Bélflóra, autizmus és hangulatzavarok - Mi lehet az összefüggés?

Szerző: WEBBeteg - Cs. K., fordító, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

A gyomor-bél traktus a szervezet részeként kapcsolatban van a központi idegrendszerrel, és a bélflóra változásai olyan neurológiai rendellenességekkel is kapcsolatba hozhatók, mint a stressz, autizmus, depresszió, Parkinson-kór vagy Alzheimer-kór.

A bélmikrobiom több ezer különböző mikrobaegyedből, baktériumokból áll és a gyomor-bélrendszer egyik védelmi rendszerét alkotja. Funkciója sokrétű:

  • segíti a bél mint védőgát létrehozását és fenntartását
  • serkenti a bélfalak regenerációját a gyulladásos állapotokat csillapító rövid láncú zsírsavak termelésével
  • serkenti az immunérést
  • szerepel bizonyos tápanyagok, hormonok, vitaminok szintézisében
  • szabályozza a hangulatunkat befolyásoló szerotonin, noradrenalin és dopamin termelését
  • segíti a toxinok kiürülését

A bélflóra összetételét az életkor, a nem, az immunérési állapot és a környezeti tényezők is befolyásolják - például már a hüvelyi úton született csecsemők baktériumflórája is különbözik a császárosokétól.

Hogyan befolyásolja az agyat?

A gyomor-bélrendszernek saját beidegzése van. A központi idegrendszer bizonyos mértékben hat a bélflóra összetételére és a bél áteresztőképességére. Ugyanakkor a bélbaktériumok sokfélesége hatással van az agyműködésre. A stressz megzavarja és befolyásolja ezt a kémiai-idegi kommunikációt, a bélflóra összetételét és működését. Már a terhességi stressz is kihat a baba bélflórájára.

Az olyan gyomor-bélrendszeri tünet, mint a székrekedés, hasmenés, hasfájás sok neurológiai betegség esetén gyakori, akárcsak a bél baktériumösszetételének rendellenessége (dysbiosis). A dysbiosis következtében fellépő változás egy erős, gyulladást elősegítő anyag (LPS) képződéséhez és véráramba jutásához vezet, ami fokozza az érzelemszabályozásért felelős területek aktivitását, és a gyulladásos citokinek termelését.

A gyulladásos változások az olyan rendellenességekben, mint a skizofrénia, depresszió vagy bipoláris zavar, rámutatnak a gasztrointesztinális rendszerben bekövetkező változások fontos szerepére a neuro-pszichiátriai rendellenességekben. A bélflóra károsodása kulcsszerepet játszhat az autizmus és a hangulatzavarok kialakulásában is.

Állatkísérletben azok az egerek, akiknél a kutatók antibiotikummal kikapcsolták a bélflóra mikrobiomját, többet szorongtak, kevesebb új neuronjuk volt, károsodott a rövid távú memóriájuk és megváltozott a társas viselkedésük, de a változások a bélflóra helyreállításával visszafordíthatók voltak.

Autizmus, depresszió

Az autisták általában emésztési gondokkal is küzdenek: az autista gyerekek székletmintáiban tízszer nagyobb mennyiségben fordul elő a Clostridium baktériumfaj, mint a nem autistákéban.

Az autisták jelentős százalékának kórtörténetére jellemző az antibiotikumok túlzott használata, ami jelentősen megzavarja a bél védőfunkcióját. Feltételezik, hogy a bélflóra változása neurotoxinokat előállítani képes baktériumok kolonizációjához vezet, hozzájárulva az autista tünetekhez.

A depresszió neuro-pszichológiai zavarok, genetikai tényezők, környezeti hatások mellett a bélflóra egyensúlyának felborulásával is összefügg. Különösen a Lactobacillus- és a Bifidobacteria-kiegészítés járul hozzá a tünetek javulásához. Jellemző az Alistipes baktérium túlzott mennyisége is, mely jellemző még a krónikus fáradtság szindróma és IBS esetén, és gyulladásos molekulák révén jut a véráramba.

Antibiotikumok, probiotikumok és vitaminok szerepe

Az antibiotikum a legrégebbi gyógyszer, amelyet a gyomor-bélrendszeri betegségek kezelésére használnak, bár jelentős mellékhatásokat okozva megváltoztathatja a bélmikrobiom összetételét.

A probiotikumok élő mikroorganizmusok, melyek megfelelő bevitel esetén részt vesznek az immunrendszer erősítésében azáltal, hogy gátolják a gyulladáskeltő citokinek termelődését, fokozzák a gyulladásgátló anyagok felszabadulását, csökkentik a depressziót és szorongást kiváltó kortizolszintet, elősegítik a szerotonintermelést, valamint javítják a bélflórát.

A B12-vitaminról ismert, hogy támogatja az idegrendszer és agy működését, és az olyan tipikus probiotikumok, mint a Bifidobacterium vagy Lactobacillus állíthatják elő. A legismertebb B12-termelő a Lactobacillus reuteri, mely természetesen is megtalálható az emberi bélben, az erjesztett élelmiszerekben található L. Plantarum pedig folátot termel. Kutatások szerint a D-vitamin a bél mikrobiomját is szabályozza, hiánya pedig dysbiosishoz vezet.

Az egészséges bélflóra nem gyógyít meg minden betegséget, ám számos tünetet és szindrómát enyhíthet, ezért érdemes odafigyelni rá!

Olvasson tovább! Életünk titokzatos társa, a bélflóra

Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító;
researchgate.net, ncbi.nlm.nih.gov
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Rákkutatás Rákkutatás

Nemcsak az érintett szervre, hanem a genetikai célpontra kell fókuszálni.

Mit együnk, hogy megőrizzük...

A normál bélflóra jelentős szerepet tölt be immunrendszerünk működésében. Ahhoz, hogy ez a rendszer optimális szinten működjön, elengedhetetlen...

Probiotikum szedése gyermekkorban -...

Az édesanyák már várandósságuk idején tehetnek gyermekük egészségéért: az anya emésztőrendszerének egészsége egyik fő alapeleme gyermeke...

Nyolc dolog, ami árt a bélflórának

A bélflóra az egészség forrása lehet, azonban ha egészséges egyensúlya megváltozik, betegséget és fáradtságot okozhat. Éppen ezért az...

Életünk titokzatos társa, a...

Velünk él és alakul születésünktől fogva, befolyásolja egészségünk, közérzetünk alakulását, mégsem ismerjük eléggé.

Mi a Lactiv?

A Lactiv egy komplex családi probiotikum, mely fertőzés, stressz, antibiotikumos kezelés esetén segíthet a bélflóra és így a jó közérzet...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.