A csontfájdalom lehetséges okai

Dr. Dunás-Varga Veronika
szerző: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász - WEBBeteg
megjelent:

Ha egyértelmű megelőző trauma (pl. esés, zúzódás miatti sérülés) hiányában jelentkező csontfájdalmat érzünk, néhány nap alatt nem múló fájdalom jelentkezik, annak hátterében egyéb, különböző súlyosságú folyamatokat kell keresnünk.

A csontfájdalom érzetének megítélése erősen szubjektív, az enyhe diszkomfort érzéstől egészen a csillapíthatatlan fájdalomig is fokozódhat. Sokszor az ízületek elváltozásai vagy gyulladásai okozzák a csontba sugárzó fájdalmat, de léteznek kifejezetten a csont állományát érintő, fájdalommal járó kórképek is.

Az izom és ízületi eredetű panaszokkal ellentétben a csontfájdalom nyugalomban is jelentkezik, nem kapcsolódik mozgáshoz: az ízületek nem gyulladtak, vagy duzzadtak, mozgástartományuk nincs beszűkülve.

Életkoronként eltérőek az okok

Korosztályonként eltérő okokkal találhatjuk szemben magunkat csontfájdalom esetén. A lehetséges tényezőket az alábbi táblázatban foglaljuk össze.

Fiatalkor Felnőttkor Időskor

Osteogenesis imperfecta

Fibrózus diszplázia

Paget-kór

Sarlósejtes vérszegénység

Növekedési fájdalom

Csontrák

Csontvelőgyulladás (osteomyelitis)

Melorheostosis

Csonthártyagyulladás (periostitis)

Paget-kór

Csontritkulás (osteoporosis)

Törékenységből származó törések

Csontrák

Egyes hematológiai kórképek, vérképzőszervi daganatok

Csontfájdalmat okozó kórképek

Osteogenesis imperfecta - Ritka örökletes betegség. A nem megfelelő szerves állomány rigid, törékeny csontrendszert alakít ki. Bővebben az osteogenesis imperfecta betegségről

Fibrózus diszplázia - A csontok fejlődési zavara, az osteoblastok (csontépítésért felelős sejtek) kóros differenciálódása, melynek következtében a csontszövet helyét rostos kötőszövet foglalja el, amelyben fonatos szerkezetű csontszigetek helyezkednek el.

Paget-kór - A csontlebontás és -felépítés egyensúlyának zavara. Kóros osteokclast (csont bontásáért felelős) sejtek képződnek, amelyek a normálisnál nagyobb mértékű csontfelszívódást okoznak. Ezt követi ugyan az új csontképződés, de nem megfelelő mértékben és formában. Ennek következtében a csontok szerkezete sérülékennyé válik, az érintett csontok deformálódnak, könnyen törnek és egyéb tüneteket (pl. fájdalmat, mozgáskorlátozottságot) okoznak. Bővebben a Paget-kórról

Sarlósejtes vérszegénység - A szabálytalan alakú vörösvértestek elzárhatják a csontot tápláló apró ereket. Az így kialakult érelzáródások a csontok károsodásához, akár elhalásához (csontnekrózis) is vezethet. Bővebben a sajlósejtes anémiáról

Növekedési fájdalom - A növekedési fájdalom legtöbbször este, vagy éjszaka jelentkezik (felébred rá a gyerek), és reggelre többnyire elmúlik, nem okoz mozgásbeli problémát. A fájdalom a combban, a térd mögött, a sípcsontban vagy a bokánál a legjellemzőbb, általában a két lábat egyszerre érinti, de néha a karok is fájhatnak. A növekedési fájdalom óvodáskortól jelentkezhet és általában tizenéves korra eltűnik.

Csontvelőgyulladás (osteomyelitis) - Általában másodlagos gyulladás okozza, például egy szervezetben zajló (általában bakteriális, gennyes) fertőzés kórokozói a vérárammal eljutnak a csontokhoz. Ritkábban trauma (nyílt törés) és műtéti szövődmény miatt alakul ki. Gyengült immunrendszerűek, cukorbetegek esetében fokozott a rizikó. Bővebben a csontvelőgyulladásról

Melorheostosis - Egy ritka krónikus betegség. Az érintett csontokon csöpögő gyertyaviaszhoz hasonlító csontkinövések, kiszélesedések jönnek létre. Alattomos betegség, vezető tünete a fájdalom.

Csonthártyagyulladás - Akut és krónikus formája ismert. Heveny esetek leginkább egy csont fertőzése miatt alakulnak ki, a leggyakoribb tünet az igen erős csontfájdalom. A gyulladással érintett csont legtöbbször nemcsak egy kis pontban, hanem kiterjedten fáj, gyakran már érintésre is érzékeny. A csonthártya krónikus gyulladása esetén a tünetek gyakran sokkal enyhébbek. Bővebben a csonthártyagyulladásról

Csontritkulás (osteoporosis) - A csont mennyiségének, minőségének és működésének romlása, illetve csökkenése. Közvetlenül nem okoz fájdalmat, ám sorozatos csonttöréssel (combcsont, gerinccsigolyák összeroppanása, stb.) járhat. Elsősorban a nőket érinti klimaxot követő évektől kezdődően. A fragilis (törékenységi) törések olyan mechanikus erőktől származnak, melyek általában nem okoznának törést, pl. állómagasságból vagy alacsonyabbról való esés. A csontritkulással szorosan összefügg, sokaknál annak első tünete lehet. Bővebben a csontritkulásról

Hematológiai kórképek, vérképzőszervi daganatok: leukémia (főleg akut formája) és myeloma multiplex - A csontvelőben zajló kóros sejtburjánzás eredményezi a fájdalmat az érintett csontokban (főleg a combcsontban). A csontfájdalom gyermekkori esetekben valamivel gyakoribb tünet, mint a felnőttkorban jelentkezőknél. Jellemzően egyéb tünetek (pl. gyengeség, vérzékenység, rutin laborvizsgálat során észlelt vérkép eltérések) hívják fel a figyelmet a betegségre.

