• A lepkehimlő tünetei, okai, kezelése

        Szerző: WEBBeteg - B. M., szakfordító, Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos

        A hétköznapi nyelvben lepkehimlő nevet elnyert erythema infectiosum (ötödik betegség, megalerythema) a Parvovírus B19 vírus fertőzés talaján kialakult jellegzetes megjelenésű kórkép. A fertőzés előfordulása télen és tavasszal jellemző, elsősorban az 5 és 15 év közötti gyermekek körében jár tünetekkel.

        Kisebb járványok óvodákban, iskolákban alakulnak ki, előfordulhat, hogy a kisegyermekközösségben dolgozó személyzet, esetleg a fiatal felnőtt szülők is megbetegszenek. A fertőzés lezajlását életreszóló védettség kialakulása követi; a felnőtt népesség fele rendelkezik a Parvovírus B19-el szemben védelmet nyújtó, átvészelésből származó védő antitestekkel.

        A lepkehimlő terjedése

        A betegség cseppfertőzéssel (tüsszentéssel, köhögéssel) terjed , a kézfogást követő nem megfelelő kézhigiéné is esélyt adhat a fertőzés átvitelére. A vírus lappangási ideje 4-20 nap. A hordozó egyén egy héttel a kiütések megjelenése előtt üríteni kezdi a kórokozót, fertőzi a környezetét. Mihelyt a kiütések megjelennek, a fertőzőképesség gyorsan csökken. A gyermeket a tünetek megjelenését követően rendszerint kitiltják a környezetéből, azonban ekkorra a beteg már betöltötte jelentős szerepét a kórokozó terjesztésében.

        Hirdetés

        A lepkehimlő első tünetei

        Az esetek többségében a vírusfertőzés nem okoz tüneteket, ilyenkor rejtve maradhat a fertőzés ténye, azonban az érintettek hordozzák a kórokozót, és fertőzőképesek.

        Számos nem specifikus esetben a lepkehimlő influenzaszerű tüneteket okoz, jellegzetes bőrtünetek nélkül nélkül, ami nehezíti a betegség azonosítását.

        Amennyiben kialakul a jellegzetes bőrtünet, az az orrnyergen átívelő, az orcákat borító pillangószárnyra emlékeztető formájú vörös pírszerű kiütés az arcon. Emellett tetszerte, a karok belső oldalán, a lábakon, kevésbé a törzsön, tankönyvi esetben nagy, gyűrűszerű képleteket formálva testszerte látható.

        Bizonyos esetekben a kiütés okozhat viszketést, de ez általában nem jellemző. A fertőzést olykor láz, ízületi fájdalom és nyirokcsomó-duzzanat kíséri. A lepkehimlő rendszerint enyhe lefolyású betegség, szövődményekkel nem jár, és magától gyógyul.

        A kiütés jellegzetes formája miatt, könnyen diagnosztizálható betegségről van szó. Amennyiben a tünetek nem jellegzetesek, de felmerül a parvovírus fertőzés gyanúja, szerológiai vizsgálat igazolhatja a betegséget.

        A lepkehimlő kezelése

        Gyógyszeres kezelésre rendszerint nincs szükség, a tünetek önlimitáló módos elvonulnak.  Fájdalom- és a lázcsillapítók az orvos utasítása szerint alkalmazhatók. A viszketést hideg borogatással vagy viszketést csillapító gyógyszerekkel, esetleg mentolos hintőporral lehet enyhíteni.

        Ezek a cikkek is fontosak

        Komplikációk

        Nagyon ritkán lépnek fel komplikációk, melyek nagyrészt egyéb, speciális alapbetegségben szenvedőket érintenek. Egészségsekben előfordulhat hosszan tartó ízületi fájdalom, enyhe vérképeltérések, lecsökkent sejtszámok, ezek az eltérések maguktól oldódnak néhány napon belül.

        Azok a várandós nők, akik korábban nem estek át a parvovírus fertőzésen, 5% valószínűséggel szenvedhetnek el olyan komplikációkat, amelyek a magzatot is érinthetik, a súlyos lefolyású esetek (vetélés, halva születés, vérképzőszervi rendellenességek) nagyon ritkák.

        Bizonyos hematológiai betegségekben szenvedő gyerekeknél és felnőtteknél a lepkehimlővel való megfertőződést követően, egy súlyos típusú vérszegénység (aplasticus anémia) léphet fel.

        Lepkehimlő: megelőzhető a megfertőződés?

        Sajnos nem. A fertőzés már napokkal azelőtt megtörtént, hogy a kiütések jelentkeznének. A Parvovírus fertőzőképessége viszont csekély, ezért nem lehet előre megjósolni, hogy valaki megfertőződik-e vagy sem, akkor sem, ha kapcsolatba került fertőzött személlyel.

        B. M., szakfordító, forrás: NetDoktor.de
        Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos
        Aktualizálta: Dr. Sarkadi Adrien infektológus

        Módosítva: 2018.03.18 09:41, Megjelenés: 2018.03.18 09:41
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Tenziós fejfájás

        Tenziós fejfájás

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        Önálló fejfájás, messze a leggyakoribb fejfájástípus. Mik a jellemzői?

        Mozgásszervi betegségek

        Mozgásszervi betegségek

        Feövenyessy Krisztina

        Megelőzhető-e a mozgásszervi betegségek kialakulása? Mit tehetünk?

        Szalmonellafertőzés okozta a hajdúsámsoni gyerekek tömeges megbetegedését

        Szalmonellafertőzés okozta a hajdúsámsoni gyerekek tömeges megbetegedését - közölte a Debreceni Egyetem (DE) sajtófőnöke.

        Már 60 gyereket kezelnek szalmonella gyanúval Debrecenben

        Tovább nőtt a szalmonella gyanús gyerekek száma Debrecenben, a hét közepén történt megbetegedések során a Debreceni Egyetemre (DE) eddig összesen 60 gyermeket - a klinikai központ gyermekgyógyászati klinikájára 46, a Kenézy Gyula egyetemi kórházba 14 gyereket - vettek fel, ezzel mostanra kapacitásaik telítődtek.

        A bárányhimlő tünetei és kezelése

        A bárányhimlő (varicella) az egyik leggyakoribb, leginkább az őszi-téli szezonban tomboló betegség. Elsősorban 3 és 10 éves kor közötti gyerekek körében, zárt közösségben okoz járványt. Terjedése rendkívül gyors: cseppfertőzéssel a levegőn keresztül fertőz, de a használati tárgyak is közvetítik. A betegséget okozó vírus ellen 2019 őszétől kisgyermekek számára kötelező a védőoltás.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.