• Bélflóra, autizmus és hangulatzavarok - Mi lehet az összefüggés?

        Szerző: WEBBeteg - Cs. K., fordító, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        A gyomor-bél traktus a szervezet részeként kapcsolatban van a központi idegrendszerrel, és a bélflóra változásai olyan neurológiai rendellenességekkel is kapcsolatba hozhatók, mint a stressz, autizmus, depresszió, Parkinson-kór vagy Alzheimer-kór.

        A bélmikrobiom több ezer különböző mikrobaegyedből, baktériumokból áll és a gyomor-bélrendszer egyik védelmi rendszerét alkotja. Funkciója sokrétű:

        • segíti a bél mint védőgát létrehozását és fenntartását
        • serkenti a bélfalak regenerációját a gyulladásos állapotokat csillapító rövid láncú zsírsavak termelésével
        • serkenti az immunérést
        • szerepel bizonyos tápanyagok, hormonok, vitaminok szintézisében
        • szabályozza a hangulatunkat befolyásoló szerotonin, noradrenalin és dopamin termelését
        • segíti a toxinok kiürülését
        Hirdetés

        A bélflóra összetételét az életkor, a nem, az immunérési állapot és a környezeti tényezők is befolyásolják - például már a hüvelyi úton született csecsemők baktériumflórája is különbözik a császárosokétól.

        Hogyan befolyásolja az agyat?

        A gyomor-bélrendszernek saját beidegzése van. A központi idegrendszer bizonyos mértékben hat a bélflóra összetételére és a bél áteresztőképességére. Ugyanakkor a bélbaktériumok sokfélesége hatással van az agyműködésre. A stressz megzavarja és befolyásolja ezt a kémiai-idegi kommunikációt, a bélflóra összetételét és működését. Már a terhességi stressz is kihat a baba bélflórájára.

        Az olyan gyomor-bélrendszeri tünet, mint a székrekedés, hasmenés, hasfájás sok neurológiai betegség esetén gyakori, akárcsak a bél baktériumösszetételének rendellenessége (dysbiosis). A dysbiosis következtében fellépő változás egy erős, gyulladást elősegítő anyag (LPS) képződéséhez és véráramba jutásához vezet, ami fokozza az érzelemszabályozásért felelős területek aktivitását, és a gyulladásos citokinek termelését.

        A gyulladásos változások az olyan rendellenességekben, mint a skizofrénia, depresszió vagy bipoláris zavar, rámutatnak a gasztrointesztinális rendszerben bekövetkező változások fontos szerepére a neuro-pszichiátriai rendellenességekben. A bélflóra károsodása kulcsszerepet játszhat az autizmus és a hangulatzavarok kialakulásában is.

        Állatkísérletben azok az egerek, akiknél a kutatók antibiotikummal kikapcsolták a bélflóra mikrobiomját, többet szorongtak, kevesebb új neuronjuk volt, károsodott a rövid távú memóriájuk és megváltozott a társas viselkedésük, de a változások a bélflóra helyreállításával visszafordíthatók voltak.

        Autizmus, depresszió

        Az autisták általában emésztési gondokkal is küzdenek: az autista gyerekek székletmintáiban tízszer nagyobb mennyiségben fordul elő a Clostridium baktériumfaj, mint a nem autistákéban.

        Az autisták jelentős százalékának kórtörténetére jellemző az antibiotikumok túlzott használata, ami jelentősen megzavarja a bél védőfunkcióját. Feltételezik, hogy a bélflóra változása neurotoxinokat előállítani képes baktériumok kolonizációjához vezet, hozzájárulva az autista tünetekhez.

        A depresszió neuro-pszichológiai zavarok, genetikai tényezők, környezeti hatások mellett a bélflóra egyensúlyának felborulásával is összefügg. Különösen a Lactobacillus- és a Bifidobacteria-kiegészítés járul hozzá a tünetek javulásához. Jellemző az Alistipes baktérium túlzott mennyisége is, mely jellemző még a krónikus fáradtság szindróma és IBS esetén, és gyulladásos molekulák révén jut a véráramba.

        Antibiotikumok, probiotikumok és vitaminok szerepe

        Az antibiotikum a legrégebbi gyógyszer, amelyet a gyomor-bélrendszeri betegségek kezelésére használnak, bár jelentős mellékhatásokat okozva megváltoztathatja a bélmikrobiom összetételét.

