Ajánlott szűrővizsgálatok férfiaknak – Melyek a legfontosabbak, és milyen életkorban?

A férfiak várható élettartama Magyarországon még mindig elmarad a nőkéhez képest. Ennek hátterében részben az áll, hogy a férfiak ritkábban vesznek részt megelőző vizsgálatokon, és gyakran csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már tüneteik vannak. Pedig számos súlyos betegség éveken át lappanghat, miközben korai felismerés esetén jóval eredményesebben kezelhető.

A szűrővizsgálatok célja nem az, hogy minél több betegséget találjanak, hanem hogy azokat a kórképeket azonosítsák, amelyek gyakoriak, súlyos következményekkel járhatnak, ugyanakkor korai felismeréssel jelentősen javítható a betegek életkilátása.

Nem minden vizsgálat egyformán fontos: vannak olyan szűrések, amelyek népegészségügyi szempontból kiemelt jelentőségűek mindenkinek, míg mások inkább egyéni mérlegelést igényelnek. A férfiak számára a legnagyobb egészségnyereséget jelenleg nem a ritka betegségek keresése, hanem a szív- és érrendszeri kockázati tényezők felismerése, a cukorbetegség szűrése és a vastagbélrák korai felismerése jelenti. A prosztatarák-szűrés, a tüdőrákszűrés vagy a bőrgyógyászati vizsgálatok szintén fontosak lehetnek, de elsősorban az egyéni kockázat figyelembevételével érdemes róluk dönteni.

A legfontosabb: a szív- és érrendszeri kockázat felmérése

Ha egyetlen szűrővizsgálatot kellene kiemelni, az a kardiovaszkuláris rizikó rendszeres felmérése lenne. Magyarországon a vezető halálokok közé továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek tartoznak, ezért a vérnyomás, a vércukorszint, a vérzsírok és az egyéb kockázati tényezők ellenőrzése kiemelt jelentőségű.

A vérnyomás mérését már fiatal felnőttkortól ajánlott rendszeresen elvégezni. Normális értékek esetén legalább évente egyszer érdemes ellenőrizni, emelkedett vagy határérték közeli vérnyomás esetén ennél gyakrabban.

A koleszterinszint meghatározása általában 40 éves kor felett javasolt rendszeresen, de túlsúly, dohányzás, cukorbetegség a családban vagy egyéb kockázati tényezők esetén korábban is indokolt lehet.

A szűrés része a testsúly, a haskörfogat, a dohányzási szokások, valamint a családi kórelőzmény felmérése is. Ezek alapján becsülhető a következő évek szív- és érrendszeri kockázata, és eldönthető, szükség van-e további vizsgálatokra vagy életmódbeli beavatkozásra.

Tipp Szív-érrendszeri események kockázatbecslő táblázata

Vastagbélrákszűrés: az egyik leghatékonyabb daganatszűrés

A vastagbélrák és a végbélrák a leggyakoribb rosszindulatú daganatok közé tartozik, ugyanakkor azon kevés daganatok egyike, amelynek kialakulása gyakran megelőzhető. A rákot megelőző polipok felismerése és eltávolítása jelentősen csökkenti a betegség kialakulásának kockázatát.

Átlagos kockázat esetén a nemzetközi ajánlások többsége 45–50 éves kortól javasolja a vastagbélrákszűrés megkezdését. Ez történhet székletből végzett rejtettvér-vizsgálattal, amelyet általában kétévente ajánlanak ismételni, illetve kolonoszkópiával, amely negatív eredmény esetén akár 10 évre is elegendő biztonságot nyújthat. Családi halmozódás vagy egyéb fokozott kockázat esetén a szűrést korábban kell elkezdeni.

A tüdő egészsége: elsősorban a dohányosoknál fontos

A tüdőrák továbbra is az egyik legnagyobb halálozású daganatos betegség. A legfontosabb megelőző lépés természetesen a dohányzás elhagyása, de bizonyos magas kockázatú csoportoknál a szűrésnek is szerepe lehet.

A jelenlegi ajánlások szerint az alacsony dózisú mellkas-CT elsősorban az 50–80 év közötti, jelentős dohányzási előzményekkel rendelkező személyek számára javasolható, egyéni kockázatfelmérést követően. Rutinszerű mellkasröntgenes szűrés ugyanakkor nem ajánlott.

Prosztatarák: közös döntés alapján

A férfiak számára talán legismertebb szűrővizsgálat a PSA-meghatározás, ugyanakkor ez az egyik legvitatottabb terület is. A probléma nem az, hogy a vizsgálat nem talál daganatot, hanem az, hogy olyan lassan növekvő elváltozásokat is kimutathat, amelyek soha nem okoznának panaszt vagy életveszélyt. Jóindulatú prosztatamegnagyobbodás esetén is magasabb PSA értéket kaphatunk.

