Kapszula endoszkópia - A vizsgálat menete, javallatai és korlátai

Dr. Dunás-Varga Veronika
szerző: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász - WEBBeteg
megjelent:

A kapszula endoszkópia egyszerű, biztonságos, a betegek által is könnyen elfogadható technika, amely lehetővé teszi a teljes tápcsatorna, beleértve a korábban nehezen vizsgálható vékonybél feltárását.

Endoszkópos vizsgálatokkal a tápcsatorna felső szakasza (gyomortükrözés során a duodenumig) és az alsó szakasza (vastagbéltükrözés során a terminális ileumig) jól vizsgálható, azonban a leghosszabb, középső szakasz, a vékonybél, csak nagyon bonyolult, hosszadalmas, altatásban történő és sokszor invazív technikákkal volt elérhető. Ezt változtatta meg a 2000-es évek elején a kapszula endoszkópia.

A kapszula endoszkópia forradalmasította számos vékonybél betegség diagnosztizálását és kezelését, mint például az ismeretlen forrásból származó gyomor-bélrendszeri vérzés, a Crohn-betegség, a vékonybél daganatok stb. Ez a vizsgálat típus a legtöbb vékonybél-betegség diagnosztizálásának arany standardjává vált.

A kapszula endoszkóp egy egyszer használatos, kb. multivitamin tabletta nagyságú, könnyen lenyelhető, vezeték nélküli, miniatűr kamera, amely lehetővé teszi a gyomor-bél traktus nyálkahártyájának közvetlen megjelenítését.

Kapszula endoszkóp

Mikor ajánlott a kapszula endoszkópos vizsgálat?

Jelenleg a kapszula endoszkópia a kivizsgálás harmadik lépcsőfokaként javasolt ismertlen eredetű gyomor-bélrendszeri vérzés esetén, amennyiben sem a gasztroszkópia (gyomortükrözés), sem a kolonoszkópia (béltükrözés) nem járt eredménnyel.

További lehetséges indikációk az emésztőszervi tünetekkel járó HIV-betegek vizsgálata (lévén, hogy a kapszula csak egyszer használatos, nem kell tartani az esetleges tovább fertőződéstől), olyan malabszorpciós szindrómák, amiket nem lehet biosziával igazolni (mint pl. a cöliákiát), a fokozott vérzésveszéllyel járó Henoch-Schönlein-purpura esetén is biztonságosabb választás.

A magán egészségügy egyre nagyobb térhódításának köszönhetően már van lehetőség a gyomor- és vastagbéltükrözés kiváltására is kapszula endoszkópiával.

Mikor nem végezhető?

A kapszula endoszkópia elvégzésének fő ellenjavallata a gyomor-bél traktus elzáródása, vagy jelentős mértékű szűkülete, illetve annak gyanúja, de nem végzik el csecsemőknél és pacemaker (elektromos szívritmus-szabályozót) viselő betegeknél sem.

A kapszula endoszkópia vizsgálat menete

Előkészület

A vizsgálatot megelőző napon tiszta folyadék diéta (lehetőség szerint vízfogyasztás) az előírt. Mindennemű darabos étel fogyasztása rontja a vizsgálat sikerességét, ezért ez nem javasolt. Este bizonyos esetekben hashajtó folyadék adását javasoljuk. A vizsgálat napján 0 órától teljes koplalás szükséges.

A vizsgálat napján

A kapszula lenyelése előtt 8 szenzort (bőrantennát) ragasztanak fel a páciens elülső hasfalára, vagy egy speciális szenzorokkal felszerelt mellényt adnak rá, amit csatlakoztatnak egy (a beteg által végig magán hordott) merevlemezhez.

A kapszula lenyelése a kora reggeli órákban történik néhány korty vízzel. A gyorsabb haladás érdekében hashajtó hatású folyadékot szokás itatni a pácienssel, de a kapszula a gyomor-bélrendszer természetes mozgása (perisztaltika) is viszi előre.

A kapszula a vékonybélbe gyorsan, kb. 20 perc alatt lejut, és ott 4-5 órát tölt el. A kamera másodpercenként több képet készít és rádiófrekvenciás úton továbbítja ezeket a páciens hasán elhelyezett szenzorsorra, majd innen a páciens által viselt övben lévő rögzítőkészülékre.

A kapszula akkumulátorának üzemideje kb. 8 óra. Amikor ez lemerül, a képek automatikusan elmentődnek, amit egy orvos megfelelő szoftver segítségével számítógépen áttekint. A nem megfelelő béltisztítás (béltartalom jelenléte), vagy a bélmozgás zavara a bélnyálkahártya hiányos megjelenítését okozhatja.

A kapszula távozása

A lenyelés után két órával már ihat, 4 óra elteltével ehet a beteg, tehát már azalatt megkezdhető a táplálkozás, hogy véget érne a képek készítése és a vizsgáló eszköz lemerülne. A kapszula a széklettel ürül, általában 24-48 órán belül.

Kapszula endoszkópia technikai korlátai

Minden előnye ellenére a kapszula endoszkópos vizsgálat nem használható:

  • biopszia elvégzésére vételére, így ha mintavételre lenne szükség a diagnózishoz, más eljárás választandó;
  • nincs lehetőség endoszkópos beavatkozásra, kezelésre (pl. vérzéscsillapításra);
  • problémás lehet a vékonybél elváltozások méretének és pontos helyének meghatározása;
  • a képkészítés gyakoriságából és a látószögből adódóan vannak olyan területek, amiket még a kapszulával sem látunk (az ún. globális kihagyási arány körülbelül 10%);
  • további hátránya, hogy az eljárások közel 20 százalékában a kapszula üzemképességi ideje alatt nem éri el a vakbelet, a vékonybél legutolsó szakaszát.

A kapszulás módszer sikerességét bizonyítja, hogy a megjelenését követően eltelt kicsivel több, mint húsz év alatt számos további fejlesztés történt. Például vannak már navigációs kapszulák, mágneses térrel, számítógép vezérelten irányítható kapszulák, amik aktívan mozgathatók lenyelés után, nem kell csak a perisztaltikára hagyatkozni. A diagnosztikai pontosság tovább nőtt, a visszaolvasás és leletkészítés időtartama lerövidült, a képalkotás minősége javult.

Lásd még Minden az endoszkópos vizsgálatokról

Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyászForrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász

Cikkajánló

Térdfájás
Térdfájás

Melyek a térdfájdalom leggyakoribb okai?

A baba neme
A baba neme

Befolyásolható-e a fogantatásnál?

WEBBeteg - Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.