• Az aplasztikus vérszegénység okai, tünetei, lehetséges szövődményei és kezelése

        Szerző: BOE - Kulcsár Flóra, orvostanhallgató; Lektorálta: Dr. Juhász Dávid

        Aplasztikus vérszegénységben azoknak a csontvelői őssejteknek a szaporodása, illetve fejlődése gátolt, amelyekből a vörösvértestek, a granulocyták, monocyták (az immunrendszer elemei) és a vérlemezkék származnak. Így ezen sejtek hiánya és csontvelő-elégtelenség alakul ki.

        Az esetek több mint felében a betegség oka ismeretlen. Másik felében olyan mérgező anyag hatása igazolható, ami a fent említett sejteket pusztítja (például gyógyszer vagy vegyszer). Bizonyos szerek esetében a csontvelő-károsodás előre jelezhető, a dózistól függ és visszafordítható. Ebbe a csoportba tartoznak a daganatellenes készítmények, a benzol és a klóramfenikol (súlyos mellékhatásokkal bíró antibiotikum, amit fejlett országokban ma már szinte soha nem alkalmaznak).

        Más esetekben a csontvelőmérgezés kiszámíthatatlan, egyedi vagy allergiás reakcióként jelenik meg ismert hatású gyógyszerek kis adagjának vagy egyébként nem mérgező gyógyszereknek a használatát követően.

        Ez a cikk is érdekelheti Önt!  A sarlósejtes vérszegénység

        Hirdetés

        Az aplasztikus vérszegénység bizonyos vírusfertőzések után is jelentkezhet
        Leggyakrabban közösségben szerzett vírusos májgyulladást követően. A csontvelő-elégtelenség alattomosan fejlődik ki hónapokkal a gyógyulás után, majd folyamatosan súlyosbodik.

        Ritka genetikai rendellenességek is járhatnak csontvelő-elégtelenséggel. Az úgynevezett szerzett aplasztikus vérszegénységben szenvedő betegek 5-10 százalékában öröklött defektusok fordulnak elő, amik a DNS instabilitásához és korai öregedéshez vezetnek a csontvelői őssejtekben.

        Aplasztikus anaemiában a csontvelőben kifejezetten kevés sejt van, 90 százalékát zsír tölti ki. A betegség a máj zsíros átalakulásához is vezethet. A vérlemezkék csökkent száma vérzéseket, a fehérvérsejtek fogyása pedig bakteriális fertőzéseket okozhat.

        A betegség bármilyen életkorban jelentkezhet, és egyaránt érintheti a férfiakat és a nőket

        A lassan súlyosbodó vérszegénység alattomosan kifejlődő gyengeséget, sápadtságot és nehézlégzést okoz. A vérlemezkehiányt gyakran kísérik véraláfutások és a bőr tűszúrásnyi lila bevérzései. A granulocyták számának csökkenése gyakori és ismétlődő enyhébb fertőzések, vagy hirtelen kialakuló hidegrázás, láz és kimerültség formájában nyilvánul meg.

        Az aplasztikus vérszegénység kimenetele megjósolhatatlan

        A csontvelőt mérgező gyógyszerek megvonása egyes esetekben gyógyuláshoz vezethet, de ez nem szabályszerű. Az egyébként nem ártalmas készítmények hatására fellépő forma prognózisa beavatkozás nélkül igen rossz.

        A csontvelő-átültetés a kezelés rendkívül hatásos formája, különösen akkor, ha negyven évesnél fiatalabb, korábban vérátömlesztésben nem részesült betegen végzik. A sikeres transzplantációhoz nagy dózisú besugárzásra vagy kemoterápiára van szükség. Ha csontvelő-átültetés valamilyen ok miatt nem végezhető, immunszupresszív (az immunrendszer működését elnyomó) kezelés alkalmazható.

        Olvasson tovább! Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig

        Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete

         

        Kulcsár Flóra, medikus
        Lektorálta: Dr. Juhász Dávid

         

        Módosítva: 2018.08.23 14:45, Megjelenés: 2018.07.17 15:46
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Triggerpont masszázs

        Triggerpont masszázs

        Cs. K., fordító

        Miért hasznos férfiaknál? Hol alkalmazható a triggerpont terápia?

        Psoriasis

        Psoriasis

        K. M.

        Pikkelysömöröm van, hogy lesz párom? Hogy merjek így szexelni?

        Plazmaadás - Tények és tévhitek

        Habár az emberi vérplazmából életmentő, mással nem helyettesíthető gyógyszerek készülnek, mégis rengeteg, az új plazmaadókat elriasztó, így a betegellátás szempontjából káros, a plazmaadást és a plazmaadókat támadó valótlan tartalmú hír kering a világhálón.

        A szepszis kezelésének hatékonyabb módszerén dolgoznak

        A Szegedi Tudományegyetem aneszteziológiai és intenzív terápiás intézetének szakemberei Molnár Zsolt professzor vezetésével dolgoznak.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.