Vas téma

A vérszegénység általában lassan, lappangva alakul ki, és nem okoz nagyon súlyos tüneteket, okai és következményei viszont lehetnek súlyosak. Vannak megbízható jelek, melyek alapján felmerülhet a vérszegénység gyanúja.

A vashiány a leggyakrabban előforduló hiánybetegségek egyike, melynek változatos tünetei olykor megnehezítik a felismerést. A vashiány azonban számos probléma kiváltó oka lehet, amik közül a vashiányos vérszegénység fordul elő legtöbbször.

Talán nincs olyan otthon, amelyben ne lenne megtalálható legalább egy fajta táplálékkiegészítő. A marketingfogások tengerében azonban eltűnik a túladagolásból származó veszélyek taglalása. Nagyobb dózisban a vas különösen veszélyes lehet - akár heveny, akár idült túladagolásról van szó.

Mire a vashiány diagnosztizálásra kerül, gyakran hosszú idő telik el, mivel a tüneteket a beteg legtöbbször másnak tudja be. Pedig, ha nem kezelik még idejében, úgy a hiány egyre fokozottá válik, mely komolyabb kezelést igényel. Hogy melyek a vaspótlás lépcsőfokai, azt dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője válaszolta meg.

A vastagbélrák és végbélrák a tüdőrákot követően a második leggyakoribb oka a daganatos halálozásoknak, hazánkban és világszerte egyaránt egyre nő a betegek száma.

Magyarországon ez a növekedés kiugró: míg ötven évvel ezelőtt tizenöt megbetegedés jutott 100 000 lakosra, napjainkban ez a szám ötvenkilenc. Ezzel jelenleg a második legnagyobb számban előforduló daganatos halálok hazánkban, a nem dohányzó emberek esetében pedig az első. Évente kb. 5000 beteg hal meg vastag- vagy végbélrákban.

A betegség fiatal korban ritka, a betegek száma 50 éves kor fölött nő meg. A vastagbélrák azonos arányban fordul elő mindkét nemben, míg a végbélrák a férfiak esetében gyakoribb.

• A vastagbélrákról

Az utóbbi 30 évben a vastagbél-, és végbélrákos esetek száma négy-ötszörösére emelkedett, és a második leggyakoribb rosszindulatú megbetegedéssé vált. Holott szűrővizsgálattal felfedezhető állapotokról van szó, melyeket korai stádiumban közel 100%-os eséllyel teljesen meg lehet gyógyítani.

• Részletesen a vastagbéldaganatról
• Bővebben a végbélrákról

A vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) nem tartozik a legkedveltebb vizsgálatok közé, pedig a leghatékonyabb daganatszűrő és akár megelőző eljárások egyike.

A kolonoszkópia a végbél, a szigmabél, a vastagbél, illetve a vékonybél-vastagbél átmenet vizsgálatára szolgáló eljárás, melynek során a vizsgáló orvos a nyálkahártya valós képét látja.

A vastagbélrákszűrés diagnosztikus találati biztonsága 95 százalék felett van, ami azt jelenti, hogy 100 megbetegedésből 95-öt felismernek a beavatkozás során.

Nem csupán a diagnózis megalkotásához elengedhetetlen az alkalmazása, a kolonoszkópia ugyanis kettős célt szolgál. Egyrészt láthatóvá teszi az esetleges elváltozásokat, például kinövéseket, daganatokat, fekélyeket vagy vérzéseket. Másrészt pedig egyes esetekben lehetőség van a felfedezett probléma kezelésére is, így többek közt eltávolíthatók a rákmegelőző állapotot jelentő polipok, vagy történhet vérzéscsillapítás és biopsziás mintavétel szövettani vizsgálat céljából.

• Hogyan zajlik a kolonoszkópia?

A bélben felszívódó vaskészítmények sokaknál emésztési problémákat okoznak, a vashiány viszont számos betegség előfutára lehet. Szerencsére fejlesztések az étrend-kiegészítők területén is vannak. A napi szükséges ásványianyag- és nyomelembevitelre is van már könnyített alternatíva a sokkilónyi zöldség napi elfogyasztása helyett.

A kérdésre nem mindig egyszerű a válasz. Az étvágytalanság okaként sok kérdést körbe kell járnia a gyermekorvosnak. A diagnózis igen ritka esetben csecsemőkori vashiány.

Erről beszél a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet orvos-igazgatója, dr. Kovács Tibor csecsemő- és gyermekgyógyász.

(Forrás: Svábhegyi Gyermekgyógyintézet)

Ha szeretné megtudni, hogy megfelelő mennyiségű vasat visz-e be szervezetébe, esetleg a vashiány okozhatja-e panaszait, akkor töltse ki tesztünket.