Afta gyermekeknél és fiataloknál - Mit tehetünk ellene?

Ötből egy fiatalnál rendszeresen előfordul a kellemetlen tünetekkel és fájdalommal járó, szájüregi nyálkahártyán jelentkező afta, amely egyes esetekben a beszédet vagy az evést is megnehezítheti, ezért fontos, hogy elkerüljük a megjelenését, és helyesen kezeljük, amikor panaszokat okoz. Vajon miért gyakoribb ez a jelenség gyermekek és serdülők körében? Milyen módon csökkenthető az afta kialakulásának esélye?

Az afta olyan kisméretű, fehér színű fekély, amely a szájüreg nyálkahártyáján (jellemzően az ajkak belső felén, a szájpadláson, az ínyen vagy a nyelv alatt) alakul ki. Sokan összetévesztik az ajakherpesszel, amely a száj külső részén először hólyag, majd gyulladt fekély formájában jelenik meg, kiváltó oka pedig a Herpes simplex vírus. Ezzel szemben az afta nem fertőző, hiszen nem baktérium vagy vírus okozza, hanem a szervezet autoimmun reakciójának eredménye, melynek hátterében különféle okok húzódhatnak meg.

Aftára hajlamosító tényezők

Az afta pontos kiváltó okát egyelőre nem azonosították, azonban számos olyan körülmény ismert, amely megnöveli a fekélyek megjelenésének rizikóját. Ezek közül több is összefüggésben áll a gyermek- és kamaszkori egészségügyi és életmódbeli sajátosságokkal.

Diéta és hiányállapotok

Azok körében, akiknek a szervezetében kimutatható valamilyen vitamin- vagy ásványianyag-hiány, gyakrabban megfigyelhető az afta: jellemzően a folsav, a szelén, a B12-vitamin és a vas hiánya váltja ki a szájüregi fekélyek megjelenését.

Az egyoldalú táplálkozás, a nem megfelelő mennyiségű étel fogyasztása vagy a rendszertelen étkezés, és a serdülők körében gyakori diétázás, fogyókúrázás mind előidézhetik azokat a hiányállapotokat, amelyek aftára hajlamosítanak. Emellett rizikótényezőnek tekinthető a csecsemőknél és gyermekeknél is gyakori ételallergia vagy ételérzékenység, amely bizonyos élelmiszerek tartós mellőzése miatt könnyen okozhat hiányállapotokat (például tejallergia esetén gyakori a kalciumhiány).

Szájüregi sérülések, szájhigiénia

A száj mikrosérülései szintén növelhetik az afta rizikóját, amelyek közül az ajakharapdálás (pl. stressz miatt), illetve a helytelen fogmosási technika (pl.: túl erős dörzsölés, kemény sörtéjű fogkefe) okozta sebek a legjellemzőbbek, de sérülést okozhat egy rosszul beállított fogszabályzó, egy törött fog vagy kemény ételek fogyasztása is.

Stresszhelyzetek

A mindennapos feszültség számos más egészségügyi probléma mellett a fájdalmas szájüregi fekélyek megjelenését is előidézheti, amely a szorongás immunrendszert gyengítő hatására vezethető vissza. Középiskolás diákok körében végzett tanulmányok bizonyítják, hogy a stresszes időszakokban (pl.: vizsgaidőszak, tanévkezdés) sokkal több aftás eset fordul elő, szemben az iskolai szünetekkel, vagy a lelkileg kevésbé megterhelő periódusokkal.

Hormonális változások

Az afta hátterében állhatnak a kamaszkorban jellemző hormonszint változások is. A lányoknál alapvetően gyakrabban jelentkező problémáról van szó, ami leginkább a menstruáció idején fordul elő, de a fiúk körében is megfigyelhető a pubertáskorral járó hormonális átalakulások időszakában.

Mit tehet az afta megjelenése ellen?

A szervezet jelzéseinek megfigyelésével általában könnyen beazonosítható, hogy mi idézhette elő a fekélyek megjelenését, ezért elsősorban arra kell ügyelni, hogy a hajlamosító tényezőket kizárjuk a gyermekek életmódjából. Az afta az esetek túlnyomó részében 3-4 nap, esetleg 1-2 hét alatt magától meggyógyul külső beavatkozás nélkül is, azonban néhány módszerrel elősegíthetjük a gyorsabb és kevésbé fájdalmas regenerálódást, vagy elkerülhetjük a kiújulást.

Figyeljen oda, hogy a gyermeke:

• kerülje a kemény, éles szélű élelmiszerek fogyasztását (pl.: chips, kétszersült, magvak), amelyek felsérthetik a száj nyálkahártyáját és az ínyt,

• mértékkel egyen fűszeres, csípős, savas ételeket (paradicsom, citrom), és ritkán fogyasszon szénsavas italokat, amiknek szintén irritáló hatásuk lehet,

• megfelelő technikával mossa a fogait, ne nyomja rá nagyon a fogkefét az ínyére, és inkább puhább sörtéjű fogkefét használjon,

• kerüljön el minden olyan élelmiszert, amelyre allergiás vagy érzékeny.

Ha a gyermekénél az afta gyógyulása 2 hétnél tovább tart, esetleg a fekélyek megakadályozzák a megfelelő táplálkozást vagy folyadékfogyasztást, forduljanak orvoshoz. Érdemes akkor is kivizsgálásra menni, ha a gyermeke évente 2-3 alkalomnál gyakrabban küzd aftás panaszokkal. Ilyen esetekben általában célzott kezelés (pl. szájöblögető, ecsetelő) segít megszabadulni a problémától.

Forrás: WEBBeteg
M. J.; Forrás: healthday.com
Orvos szakértőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus