• A csontsűrűség mérése

        Szerző: WEBBeteg - B. M., szakfordító, Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos, Aktualizálta: Dr. Laki András, radiológus

        A vizsgálat a csontok ásványianyag-tartalmának mérését szolgálja. A csont sűrűségétől függ, hogy mennyire áll ellen a törésnek. Görög-latin szóösszetétellel oszteodenzitometriának, rövidítve ODM-nek nevezik az eljárást.

        Mikor van szükség az oszteodenzitometria elvégzésére?

        A csontsűrűség mérésére elsősorban akkor van szükség, ha felmerül a csontritkulás gyanúja, vagy követni szeretnénk a beteg állapotát, a terápia hatékonyságát. Az oszteoporózis a csont tömegének és stabilitásának csökkenésével jár.

        Hirdetés

        A következő esetekben célszerű elvégezni a vizsgálatot:

        • Jelentős oszteoporózisra jellemző panaszok miatt, például, ha a beteg csontfájdalomra, hátfájásra panaszkodik, illetve gyakran szenved csonttörést.
        • Olyan férfiaknál és nőknél, akiknél magas a csontritkulás kockázata. A csontritkulás kockázatát növeli az alkoholizmus, a dohányzás, a cukorbetegség és a hiányos táplálkozás, valamint, ha a családban már előfordult csontritkulás.
        • Nőknél változókorban (magas a csontritkulás kialakulásának az esélye)
        • Egyes oszteoporózisra hajlamosító kórképek, mint az említett cukorbetegség, a parathormon (a mellékpajzsmirigy hormonja) elválasztásának zavara, a pajzsmirigy alulműködése, vesebetegségek stb. esetében.
        • A csontritkulásban szenvedő páciensek állapotának és a terápia sikerének nyomon követésére.
        • Ha felmerül az oszteomalácia gyanúja: ez esetben a csontsűrűség az ásványi anyagok hiányos beépülése miatt csökken.
        • Az olyan  csonttörés esetén, amit a szokásosnál kisebb trauma okozott (pl. nehéz tárgy felemelése, kis ütődések).

        Milyen korosztálynak ajánlott?

        50 éves kor fölött mindkét nemnél javasolt a csontritkulás rizikófaktorainak fennállásakor pl.: genetikai hajlandóság, magas vékony testalkatúak, csontritkulást okozó gyógyszerek szedésekor, 1-es típusú cukorbetegségben, máj- vagy vesebetegségben szenvedőknek, pajzsmirigy-alulműködésben szenvedőknek.

        Hogyan mérik a csont sűrűségét?

        Több eljárás is létezik a csont sűrűségének meghatározására. A standard eljárás alapja, hogy a csont elnyeli a röntgensugarakat. A csont ásványianyag-tartalmától függően gyengül a sugárzás erőssége. A csonton áthaladt, maradék sugárzást mérik meg. A mért eredményt nem önmagában értékelik, hanem az azonos nemű fiatal ember csontjának átlag ásványianyag-tartalmához viszonyítják. Ez az úgynevezett T-score érték. Minél alacsonyabb a T-score, annál nagyobb a csonttörés kockázata. E mellett a Z-score értékét is kiszámítják, ami a hasonló korú személyek normális csontsűrűségéhez viszonyított aránynak felel meg. Hazánkban mindkét arányosságot a magyar lakosság normál értékeihez viszonyítva adják meg.

        A csontsűrűséget lehet mérni ezenkívül computertomográfiával és ultrahanggal is, de ezek egyike sem számít standard eljárásnak.

        Kétspektrumú röntgenabszorpciometria (DXA/DEXA)

        A módszer ajánlott standard eljárás a csontsűrűség mérésére. A csuklót vagy a csípőízületet és az ágyékcsigolyákat egy speciális röntgenberendezéssel vizsgálják. A két, különböző energiájú röntgensugárzás segítségével a test egészének sugárelnyeléséből kivonható a lágyrészeké, így kapjuk meg a csontokét. Az eljárás csekély sugárterheléssel jár, és a csontsűrűség kismértékű változásait is kimutatja.