Csontrák - A daganat lehet elsődleges (pl. osteosarcoma) vagy gyakoribb a másodlagos, áttétes csontdaganat (tüdő, prosztata, emlő, ritkábban pajzsmirigy, melanoma adhat áttétet). Fájdalom, patológiás (kis erőbehatásra is bekövetkező) törések hívják fel sokszor rá a figyelmet. A csontdaganatok típusai

Az ember hajlamos a legrosszabbra gondolni és a felsorolt lehetséges okok közül a legrettegettebb daganatos betegségeket feltételezni csontfájdalma mögött. Erre igen kicsi az esély, mert a csont- és porcszövet daganatai ritkának mondhatók, az összes daganatnak mindössze 0.5-1%-a indul ki belőlük. Diagnosztika jelentőségük mégis nagy, mivel kifejezetten a gyermek- és fiatalkor daganatai. Míg felnőttkorban az összes rosszindulatú daganatnak legfeljebb az 1%-a csontrák, a gyerekkori malignus tumoros megbetegedések 10%-a esik ebbe a csoportba. A csontdaganatok koreloszlási görbéjén a fő gyermek- és ifjúkori csúcs mellett a 60-as évei végén, 70-es évei elején járó korosztályban is jelentkezik egy kisebb emelkedés.

A fentieken kívül léteznek olyan, az ízületeket érintő elváltozások is, amelyek a csontokba is kisugároznak. Ilyen pl. a Schlatter-Osgood betegség, amelyre a sípcsont közvetlenül a tárd alatti részében jelentkező fájdalom hívja fel a figyelmet.

Hogyan vizsgálható ki, mi okozza a fájdalmat?

Csontfájdalom esetén kereshetjük a háziorvost, ortopéd orvost vagy reumatológust. A fájdalom enyhítése tüneti kezelésként történhet fájdalom- és gyulladáscsökkentő készítményekkel (nem szteroid gyulladásgátlók), borogatással, a végtag nyugalomba helyezésável. Törekedni kell azonban az oki kezelésre, a fájdalmat kiváltó betegség diagnosztizálására és gyógyítására.

Fizikális vizsgálattal deformitások, törések, végtaghossz különbség könnyen észrevehetőek.

A csontfájdalomhoz társulhatnak kísérő tünetek is segíthetnek a betegség okának felderítésében. Pl. osteomyelitis esetén a fájdalomhoz társulhat láz, az érintett terület duzzadt, meleg tapintatú. Sarlósejtes anaemia esetén vérkép eltérések, vérszegénységre utaló tünetek (terhelés esetén légszomj, szapora pulzus) várhatóak.

Egyes betegségek jellegzetes helyeken, bizonyos csontokban okoznak tüneteket.

  • Csontfájdalom a combban - okozhatja pl. combcsontfej elhalás, csontritkulás, daganatos betegség.
  • Térd alatti csontfájdalom - a sípcsonton elhelyezkedő gumónak a csontosodási zavara (Schlatter-Osgood betegség), csonthártyagyulladás.
  • Ugyan nagyon ritka esetek, de az egyes csontból kiinduló daganattípusokra nemcsak az jellemző, hogy mely csontokban, hanem az is, hogy azok melyik szakaszán fordulnak elő leginkább. Az oszteoszarkóma kifejezetten a metafízist, vagyis az aktív csontnövekedés zónáját részesíti előnyben, míg a Ewing-szarkóma a diafízis területéről szokott kiindulni. Az epifízisből kiinduló elváltozások jellemzően jóindulatú daganatok.

Képalkotó vizsgálatokkal (pl. röntgen, CT, MR, szcintigráfia, DEXA) a legtöbb traumás, degeneratív és gyulladásos eredetű betegség ábrázolható. Daganatos betegség gyanúja esetén ezeken felül citológiai (csontvelő biopszia), hiánybetegség gyanú esetén laboratóriumi vizsgálatok végezhetőek. A csontanyagcsere betegségei szorosan összefüggenek a szervezet kalciumszintjét befolyásoló mellékpajzsmiriggyel, ezért azt is érdemes ellenőriztetni (parathormon, kálcium, calcitonin, foszfát, D-vitamin szintet érdemes nézetni).

Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyászForrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász

Cikkajánló

Ízületi fájdalmak
Ízületi fájdalmak

Milyen okai lehetnek? Hogyan kezelhető?

Tavasz és fájdalom
Tavasz és fájdalom

Mit tehetünk a fájdalom ellen? (x)

WEBBeteg - Dr. Baki Márta, onkológus
WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Bálint Anita, reumatológus
WEBBeteg - Dr. Laki András, radiológus
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.