A vérszegénység kezelése

szerző: Dr. Soltész Annamária, általános orvos - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus frissítve: 2022.10.24.

Az anaemia nem önálló betegség, hanem tünet, amelynek minden esetben tisztázni kell a hátterét. A kezelés végső céljaként a vérszegénységet előidéző okot kell megszüntetni, és emellett szükséges sokszor a vérszegénység tüneti kezelése is.

A vérszegénység téma cikkei

4/1 A vérszegénység (anaemia) tünetei
4/2 A vérszegénység típusai és okai
4/3 A vérszegénység kezelése
4/4 Vérszegénység gyermekkorban

Általában egy egyszerű vérvizsgálat elegendő a vérszegénység (anaemia) diagnózisának megállapításához. A vérkép paraméterei már adhatnak támpontot a vérszegénység fajtáját illetően is, de gyakran segít ebben a beteg kórtörténete és egyéb panasza is. A rejtett vérzések felderítésére hasi ultrahang, mellkas röntgen mindig javasolt, emellett nőgyógyászati/urológiai vizsgálat, vagy tápcsatornai endoszkópos vizsgálat (pl. vastagbéltükrözés) jöhet szóba.

A vérszegénység kezelésének lehetséges irányai

A vérszegénység kezelésében (amennyiben sikerült igazolni) az elsődleges cél az ok megszüntetése. A kiváltó ok függvényében a terápia lehet például:

  • a menszesz rendezése;
  • a felszívódási zavar megoldása megfelelő diétával (pl. gluténmentes, laktózmentes);
  • immun eredetű anémia esetén szükséges az alapeltérés – akár tüneti – kezelése;
  • a vérzésforrás felszámolása (pl. fekély esetén) sebészi, vagy endoszkópos úton;
  • rosszindulatú daganatos folyamat esetén szintén szóba jöhet sebészeti terápia;
  • bizonyos krónikus betegségek, pl. veseelégtelenség esetén pedig nem mindig könnyű, vagy nem is megoldható az alapprobléma kezelése.

Ha a háttérok rendeződött, még segíteni kell a vérszegénység megoldását, a vérképzés támogatását is. A vas, B12-vitamin és folsav pótlása, szükséges esetben vérátömlesztés, vagy a vörösvértestek képződését segítő eritropoietin adása. A beteg részéről fontos az egészséges életmód, például a káros szokások mellőzése is.

A vér összetétele és szerepe

A vér egy olyan folyékony "szövet", amely nagyon sok, igen fontos funkcióval rendelkezik. Többek között a bélrendszerből felszívódott tápanyagokat, fehérjéket, zsírokat, szénhidrátot szállít testünk különböző szerveihez, például az agyhoz, a szívhez és a vázizmokhoz. Oxigént visz a tüdőből a szövetekbe és szén-dioxidot a szövetekből a tüdőbe. Részt vesz a hormonok célsejtekhez történő továbbszállításában is.
Egy átlagos súlyú felnőtt ember vére körülbelül 6-6,5 liter, mely a vérplazmán kívül vörösvérsejteket, fehérvérsejteket, vérlemezkéket is tartalmaz. Ezek a vér térfogatának 40-45 százalékát teszik ki. Számuk állandó határokon belül van, és a mennyiségükben bekövetkezett változásokból különböző betegségekre tudunk következtetni. Az oxigén szállításáért felelős vörösvérsejtek a csontvelőben képződnek, élettartamuk megközelítően 120 nap.

Mivel a háttérben számos ok állhat, és ezeket kell felderíteni és kezelni, ezekre jelen cikk keretei között nem tudunk kitérni, részletesebben jelen írásunkban a vashiányos vérszegénység kezelésével foglalkozunk.

A vashiányos vérszegénység kezelése

A kiváltó ok megoldása mindig a legfőbb feladat vashiányos vérszegénység esetén is (daganat, krónikus gyulladás, rendellenes havi vérzés, felszívódási zavar a leggyakoribb), emellett szükséges a vaspótlás megkezdése a vashiány megszüntetése érdekében.

A vaspótlás tabletták formájában történik, a terápiát legalább 3-6 hónapon keresztül kell folytatni, a vashiányos vérszegénység súlyosságának függvényében. Naponta 150-200 mg elemi vas bevitele szükséges. Nem kizárólag a hemoglobin vagy a keringő vas laborértékek normalizálódásáig szükséges a kezelés folytatása, hanem a vasraktárak feltöltése is a cél, amit laborban a ferritin szintje jelez. Ennek az értéknek a rendeződése nem ritkán akár féléves vaspótlást követően várható csak.

