Vérszegénység téma

Milyen laboreltérések utalnak vashiányra? Milyen laboratóriumi vizsgálatok történnek vashiány gyanúja esetén? Mit jelent a súlyos vashiány?

A vas szervezetünk egészséges működéséhez létfontosságú nyomelem. A vas emberi (és állati) szervezetben betöltött élettani szerepe felbecsülhetetlen értékű. Hogyan történik a bevitele, mi segíti és mi gátolja a hasznosulását?

A márványcsontbetegség különlegessége és ritkasága miatt több szerzőt is megihletett. Könyvek jelentek meg és filmek születtek ebben a betegségben szenvedő emberekről. Ezen leírások és bemutatások néha túlzásokba estek, természetesen a művek népszerűségének növelése miatt. Ebben a cikkben a betegség legfontosabb ismérveit és a kimeneteleket szeretném ismertetni.

A veseelégtelenség nemcsak egyszerűen a vizeletkiválasztás zavarát jelenti, hanem számolni kell egyéb következményekkel is.

Az osteomyelosclerosis (idiopathiás myelofibrosis) ismeretlen eredetű, a csontvelőt érintő súlyos megbetegedés. Bár jelenleg még nem gyógyítható, ám a terápia sokat javíthat a beteg életminőségén.

Az emberi szervezetben a vas létfontosságú nyomelem, melynek elengedhetetlen a szerepe többek között a vörösvértestek működéséhez, segítségével szállítódik az oxigénmolekula a tüdő ereiből a szervezet minden sejtjéhez. A keringő vérben (pontosabban a vér szérum részében) a vas molekula a transzferrin nevű fehérjéhez kötve szállítódik. A szérum teljes vaskötő képessége (TVK) a vér transzferrinszintjének a függvénye.

A gyermek vizsgálatakor a bőr, a látható nyálkahártyák sápadtak, a fül, a tenyér, a talp, a köröm alatti rész fehérebb. Némely esetben szaporább szívverés és szívzörej is hallható.

A szívelégtelenség kialakulhat gyorsan egy szívinfarktus után, de fokozatosan, lassan is magas vérnyomás vagy koszorúér-betegség talaján, és egy kóros szívbillentyű is vezethet a betegség kialakulásához.

Az idő sajnos nyomot hagy az emberen: nemcsak a ráncok jelennek meg, hanem a szervezet minden része elhasználódik, elkopik. Nincs ez másként a vérképzőszervvel sem, így a csontvelő sem kerülheti el az idő vasfogát.

A nők 12-14 éves koruktól közel 40 éven át havonta átlagosan 4-7 napig menstruálnak. Bár ezt a rendszeres vérveszteséget a vérképző rendszer működése kompenzálja, ha a menstruációk kórosan hosszabbak vagy erősebbek a szokásosnál, az súlyos, krónikus vérszegénységhez vezethet. A probléma okairól, kezelési lehetőségeiről dr. Hintalan Albert, nőgyógyász beszélt.