        Igényel-e előkészületet a vizsgálat?

        A vizsgálat előtt az ékszereket, piercinget, órát, melltartót le kell venni. Étkezni lehet a vizsgálat előtt, de 24 órával megelőzően a kalciumban gazdag ételek kerülendők.

        Hogyan zajlik a DEXA vizsgálat?

        A páciens adatait (életkor, testsúly, testmagasság) feljegyzik, rákérdezhetnek a korábbi betegségeire, csonttörésekre, gyógyszerszedésre. A páciens egy vízszintes asztalra fekszik, majd felette elvonul a röntgencsövet tartalmazó részegység, eközben vékony sugárnyalábbal pásztázza végig a vizsgálandó területet. Az asztalon mozdulatlanul kell feküdni.

        A vizsgálat teljesen fájdalommentes, kb. 20-25 percig tart. A sugárelnyelődésből származó adatokból komputer számítja ki az adott csont ásványianyag-tartalmát, és ezt a leletben rögzíti.

        A vizsgálat után a beteg azonnal távozhat, a lelet kiadásáról a helyszínen kap tájékoztatást.

        Mennyire megbízható  a módszer?

        A DEXA alapvetően igen pontos vizsgálat, de egyes körülmények megzavarhatják a mérést. Ezek közé tartozik a csont korábbi törése, a csigolyákon lévő nagyobb meszes felrakódások, a fémtartalmú ékszerek. Csonttörés utáni állapotban a másik, ép oldalt kell mérni. A beültetett fémekről tájékoztatni kell a vizsgálatot végző személyzetet. A csigolyák mérését megzavarhatja a belekben lévő röntgen- vagy CT-kontrasztanyag, ezért ilyen vizsgálat után néhány nappal el kell halasztani a DEXA vizsgálatot.

        Van-e, akinél nem végezhető el a vizsgálat?

        A röntgensugárzás miatt terhességben nem végzik el a vizsgálatot. Nem ajánlott elvégezni, ha a gyomor-bélrendszerben röntgen- vagy CT-vizsgálatból származó kontrasztanyag maradt, továbbá ha a beteg szervezetében sugárzó izotóp van. Az adott berendezés terhelési határát meghaladó testsúly felett sem végezhető el.

        Milyen időközönként kerülhet rá sor?

        Az ismétlés gyakorisága a csontritkulás súlyosságától és az adott kezeléstől függ, a beteget kezelő szakorvos (pl. reumatológus) ítéli meg. Általában normális csontsűrűség esetén háromévente, mérsékelt csontritkulás esetén kétévente, súlyos esetekben, a terápia eredményének követésére évente érdemes ismételni a vizsgálatot. A vizsgálat sugárterhelése igen alacsony, más röntgenvizsgálatokénál kisebb.

        Fontos, hogy – ellentétben a képalkotó vizsgálatokkal – összehasonlításra csak ugyanazon a helyen, azonos berendezésen készült mérések alkalmasak, a máshonnan vitt leletek nem.

        Kell-e hozzá beutaló?

        Államilag finanszírozott csontsűrűség-vizsgálathoz szakorvosi (pl. reumatológus, endokrinológus, belgyógyász, nőgyógyász stb. nem magánorvosi) beutaló szükséges. A vizsgálatot elvégezhetik beutaló nélkül, magán finanszírozásban is, de ebben az esetben is orvosi javaslat és az előző betegségekről szóló orvosi összefoglaló hasznos az értékeléshez.

        Kvantitatív computertomográfia (QCT)

        Az eljárás szintén röntgentechnológián alapszik. Segítségével a csontokról rétegfelvételek készíthetők, melyekből egy szoftver segítségével lehet a csontsűrűséget kiszámítani. A vizsgálat részletes képet ad, de jelentősen magasabb sugárterhelésnek teszi ki a pácienst, mint a DXA.