A legtöbb szakmai ajánlás nem javasol népességszintű, kötelező PSA-szűrést. Az átlagos kockázatú férfiaknál általában 50 éves kor körül érdemes beszélni a szűrés előnyeiről és hátrányairól. Minden férfinak érdemes azonban felkeresnie egy urológust, azonban a PSA-szűrés közös orvos-beteg döntés alapján javasolható. Akiknek közeli családtagjánál prosztatarák fordult elő, vagy egyéb fokozott kockázati tényezővel rendelkeznek, azoknál már 45 éves kor körül felmerülhet a vizsgálat lehetősége.

Cukorbetegség szűrése

A 2-es típusú cukorbetegség hosszú ideig tünetmentes lehet, miközben már károsítja az ereket, a vesét vagy a szemet. A vércukorszint laboratóriumi ellenőrzése ezért fontos része a megelőzésnek.

Általánosságban 35–45 éves kor felett ajánlott rendszeres szűrésben gondolkodni, különösen túlsúly, magas vérnyomás, mozgásszegény életmód vagy családi halmozódás esetén. Normális eredmények mellett a vizsgálat rendszerint háromévente ismételhető, emelkedett kockázat esetén ennél gyakrabban.

Bőrrák és melanoma

A melanoma előfordulása világszerte emelkedik. Bár szervezett népegészségügyi szűrőprogram a legtöbb országban nem működik, a bőr rendszeres önvizsgálata és az anyajegyek időszakos ellenőrzése fontos lehet.

Különösen indokolt a bőrgyógyászati anyajegyszűrés azoknál, akik világos bőrűek, sok anyajeggyel rendelkeznek, gyermekkorukban többször szenvedtek napégést, vagy családjukban előfordult melanoma.

Milyen szűrővizsgálatok nem ajánlottak rutinszerűen?

Az egészségmegőrzés iránti igény növekedésével párhuzamosan egyre több helyen érhetők el szűrőcsomagok, amelyek több tucat laboratóriumi paraméter meghatározását kínálják panaszmentes emberek számára. Fontos azonban tudni, hogy a nagy mennyiségű laborvizsgálat önmagában nem jelent hatékony szűrést, és nem csökkentik bizonyítottan a betegség okozta halálozás kockázatát. A korszerű megelőzés alapelve nem a lehető legtöbb vizsgálat elvégzése, hanem a megfelelő vizsgálat kiválasztása a megfelelő életkorban és kockázati tényezők alapján.

A túlzott vizsgálati aktivitás ráadásul nemcsak költségekkel jár. A véletlenszerűen talált, klinikai jelentőséggel nem bíró eltérések további laborvizsgálatokat, képalkotó eljárásokat vagy szakorvosi konzultációkat tehetnek szükségessé, ami felesleges terhet róhat a betegre és az ellátórendszerre egyaránt.

Tumormarkerek meghatározása panaszmentes embereknél - A különböző tumormarkerek (például CEA, CA 19-9, CA 72-4 vagy AFP) nem alkalmasak általános daganatszűrésre. Érzékenységük és specificitásuk nem megfelelő, ezért egészséges emberek vizsgálatára a szakmai ajánlások nem javasolják őket. Emelkedett értékük gyakran nem daganatos okból alakul ki, ugyanakkor jelentős szorongást és felesleges kivizsgálásokat eredményezhet.

Teljes test CT vagy MRI „állapotfelmérés” céljából - Az időnként magánszolgáltatóknál kínált teljes test képalkotó vizsgálatok alkalmazását jelenleg nem támasztják alá tudományos bizonyítékok. Ezek során gyakran találnak úgynevezett véletlen mellékleleteket, amelyek többsége klinikailag jelentéktelen, mégis további vizsgálatokhoz, ismételt képalkotáshoz vagy akár szükségtelen beavatkozásokhoz vezethet. Ráadásul a teljes test vizsgálat egy-egy szervre vonatkozóan kevésbé részletes, mint a célzott képalkotás.

Mellkasröntgen tüdőrákszűrés céljából - Korábban széles körben alkalmazták, ma azonban egyértelműen tudjuk, hogy a rendszeres mellkasröntgen nem csökkenti a tüdőrák okozta halálozást.

Nyaki ér ultrahang alacsony kockázatú, tünetmentes embereknél - A nyaki ér (carotis) ultrahang hasznos diagnosztikai eszköz lehet számos orvosilag indokolt esetben, azonban panaszmentes, átlagos kockázatú személyek szűrővizsgálataként nem ajánlott. Az esetlegesen talált enyhe eltérések sokszor nem igényelnek kezelést, ugyanakkor további vizsgálatokat generálhatnak.

Terheléses EKG panaszmentes, alacsony kockázatú férfiaknál - A terheléses EKG-vizsgálat fontos szerepet játszik a szívbetegségek kivizsgálásában, de szűrővizsgálatként egészséges, tünetmentes személyeknél nem bizonyult hatékonynak. Téves pozitív eredmények esetén akár szükségtelen invazív vizsgálatokhoz is vezethet.

Hereultrahang panaszmentes férfiaknál - A heredaganatok viszonylag ritkák, és nincs bizonyíték arra, hogy a rendszeres ultrahangos szűrés javítaná a túlélést. A jelenlegi ajánlások inkább a herék önvizsgálatának fontosságát hangsúlyozzák, különösen fiatal férfiak esetében.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász