• Út a külvilágba - Az autizmus kezelési lehetőségei

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter

        Az autizmusnak nincs teljes gyógyulást eredményező terápiája, a legtöbb eredményt jelenleg gyógypedagógiai módszerektől, ezen belül is a viselkedésterápiáktól várhatjuk.

        A téma cikkei

        2/1 Autizmus - A bezárt világ
        2/2 Út a külvilágba

        Bár a kutatások jelentős erővel folynak az autizmus gyógyító terápiájának a területén is, a gyógyszeres kezelések inkább csak egy-egy zavaró tünet (alvászavar, szorongás, agresszivitás, kényszeres tünetek) csökkentésére tudnak irányulni.

        Ma egyértelműbb eredményt a viselkedésterápiáktól várhatunk, ám az igazsághoz tartozik, hogy érdemi eredményhez nagyon intenzív, körülbelül heti 20 óra kezelésre van szükség hosszú időn keresztül.

        Ennek megvalósítására bentlakásos iskolákat szerveztek hazánkban, de a férőhelyek száma meg sem közelíti a szükségleteket. Szintén gondot okoz a megfelelően képzett szakemberek hiánya.

        Hogyan segít a viselkedésterápia?

        A viselkedésterápia lényege a szociális, kommunikációs hiány kompenzálása, az önállóság fokozása. Ehhez a legfontosabb olyan terápiás közeg kialakítása, ahol a terapeuta számára a beteg megközelíthetővé válik.

        Hirdetés

        Törekedni kell a kiszámíthatóságra és érthetőségre! A kiszámítható napi rend, a sok ismétlés nem elsősorban kötöttséget, hanem biztonságot jelent. A terapeuta következetes viselkedése segíti az érzelmi biztonság kialakulását, a tanulás folyamatát.

        Ismert tény, hogy ezeknek a betegeknek a vizuális élmények sokkal inkább feldolgozhatóak, megérthetőek. Míg a beszédet sokszor nem vagy csak részleteiben értik, a képi társítások segítik a tájékozódásukat, tanulásukat.

        A személyre szabott foglalkozások során felmérik a beteg képességeit, szükségletei, egyénre szabják a tanulás menetét, ütemét.

        A szülők szerepe is jelentős, képzéssel nagyon hatékony segítőivé válhatnak gyermekeiknek.

        Nagyon fontos azonban saját lelki egészségük védelme is, ezt szolgálják az önsegítő szervezetek, szükség esetén családterápiás foglalkozások. Kiegészítő terápiaként jó hatású lehet a gyógylovaglás (hippoterápia), szenzomotoros tréningek, zenei interakciós tréningek is.

        Az autista gyermek kilátásai

        A prognózis nagymértékben függ a betegség súlyosságától. Elmondható, hogy az enyhébb esetekben, ahol az intelligencia átlagos vagy akár kiemelkedő is, a tünetek enyhék, megfelelő, korai fejlesztés folyt, ott (mindössze az esetek 1-2 százalékában) a beteg felnőtt korára képes munkát vállalni, párkapcsolatot kialakítani is.

        Nem késő elkezdeni

        A gyógypedagógiai segítség soha nincs túl későn, még felnőtt autistáknál is meglepően jó eredményeket lehet elérni!

        Sajnos az esetek túlnyomó többségében a cél inkább bizonyos fokú önállóság megteremtés, hogy a beteg minél kevésbé szoruljon felnőttként mások segítségére.

        A kilátásokat ezért a betegség súlyosságán túl alapvetően meghatározza, hogy milyen korán ismerték fel, és hogy milyen intenzív fejlesztésben van része a betegnek.

        Autizmus és a bélflóra

        Kutatások szerint a bélflóra károsodása kulcsszerepet játszhat az autizmus kialakulásában, a betegeknél kimutatható a bélflóra elváltozása. Ezért számukra különösen fontos odafigyelni a bélflóra egészségére, annak helyreállítása kiegészítő segítség lehet a betegség kezelésében.

        Bővebben Bélflóra, autizmus és hangulatzavarok - Mi lehet az összefüggés?

        Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter

        2/1 Autizmus - A bezárt világ |  2/2 | Következő oldal
        Módosítva: 2019.04.02 09:36, Megjelenés: 2017.06.08 20:09
      • Cikkajánló

        Szív- és érrendszer

        Szív- és érrendszer

        Dr. Molnár Dóra

        Milyen tünetek esetén érdemes felkeresni a kardiológiát? Olvassa el cikkünket!

        Füstmentes jövő?

        Füstmentes jövő?

        Szponzorált tartalom

        Az ártalomcsökkentés a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke. (x)

        A nárcisztikus személyiségzavar világát éljük?

        A nárcisztikus személyiségzavarról írt riportunk első részében a szakemberek kifejtették, hogy annak hátterében korai, még a gyermekkorból fakadó szeretethiány, különféle frusztrációk, megbántottságok, rossz életkörülmények állhatnak.

        Nem vagy egyedül - A teljes élet lehetősége szkizofréniában

        Európában 3,5 millióra becsülik a szkizofréniával élők számát, hazánkban 85 ezerre. Ezt a hatalmas humán veszteséget okozó, s az egyénnek, társadalomnak egyaránt súlyos anyagi terhet jelentő betegséget a világstatisztikákban azon 15 kór közé sorolják, amelyek legnagyobb számban felelnek a munkából való kiesésért, a leszázalékolttá (rokkanttá) válásért. Az érintettek élettartama 15-20 évvel rövidebb, mint az átlagnépességé.

        Az autista gyermekeknek felnőttkorukban is boldogulniuk kellene

        A magyar oktatásban sajnos nincs egységes, kidolgozott integrációs és oktatási-nevelési terv egyes, sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztésére. Így minden iskola úgy integrálja például az autista tanulóit, ahogyan tudja és ahogyan akarja.

        Autizmus, a bezárt világ - Ezek lehetnek a figyelmeztető jelek

        A gyermek fejlődése során leggyakrabban 3 éves kor körül válnak a tünetek olyan markánssá, hogy a szülők orvoshoz fordulnak, valójában azonban már pár hónaposan is vannak a betegségre utaló tünetek. Melyek ezek?

        Idősebb nők gyermekeinél nagyobb az autizmus kockázata

        A nőknél az életkor előrehaladtával nő a kockázata annak, hogy születendő gyermekük autista lesz, az idősödő férfiak gyermekeinél azonban ez a veszély kisebb,mint azt eddig feltételezték – derül ki egy kutatásból, melyet több mint 5 millió születés adatainak kiértékelésével készítettek.

        Az Esőemberkék nem rosszak, csak másak

        Az autizmus egyre több embertársunkat érinti anélkül, hogy betegségük elfogadása, eredete és sajátos élethelyzetük pontosan ismert lenne. Fontos róluk beszélnünk, és felnyitni a felnőttek, a gyermekek és az iskolatársak szemét. Nem rejtegetheti őket a család, hiszen épp oly szerethetőek és ragaszkodóak, mint egészséges társaik.

        A környezeti mérgek autizmust okoznak?

        Környezetünk lehet, hogy jobban betegít minket, mint gondolnánk.

        Autizmus: nagyobb a kockázat az elsőszülötteknél, farfekvéseseknél és az idősebb anyák gyermekeinél

        A Pediatrics című orvosi lapban megjelent tanulmány szerint jelentősen nagyobb az autizmus kialakulásának esélye azoknál, akik elsőszülöttek, farfekvésesek vagy 35 évnél idősebb nők gyermekei voltak.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.