        Kvantitatív ultrahangvizsgálat

        Azt érzékeli a műszer, hogy a sarok- és ujjcsontszövetek milyen mértékben gyengítik az ultrahanghullámokat, vagy mennyire verik azokat vissza. A vizsgálat semmiféle káros sugárterheléssel nem jár, de csak szűrésre alkalmas.

        Forrás: WEBBeteg
        B. M., szakfordító;
         NetDoktor.de
        Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos
        Aktualizálta: Dr. Laki András, radiológus

        Módosítva: 2017.06.19 05:21, Megjelenés: 2017.06.19 05:21
      • Cikkajánló

        COVID-19-betegtörténet

        COVID-19-betegtörténet

        Fazekas Erzsébet

        Szenvedtem, pocsékul éreztem magam, még úgy is, hogy nem voltak fulladásos tüneteim.

        COVID-19-járvány

        COVID-19-járvány

        F. Zs., fordító

        Biztonságos-e csomagot szállítani, kapni és átvenni a járvány idején?

        Élet csontritkulással - Tanácsok a mindennapokra

        Az oszteoporózis (osteoporosis), más néven csontritkulás a csontrendszer betegsége. A csontok tömege, minősége és szilárdsága csökken, miközben egyre törékenyebbé válnak. Csontritkulás nőknél és férfiaknál egyaránt kialakulhat minden életkorban, de idősebb korban gyakoribb.

        Szűrés vagy kivizsgálás? Nem mindegy!

        Az egészségügy területén manapság valószínűleg a szűrés szó a legdivatosabb. De vajon tudjuk, mi a különbség vizsgálat és szűrés között? Vagy hogy mitől lesz szűrővizsgálat egy szűrővizsgálat és mennyire biztos az eredménye? Miért lehet szükség további vizsgálatokra egy pozitív szűrővizsgálati eredmény után?

        A csontritkulás okai és rizikófaktorai

        Harmincöt éves korát követően szinte mindenki szervezete több csontot bont le, mint amennyit képez. A csontritkulás kockázata főleg attól függ, hogy mekkora csonttömegre tett addig szert az egyén és milyen gyorsan kezdi el a csonttömeget veszíteni.

        Csont-izotópvizsgálat (csontszcintigráfia, csontscan)

        A csont-izotópvizsgálat radioaktív, gamma-sugárzást kibocsátó izotópokkal végzett képalkotó vizsgálat, a nukleáris medicina része. Az izotópvizsgálatok során valamely szerv vagy szervrendszer anyagcseréjére, bizonyos anyagok szervezeten belüli eloszlására kapunk választ.

        A csontritkulást megelőző állapot: csökkent csontsűrűség

        Az osteopénia a csontállomány sűrűségének olyan mértékű csökkenését jelenti, amely még nem tekinthető csontritkulásnak (attól kisebb mértékű), de mindenesetre már jelzi, hogy a csontok veszítettek erősségükből.

        Mikor szükséges csontsűrűségmérést végezni?

        Nagy a csonttörés kockázata. Mitévő legyek? Számos változó korban lévő nőben felmerülhet ez a kérdés. A csontritkulás problémája azonban nem csak őket érinti. A probléma megfelelő kezeléséhez ismerni kell a csontok állapotát.

        A csontritkulás diagnosztizálása és a további teendők

        A csontritkulás diagnosztizálásának legmegbízhatóbb eszköze a csontsűrűségmérés. Mikor indokolt elvégezni a vizsgálatot, és mi a teendő, ha csontritkulást diagnosztizálnak Önnél?

        Csontsűrűségmérés

        A csontsűrűségmérés csontritkulásban szenvedő betegeknek, nőknek és férfiaknak egyaránt ajánlott. Csonttörésen átesett, klimax körüli életkorban levő nőknek, vagy olyanoknak, akiknek a családjában csontritkulásra visszavezethető törés fordult elő. Hormonális betegség vagy felszívódási zavar, vagy cukorbetegség esetén is. (x)

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.