        A probiotikumok élő mikroorganizmusok, melyek megfelelő bevitel esetén részt vesznek az immunrendszer erősítésében azáltal, hogy gátolják a gyulladáskeltő citokinek termelődését, fokozzák a gyulladásgátló anyagok felszabadulását, csökkentik a depressziót és szorongást kiváltó kortizolszintet, elősegítik a szerotonintermelést, valamint javítják a bélflórát.

        A B12-vitaminról ismert, hogy támogatja az idegrendszer és agy működését, és az olyan tipikus probiotikumok, mint a Bifidobacterium vagy Lactobacillus állíthatják elő. A legismertebb B12-termelő a Lactobacillus reuteri, mely természetesen is megtalálható az emberi bélben, az erjesztett élelmiszerekben található L. Plantarum pedig folátot termel. Kutatások szerint a D-vitamin a bél mikrobiomját is szabályozza, hiánya pedig dysbiosishoz vezet.

        Az egészséges bélflóra nem gyógyít meg minden betegséget, ám számos tünetet és szindrómát enyhíthet, ezért érdemes odafigyelni rá!

        Olvasson tovább! Életünk titokzatos társa, a bélflóra

        Forrás: WEBBeteg
        Cs. K., fordító;
         researchgate.netncbi.nlm.nih.gov
        Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Módosítva: 2019.11.29 14:35, Megjelenés: 2019.11.29 14:35
      • Cikkajánló

        Portré

        Portré

        Gorzsás Anita, újságíró

        Kókay Andrással, a Pozitron-Diagnosztika Központ vezetőjével beszélgettünk.

        Daganatos betegségek

        Daganatos betegségek

        Dr. Pukoli Dániel

        A célzott molekuláris terápiák és immunterápiák szerepe a daganatok kezelésében.

        Bőrtünetek, melyek lisztérzékenységhez is társulhatnak

        A lisztérzékenység tankönyvi tünetei a rendszeres hasi fájdalom vagy puffadás, hasmenés és következményes felszívódási zavar miatt fogyás, laktózintolerancia, vashiány, vérszegénység, esetleg más hiányállapotok. De emellett jelen lehet kifejezetten enyhe tünetek, de még tünetmentes eltérés formájában is.

        Kontaminált vékonybél szindróma

        A kontaminált vékonybél szindróma (SIBO, small intestine bacterial owergrow) baktériumok vékonybélben való kóros túlszaporodása miatt alakul ki.

        A bélflóra egészsége - Hogyan tehet érte?

        Az egészség megőrzésében és a szervezet egyensúlyának megtartásában fontos szerepe van a bélflórának. Miből áll, és hogyan őrizhető meg a természetes állapota?

        Mit együnk, hogy megőrizzük bélflóránk egészségét?

        A normál bélflóra jelentős szerepet tölt be immunrendszerünk működésében. Ahhoz, hogy ez a rendszer optimális szinten működjön, elengedhetetlen egészségének megőrzése. Mit tehet annak érdekében, hogy bélflórája és immunrendszere is tökéletesen működjön?

        Nyolc dolog, ami árt a bélflórának

        A bélflóra az egészség forrása lehet, azonban ha egészséges egyensúlya megváltozik, betegséget és fáradtságot okozhat. Éppen ezért az egészséges bélflóra felépítése és fenntartása nagyon fontos. Cikkünkből megtudhatja, hogyan érheti el ezt, illetve melyik az a nyolc dolog, amit kerülnie kell, ha bélflóráját egészségesnek szeretné tudni.

        Életünk titokzatos társa, a bélflóra

        Velünk él és alakul születésünktől fogva, befolyásolja egészségünk, közérzetünk alakulását, mégsem ismerjük eléggé.

        Probiotikum szedése gyermekkorban - Mikor szabad és mikor nem?

        Az édesanyák már várandósságuk idején tehetnek gyermekük egészségéért: az anya emésztőrendszerének egészsége egyik fő alapeleme gyermeke egészséges bélrendszerének, és mivel immunrendszerünk kb. 70%-a a bélrendszerben működik, ezért tudatosan tehetünk gyermekünk egészségének megőrzéséért.

        Mi a Lactiv?

        A Lactiv egy komplex családi probiotikum, mely fertőzés, stressz, antibiotikumos kezelés esetén segíthet a bélflóra és így a jó közérzet helyreállításában.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.