A bevitt vastól a széklet fekete színű lesz, ez nem kóros. A gyakran - az esetek 20 százalékában - fellépő gyomorpanaszok (hasmenés, hányinger, étvágytalanság) azonban megnehezíthetik a kezelés folytatását, ezért érzékeny gyomrú betegek étkezés közben, vagy utána vegyék be a gyógyszert.

Emellett fontos a vasban gazdag étrend is mind a megelőzés, mind a terápia mellett, ám a vashiány az esetek nagy részében nem kezelhető önmagában az étrend megváltoztatásával. A vas felszívódását ugyanakkor a nagy mennyiségű teaivás, a rostdús étrend, illetve savcsökkentő gyógyszerek alkalmazása nagymértékben rontja, ezért a vaspótlás ideje alatt ezek mellőzése javasolt. A felszívódást segíti viszont a C-vitamin fogyasztása.

A gyermekek által lenyelt vastabletták, életveszélyes mérgezést okozhatnak, ezért tárolásukra nagyon figyeljünk oda!

Indokolt, de csak tényleg indokolt esetben vénásan is történhet a vas pótlása. Felszívódási zavar, emésztőrendszeri műtét, bélgyulladás képezik a vas vénás pótlásának indikációját, ilyenkor ugyanis a tabletta formában bevitt vas nagyon rossz arányban képes felszívódni és hasznosulni. Ritka esetben a vénás vaspótlás anafilaxiás reakciót válthat ki, ezért óvatosság indokolt.

Hogyan pótolható a folsav és a B12-vitamin?

A folsavhiány okozta vérszegénység kezelésére a folsav pótlása szintén tabletta formájában történik. Emellett nagyon fontos a megfelelő táplálkozással való bevitel is friss, nyers gyümölcsök, zöldségek formájában (ugyanis a folsav hőérzékeny, és főzéskor elbomlik).

B12-vitamin-hiány okozta vérszegénység esetén, a korábban felsorolt tüneteken kívül, igen súlyos idegrendszeri tünetek is felléphetnek (zavartság, szaglóképesség elvesztése, elbutulás), ezért nagyon fontos az egész életen át tartó vitaminpótlás, elsősorban izomzatba adott injekciók formájában. Az utóbbi időben elérhetővé vált olyan tabletta is, amely nagy mennyiségű B12-vitamint tartalmaz. Mivel a készítményekből csak nagyon kis arányban képes a szervezet a vitamin felvételére, más szájon át szedhető készítmények, étrendkiegészítők nem alkalmasak a B12-vitamin igazi pótlására.

Dr. Soltész Annamária, általános orvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Soltész Annamária, általános orvos
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Emésztési problémák Emésztési problémák

Mi okozhat székrekedést, és mi hasmenést? Mikor mi segíthet? (x)

Vérszegénység Vérszegénység

Mit takar az elnevezés? Mi okozhatja ezt az állapotot? Mik a tünetei?

A megaloblasztos anémia

Az úgynevezett megaloblasztos vérképzés során a vizsgáló orvos nagy, halványan festődő vörösvértesteket lát, amelyek DNS-károsodás miatt...

A vashiány laboratóriumi vizsgálata

Milyen laboreltérések utalnak vashiányra? Milyen laboratóriumi vizsgálatok történnek vashiány gyanúja esetén? Mit jelent a súlyos vashiány?

A sápadtság lehetséges okai

A sápadtság kialakulhat lassan, fokozatosan, de bizonyos esetekben az egészséges arcpír igen rövid időn belül ijesztően halovánnyá is válhat....

A vashiányos vérszegénység étrendi kezelése

A vashiány nagyon gyakori betegség, a világ lakosságának mintegy fele szenved különböző mértékű vérszegénységben, azon belül is 80 százalékuk...

A vérszegénység típusai és a háttérben álló okok

Az anaemia, vagyis a vérszegénység a vörösvértestek számának és a vörösvértestek mennyiségét jelző paraméterek (pl. hemoglobin, hematokrit)...

A vashiányos vérszegénység - Melyek a vashiány tünetei?

A vashiány a leggyakrabban előforduló hiánybetegségek egyike, melynek változatos és nem kizárólag erre a kórképre jellemző tünetei olykor...

A vérszegénység (anaemia) tünetei

A vérszegénység, melyet leggyakrabban vashiányos állapot előz meg, lassan, lappangva alakul ki, és nem okoz nagyon súlyos tüneteket, okai és...

A vas szerepe szervezetünkben - Mely ételeink tartalmazzák?

A vas szervezetünk egészséges működéséhez létfontosságú nyomelem. A vas emberi (és állati) szervezetben betöltött élettani szerepe...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.