Afta gyermekeknél és fiataloknál - Mit tehetünk ellene?

szerző: Molnár Judit, újságíró-szerkesztő - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus frissítve:

Ötből egy fiatalnál rendszeresen előfordul a kellemetlen tünetekkel és fájdalommal járó, szájüregi nyálkahártyán jelentkező afta, amely egyes esetekben a beszédet vagy az evést is megnehezítheti, ezért fontos, hogy elkerüljük a megjelenését, és helyesen kezeljük, amikor panaszokat okoz. Vajon miért gyakoribb ez a jelenség gyermekek és serdülők körében? Milyen módon csökkenthető az afta kialakulásának esélye?

Afta - A téma cikkei

5/1 Az afta tünetei, és az afta mint tünet
5/2 Az afta típusai és kezelése
5/3 Az afta rizikófaktorai
5/4 Afta gyermekkorban - Mit tehetünk?
5/5 Ajakherpesz vagy afta?

Az afta olyan kisméretű, fehér színű fekély, amely a szájüreg nyálkahártyáján (jellemzően az ajkak belső felszínén, a szájpadláson, az ínyen vagy a nyelv alatt) alakul ki. Sokan összetévesztik az ajakherpesszel, amely a száj külső részén először hólyag, majd gyulladt fekély formájában jelenik meg, kiváltó oka pedig a Herpes simplex vírus. Ezzel szemben az afta nem fertőző, hiszen nem baktérium vagy vírus okozza, hanem a szervezet autoimmun reakciójának eredménye, melynek hátterében különféle okok húzódhatnak meg.

Aftára hajlamosító tényezők

Az afta pontos kiváltó okát egyelőre nem azonosították, azonban számos olyan körülmény ismert, amely megnöveli a fekélyek megjelenésének rizikóját. Ezek közül több is összefüggésben áll a gyermek- és kamaszkori egészségügyi és életmódbeli sajátosságokkal.

Diéta és hiányállapotok

Azok körében, akiknek a szervezetében kimutatható valamilyen vitamin- vagy ásványianyag-hiány, gyakrabban megfigyelhető az afta: jellemzően a folsav, a szelén, a B12-vitamin, a C-vitamin, a cink és a vas hiánya váltja ki a szájüregi fekélyek megjelenését.

Az egyoldalú táplálkozás, a nem megfelelő mennyiségű étel fogyasztása vagy a rendszertelen étkezés, és a serdülők körében gyakori diétázás, fogyókúrázás mind előidézhetik azokat a hiányállapotokat, amelyek aftára hajlamosítanak. Emellett rizikótényezőnek tekinthető a csecsemőknél és gyermekeknél is gyakori ételallergia vagy ételérzékenység, amely bizonyos élelmiszerek tartós mellőzése miatt könnyen okozhat hiányállapotokat (például tejallergia esetén gyakori a kalciumhiány).

Szájüregi sérülések, szájhigiénia

A száj mikrosérülései szintén növelhetik az afta rizikóját, amelyek közül az ajakharapdálás (pl. stressz miatt), illetve a helytelen fogmosási technika (pl. túl erős súrolás), kemény sörtéjű fogkefe használata okozta sebek a legjellemzőbbek, de sérülést okozhat egy rosszul beállított fogszabályzó, egy törött fog vagy kemény, forró, esetleg erősen fűszeres ételek fogyasztása is.

Stresszhelyzetek

A mindennapos feszültség számos más egészségügyi probléma mellett a fájdalmas szájüregi fekélyek megjelenését is előidézheti, amely a szorongás immunrendszert gyengítő hatására vezethető vissza. Középiskolás diákok körében végzett tanulmányok bizonyítják, hogy a stresszes időszakokban (pl. vizsgaidőszak, tanévkezdés) sokkal több aftás eset fordul elő, szemben az iskolai szünetekkel, vagy a lelkileg kevésbé megterhelő periódusokkal.

Hormonális változások

Az afta hátterében állhatnak a kamaszkorban jellemző hormonszintváltozások is. A lányoknál alapvetően gyakrabban jelentkező problémáról van szó, ami leginkább a menstruáció idején fordul elő, de a fiúk körében is megfigyelhető a pubertáskorral járó hormonális átalakulások időszakában.

Mit tehet az afta megjelenése ellen?

A szervezet jelzéseinek megfigyelésével általában könnyen beazonosítható, hogy mi idézhette elő a fekélyek megjelenését, ezért elsősorban arra kell ügyelni, hogy a hajlamosító tényezőket kizárjuk a gyermekek életmódjából.

Az afta az esetek túlnyomó részében 3-4 nap, esetleg 1-2 hét alatt magától meggyógyul külső beavatkozás nélkül is, azonban néhány módszerrel elősegíthetjük a gyorsabb és kevésbé fájdalmas regenerálódást, vagy elkerülhetjük a kiújulást.

Figyeljen oda, hogy a gyermeke:

  • kerülje a kemény, éles szélű élelmiszerek fogyasztását (pl. chips, kétszersült, magvak), amelyek felsérthetik a száj nyálkahártyáját és az ínyt,

  • szintén kerülendők a forró ételek és italok,

  • mértékkel egyen fűszeres, csípős, savas ételeket (paradicsom, citrom), és legfeljebb ritkán fogyasszon szénsavas italokat, amiknek szintén irritáló hatásuk lehet,

  • megfelelő technikával mossa a fogait, ne nyomja rá nagyon a fogkefét az ínyére, és inkább puhább sörtéjű fogkefét használjon,

  • kerüljön el minden olyan élelmiszert, amelyre allergiás vagy érzékeny

  • eleget és pihentetőn aludjon, minél kevesebb stressz érje, illetve az óhatatlanul elkerülhetetlen stresszhatásokat minél hatékonyabban megtanulja kezelni, ehhez sajátítsanak el együtt és alkalmazzanak – akár együtt, akár külön – rendszeresen stresszkezelési módszereket, relaxációs technikákat.

Ha a gyermekénél az afta gyógyulása 2 hétnél tovább tart, esetleg a fekélyek megakadályozzák a megfelelő táplálkozást vagy folyadékfogyasztást, forduljanak orvoshoz! Érdemes akkor is kivizsgálásra menni, ha a gyermeke évente 2-3 alkalomnál gyakrabban küzd aftás panaszokkal. Ilyen esetekben általában célzott kezelés (pl. szájöblögető, ecsetelő) segít megszabadulni a problémától.

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
M. J.; Forrás: healthday.com
Orvos szakértőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szabó Zsuzsanna

Dr. Szabó Zsuzsanna

Rovatvezető, WEBBeteg vezető orvos szakértő

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Sáry Tekla

Dr. Sáry Tekla

Fogorvos

Budapest

Cikkajánló