• A csontsűrűség mérése

        Szerző: WEBBeteg - B. M., szakfordító, Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos

        A vizsgálat a csontok ásványianyag-tartalmának mérését szolgálja. A csont sűrűségétől függ, hogy mennyire áll ellen a törésnek. Görög-latin szóösszetétellel oszteodenzitometriának nevezik az eljárást.

        Mikor van szükség az oszteodenzitometria elvégzésére?

        A csontsűrűség mérésére elsősorban akkor van szükség, ha felmerül a csontritkulás gyanúja, vagy követni szeretnénk a beteg állapotát, a terápia hatékonyságát. Az oszteoporózis a csont tömegének és stabilitásának csökkenésével jár.

        Hirdetés

        A következő esetekben célszerű elvégezni a vizsgálatot:

        • Jelentős oszteoporózisra jellemző panaszok miatt, például, ha a beteg csontfájdalomra, hátfájásra panaszkodik, illetve gyakran szenved csonttörést.
        • Olyan férfiaknál és nőknél, akiknél magas a csontritkulás kockázata. A csontritkulás kockázatát növeli az alkoholizmus, a dohányzás, a cukorbetegség és a hiányos táplálkozás, valamint, ha a családban már előfordult csontritkulás.
        • Nőknél változó korban (magas a csontritkulás kialakulásának az esélye)
        • Egyes oszteoporózisra hajlamosító kórképek esetében, mint az említett cukorbetegség, a parathormon elválasztásának zavara, a pajzsmirigy alulműködése, vesebetegségek esetében, stb.
        • A csontritkulásban szenvedő páciensek állapotának és a terápia sikerének nyomon követésére.
        • Ha felmerül az oszteomalácia gyanúja: ez esetben a csontsűrűség az ásványi anyagok hiányos beépülése miatt csökken.
        • Adekvát trauma nélküli csonttörés esetén.

        Hogyan mérik a csont sűrűségét?

        Milyen korosztálynak ajánlott?

        50 éves kor fölött mindkét nemnél javasolt a csontritkulás rizikófaktorainak fennállásakor pl.: genetikai hajlandóság, magas vékony testalkatúak, csontritkulást okozó gyógyszerek szedésekor, 1. típusú cukorbetegségben, máj- vagy vesebetegségben szenvedőknek, pajzsmirigy-túlműködésben szenvedőknek.

        Több eljárás is létezik a csont sűrűségének meghatározására. A standard eljárás alapja, hogy a csont elnyeli a röntgensugarakat. A combcsont felső, nyaki részén, a csuklón  vagy az ágyékcsigolyákon bocsátanak át röntgensugarakat. A csont sűrűségétől függően gyengül a sugárzás erőssége kisebb-nagyobb mértékben. Ezt a csökkenést mérik. A mért eredményt nem önmagában értékelik, hanem viszonyítják az azonos nemű fiatal ember csontjának átlag ásványianyag-tartalmához.  Ez az un. T-score érték. Minél alacsonyabb a T-score, annál nagyobb a csonttörés kockázata.

        A csontsűrűséget lehet mérni ezen kívül computertomográfiával és ultrahanggal is, de ezek egyike sem számít standard eljárásnak.

        Kétspektrumú-röntgenabszorpciometria (DXA/DEXA)

        A módszer ajánlott standard eljárás a csontsűrűség mérésére. A csuklót vagy a csípőízületet és az ágyékcsigolyákat röntgenezik. Az eljárás csekély sugárterheléssel jár, és a csontsűrűség kismértékű változásait is kimutatja.

        Kvantitatív computertomográfia (QCT)

        Az eljárás szintén röntgentechnológián alapszik. Segítségével a csontrétegekről készíthető felvétel. A vizsgálat részletes képet ad, de jelentősen magasabb sugárterhelésnek teszi ki a pácienst, mint a DXA.

        Kvantitatív ultrahangvizsgálat

        Azt érzékeli a műszer, hogy a sarok- és ujjcsont szövetek milyen mértékben gyengítik az ultrahanghullámokat. A vizsgálat semmiféle káros sugárterheléssel nem jár.

        Forrás: WEBBeteg
        B. M., szakfordító; 
        NetDoktor.de
        Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos

        Módosítva: 2017.06.19 05:21, Megjelenés: 2017.06.19 05:21
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Önálló fejfájások

        Önálló fejfájások

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        A visszatérő fejfájások túlnyomó többsége az önálló fejfájások közé sorolható.

        Belgyógyászati vizsgálat

        Belgyógyászati vizsgálat

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes

        Mi történik konkrétan a belgyógyászati vizsgálaton férfiak esetében?

        Szűrés vagy kivizsgálás? Nem mindegy!

        Az egészségügy területén manapság valószínűleg a szűrés szó a legdivatosabb. De vajon tudjuk, mi a különbség vizsgálat és szűrés között? Vagy hogy mitől lesz szűrővizsgálat egy szűrővizsgálat és mennyire biztos az eredménye? Miért lehet szükség további vizsgálatokra egy pozitív szűrővizsgálati eredmény után?

        Csontritkulás: milyen állapotban vannak a csontjaim?

        Sok nő nem is sejti, hogy a fokozott kockázatú csoportba tartozik, pedig 50 éves kor fölött minden második nőnél következik be valamilyen csontritkulással kapcsolatos csonttörés.

        K2-vitamin hatása a csontritkulás kezelésében

        Csontrendszerünk épségének megőrzésében számos biológiai anyag, köztük hormonok, ásványi anyagok vesznek részt. Mindezen bonyolult rendszer működése ellenére az osteoporozis az egyik leggyakoribb oka a főként idősebb korban bekövetkező csonttöréseknek. Mit tehetünk ellene? A K2-vitaminnal megelőzhető a csontritkulás?

        Csontritkulásos betegek gyógytornája

        A csontritkulás kezelésének egyik alappillére a testmozgás. A megfelelő típusú torna ugyanis elősegíti a csontok, a vázizmok erősödését. A mozgás során javul a szervezet vérellátása is, így a csontok optimális felépítéséhez szükséges ásványi anyagok is könnyebben beépülnek. A következő gyakorlatokat azoknak ajánljuk, akiknek csontritkulás betegségük már előrehaladott állapotban van.

        Csont-izotópvizsgálat (csontszcintigráfia, csontscan)

        A csont-izotópvizsgálat radioaktív, gamma-sugárzást kibocsátó izotópokkal végzett képalkotó vizsgálat, a nukleáris medicina része. Az izotópvizsgálatok során valamely szerv vagy szervrendszer anyagcseréjére, bizonyos anyagok szervezeten belüli eloszlására kapunk választ.

        A csontritkulást megelőző állapot: csökkent csontsűrűség

        Az osteopénia a csontállomány sűrűségének olyan mértékű csökkenését jelenti, amely még nem tekinthető csontritkulásnak (attól kisebb mértékű), de mindenesetre már jelzi, hogy a csontok veszítettek erősségükből.

        A csontritkulás nem csak az idősebb korosztályt fenyegeti

        A csontritkulás vagy oszteoporózis a csontok anyagcsere-betegsége. A csonttömeg leépülésével a csont elveszíti stabilitását. A fájdalmas csonttörések gyakran az oszteoporózis következményei.

        Csontsűrűségmérés

        A csontsűrűségmérés csontritkulásban szenvedő betegeknek, nőknek és férfiaknak egyaránt ajánlott. Csonttörésen átesett, klimax körüli életkorban levő nőknek, vagy olyanoknak, akiknek a családjában csontritkulásra visszavezethető törés fordult elő. Hormonális betegség vagy felszívódási zavar, vagy cukorbetegség esetén is. (x)

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.