Bélflóra, autizmus és hangulatzavarok - Mi lehet az összefüggés?

szerző: Cs. K., fordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus frissítve: 2021.12.06.

A gyomor-bél traktus a szervezet részeként kapcsolatban van a központi idegrendszerrel, és a bélflóra változásai olyan neurológiai rendellenességekkel is kapcsolatba hozhatók, mint a stressz, autizmus, depresszió, Parkinson-kór vagy Alzheimer-kór.

A bélmikrobiom több ezer különböző mikrobaegyedből, baktériumokból áll és a gyomor-bélrendszer egyik védelmi rendszerét alkotja. Funkciója sokrétű:

  • segíti a bél mint védőgát létrehozását és fenntartását
  • serkenti a bélfalak regenerációját a gyulladásos állapotokat csillapító rövid láncú zsírsavak termelésével
  • serkenti az immunérést
  • szerepel bizonyos tápanyagok, hormonok, vitaminok szintézisében
  • szabályozza a hangulatunkat befolyásoló szerotonin, noradrenalin és dopamin termelését
  • segíti a toxinok kiürülését

A bélflóra összetételét az életkor, a nem, az immunérési állapot és a környezeti tényezők is befolyásolják - például már a hüvelyi úton született csecsemők baktériumflórája is különbözik a császárosokétól.

Hogyan befolyásolja az agyat?

A gyomor-bélrendszernek saját beidegzése van. A központi idegrendszer bizonyos mértékben hat a bélflóra összetételére és a bél áteresztőképességére. Ugyanakkor a bélbaktériumok sokfélesége hatással van az agyműködésre. A stressz megzavarja és befolyásolja ezt a kémiai-idegi kommunikációt, a bélflóra összetételét és működését. Már a terhességi stressz is kihat a baba bélflórájára.

Az olyan gyomor-bélrendszeri tünet, mint a székrekedés, hasmenés, hasfájás sok neurológiai betegség esetén gyakori, akárcsak a bél baktériumösszetételének rendellenessége (dysbiosis). A dysbiosis következtében fellépő változás egy erős, gyulladást elősegítő anyag (LPS) képződéséhez és véráramba jutásához vezet, ami fokozza az érzelemszabályozásért felelős területek aktivitását, és a gyulladásos citokinek termelését.

A gyulladásos változások az olyan rendellenességekben, mint a skizofrénia, depresszió vagy bipoláris zavar, rámutatnak a gasztrointesztinális rendszerben bekövetkező változások fontos szerepére a neuro-pszichiátriai rendellenességekben. A bélflóra károsodása kulcsszerepet játszhat az autizmus és a hangulatzavarok kialakulásában is.

Állatkísérletben azok az egerek, akiknél a kutatók antibiotikummal kikapcsolták a bélflóra mikrobiomját, többet szorongtak, kevesebb új neuronjuk volt, károsodott a rövid távú memóriájuk és megváltozott a társas viselkedésük, de a változások a bélflóra helyreállításával visszafordíthatók voltak.

Autizmus, depresszió

Az autisták általában emésztési gondokkal is küzdenek: az autista gyerekek székletmintáiban tízszer nagyobb mennyiségben fordul elő a Clostridium baktériumfaj, mint a nem autistákéban.

Az autisták jelentős százalékának kórtörténetére jellemző az antibiotikumok túlzott használata, ami jelentősen megzavarja a bél védőfunkcióját. Feltételezik, hogy a bélflóra változása neurotoxinokat előállítani képes baktériumok kolonizációjához vezet, hozzájárulva az autista tünetekhez.

A depresszió neuro-pszichológiai zavarok, genetikai tényezők, környezeti hatások mellett a bélflóra egyensúlyának felborulásával is összefügg. Különösen a Lactobacillus- és a Bifidobacteria-kiegészítés járul hozzá a tünetek javulásához. Jellemző az Alistipes baktérium túlzott mennyisége is, mely jellemző még a krónikus fáradtság szindróma és IBS esetén, és gyulladásos molekulák révén jut a véráramba.

Antibiotikumok, probiotikumok és vitaminok szerepe

Az antibiotikum a legrégebbi gyógyszer, amelyet a gyomor-bélrendszeri betegségek kezelésére használnak, bár jelentős mellékhatásokat okozva megváltoztathatja a bélmikrobiom összetételét.

A probiotikumok élő mikroorganizmusok, melyek megfelelő bevitel esetén részt vesznek az immunrendszer erősítésében azáltal, hogy gátolják a gyulladáskeltő citokinek termelődését, fokozzák a gyulladásgátló anyagok felszabadulását, csökkentik a depressziót és szorongást kiváltó kortizolszintet, elősegítik a szerotonintermelést, valamint javítják a bélflórát.

A B12-vitaminról ismert, hogy támogatja az idegrendszer és agy működését, és az olyan tipikus probiotikumok, mint a Bifidobacterium vagy Lactobacillus állíthatják elő. A legismertebb B12-termelő a Lactobacillus reuteri, mely természetesen is megtalálható az emberi bélben, az erjesztett élelmiszerekben található L. Plantarum pedig folátot termel. Kutatások szerint a D-vitamin a bél mikrobiomját is szabályozza, hiánya pedig dysbiosishoz vezet.

Az egészséges bélflóra nem gyógyít meg minden betegséget, ám számos tünetet és szindrómát enyhíthet, ezért érdemes odafigyelni rá!

Olvasson tovább! Életünk titokzatos társa, a bélflóra

WEBBeteg logó Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító;
Mind-altering with the gut: Modulation of the gut-brain axis with probiotics (ResearchGate), Gut microbiota in autism and mood disorders (NCBI)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

A COVID-19 és a szív A COVID-19 és a szív

Milyen formákban jelentkezhetnek a koronavírus-fertőzés szövődményei?

Magas vérnyomás Magas vérnyomás

Íme pár hasznos életmódbeli tanács, a vérnyomás karbantartásához.

A major depresszió

A depresszióról már mindenki hallott, mindenkinek van személyes élménye, vagy találkozott már depressziós emberrel. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy...

Lelki egészségünket is fenyegeti a koronavírus

Még a világjárvány kezdeti időszakában járunk. Magyarországon március 4-én jelentették hivatalosan az első koronavírus-fertőzést, és március...

A stressz és a kardiológiai problémák

Az Egészségügyi Világszervezet jelentése alapján a halálozási okokat a szív- és érrendszeri megbetegedések vezetik, melynek egyik kiváltó...

A stressz következményei

A stressz nem egyszerűen nem tesz jót, hanem számos negatív hatása van az egészségre. A legveszélyesebb a tartós stressz, amely számos pszichés...

Diagnózis: Alzheimer-kór

Az Alzheimer-kór még mindig kevéssé ismert betegségnek számít, a diagnózis felállítását általában más, hasonló tüneteket okozó betegségek...

A Parkinson-kór szövődményei

A Parkinson-kóros betegek több mint fele idővel depressziós lesz, ám a betegséggel együtt járó szövődmények ezenkívül számos más területen is...

A depresszió kialakulásának okai

Jelenleg nem ismeretes egy kizárólagos ok a depresszió hátterében. Valószínűleg egy okra nem is vezethető vissza minden depressziótípus, hanem a...

Pszichés betegségek, melyek alvászavarral járhatnak

Alvászavart bizonyos életmódbeli tényezők is okozhatnak, így például pszichoszociális problémák (munkahelyi, magánéleti stressz), váltott...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.