Bélflóra, autizmus és hangulatzavarok - Mi lehet az összefüggés?

szerző: Cs. K., fordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus frissítve:

A gyomor-bél traktus a szervezet részeként kapcsolatban van a központi idegrendszerrel, és a bélflóra változásai olyan neurológiai rendellenességekkel is kapcsolatba hozhatók, mint a stressz, autizmus, depresszió, Parkinson-kór vagy Alzheimer-kór.

A bélmikrobiom több ezer különböző mikrobaegyedből, baktériumokból áll és a gyomor-bélrendszer egyik védelmi rendszerét alkotja. Funkciója sokrétű:

  • segíti a bél mint védőgát létrehozását és fenntartását
  • serkenti a bélfalak regenerációját a gyulladásos állapotokat csillapító rövid láncú zsírsavak termelésével
  • serkenti az immunérést
  • szerepel bizonyos tápanyagok, hormonok, vitaminok szintézisében
  • szabályozza a hangulatunkat befolyásoló szerotonin, noradrenalin és dopamin termelését
  • segíti a toxinok kiürülését

A bélflóra összetételét az életkor, a nem, az immunérési állapot és a környezeti tényezők is befolyásolják - például már a hüvelyi úton született csecsemők baktériumflórája is különbözik a császárosokétól.

Hogyan befolyásolja az agyat?

A gyomor-bélrendszernek saját beidegzése van. A központi idegrendszer bizonyos mértékben hat a bélflóra összetételére és a bél áteresztőképességére. Ugyanakkor a bélbaktériumok sokfélesége hatással van az agyműködésre. A stressz megzavarja és befolyásolja ezt a kémiai-idegi kommunikációt, a bélflóra összetételét és működését. Már a terhességi stressz is kihat a baba bélflórájára.

Az olyan gyomor-bélrendszeri tünet, mint a székrekedés, hasmenés, hasfájás sok neurológiai betegség esetén gyakori, akárcsak a bél baktériumösszetételének rendellenessége (dysbiosis). A dysbiosis következtében fellépő változás egy erős, gyulladást elősegítő anyag (LPS) képződéséhez és véráramba jutásához vezet, ami fokozza az érzelemszabályozásért felelős területek aktivitását, és a gyulladásos citokinek termelését.

A gyulladásos változások az olyan rendellenességekben, mint a skizofrénia, depresszió vagy bipoláris zavar, rámutatnak a gasztrointesztinális rendszerben bekövetkező változások fontos szerepére a neuro-pszichiátriai rendellenességekben. A bélflóra károsodása kulcsszerepet játszhat az autizmus és a hangulatzavarok kialakulásában is.

Állatkísérletben azok az egerek, akiknél a kutatók antibiotikummal kikapcsolták a bélflóra mikrobiomját, többet szorongtak, kevesebb új neuronjuk volt, károsodott a rövid távú memóriájuk és megváltozott a társas viselkedésük, de a változások a bélflóra helyreállításával visszafordíthatók voltak.

Autizmus, depresszió

Az autisták általában emésztési gondokkal is küzdenek: az autista gyerekek székletmintáiban tízszer nagyobb mennyiségben fordul elő a Clostridium baktériumfaj, mint a nem autistákéban.

Az autisták jelentős százalékának kórtörténetére jellemző az antibiotikumok túlzott használata, ami jelentősen megzavarja a bél védőfunkcióját. Feltételezik, hogy a bélflóra változása neurotoxinokat előállítani képes baktériumok kolonizációjához vezet, hozzájárulva az autista tünetekhez.

A depresszió neuro-pszichológiai zavarok, genetikai tényezők, környezeti hatások mellett a bélflóra egyensúlyának felborulásával is összefügg. Különösen a Lactobacillus- és a Bifidobacteria-kiegészítés járul hozzá a tünetek javulásához. Jellemző az Alistipes baktérium túlzott mennyisége is, mely jellemző még a krónikus fáradtság szindróma és IBS esetén, és gyulladásos molekulák révén jut a véráramba.

Antibiotikumok, probiotikumok és vitaminok szerepe

Az antibiotikum a legrégebbi gyógyszer, amelyet a gyomor-bélrendszeri betegségek kezelésére használnak, bár jelentős mellékhatásokat okozva megváltoztathatja a bélmikrobiom összetételét.

A probiotikumok élő mikroorganizmusok, melyek megfelelő bevitel esetén részt vesznek az immunrendszer erősítésében azáltal, hogy gátolják a gyulladáskeltő citokinek termelődését, fokozzák a gyulladásgátló anyagok felszabadulását, csökkentik a depressziót és szorongást kiváltó kortizolszintet, elősegítik a szerotonintermelést, valamint javítják a bélflórát.

A B12-vitaminról ismert, hogy támogatja az idegrendszer és agy működését, és az olyan tipikus probiotikumok, mint a Bifidobacterium vagy Lactobacillus állíthatják elő. A legismertebb B12-termelő a Lactobacillus reuteri, mely természetesen is megtalálható az emberi bélben, az erjesztett élelmiszerekben található L. Plantarum pedig folátot termel. Kutatások szerint a D-vitamin a bél mikrobiomját is szabályozza, hiánya pedig dysbiosishoz vezet.

Az egészséges bélflóra nem gyógyít meg minden betegséget, ám számos tünetet és szindrómát enyhíthet, ezért érdemes odafigyelni rá!

Tovább Életünk titokzatos társa, a bélflóra

WEBBeteg logó Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító;
Mind-altering with the gut: Modulation of the gut-brain axis with probiotics (ResearchGate), Gut microbiota in autism and mood disorders (NCBI)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Cikkajánló

Női szívinfarktus
Női szívinfarktus

Mások is lehetnek a tünetek, mint férfiaknál.

Latexallergia
Latexallergia

Tünetei, kivizsgálása és kezelési lehetőségek.

WEBBeteg - Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító
WEBBeteg - Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Pálvölgyi Rita, pszichiáter, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Plósz János, gasztroenterológus
WEBBeteg - Dr. Pálvölgyi Rita, pszichiáter, pszichoterapeuta
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.