• Diszbiózis, a bélflóra egyensúlyának zavara

        Szerző: WEBBeteg - Cs. K., fordító, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

        Diszbiózist a jótékony baktériumok alacsony mennyisége, valamint a káros baktériumok, gombák vagy paraziták elszaporodása okoz. Az elmúlt tíz évben a bélrendszeri diszbiózis előfordulási arányának drámai növekedése figyelhető meg, melyben a környezeti- és életmódtényezők egyaránt nagy szerepet játszanak.

        A diszbiózis tüneteit gyakran nem ismerik fel, mert a panaszok nem utalnak egyértelműen problémára, ezért sok eset diagnosztizálatlanul marad, pedig az állapot gyakori kiváltó oka bizonyos betegségeknek. Összeszedtük a leggyakoribb kérdéseket a bélflóra egyensúlyának zavarával kapcsolatban.

        Honnan tudhatom, hogy engem is érint a probléma?

        A diszbiózisra utaló leggyakoribb tünetek a következők:

        • Fokozott bélgáz képződés vagy puffadás, amely a hét legtöbb napján fennáll
        • Görcsös, sürgős székelési inger vagy nyálka megjelenése a székletben legalább hetente egyszer
        • Tompaság, szorongás vagy depresszió
        • Élelmiszer-érzékenység
        • A mikrotápanyagok hiánya
        • Krónikus rossz lehelet
        • Laza széklet, hasmenés, székrekedés vagy a kettő kombinációja
        Hirdetés

        Bizonyos állapotok tovább növelhetik a diszbiózis esélyét:

        • Diagnosztizált irritábilis bél szindróma (IBS)
        • Ha korábban előfordult Önnél gyomorhurut vagy ételmérgezés
        • Elhúzódó antibiotikum kezelés
        • Szénhidrát intolerancia
        • Fáradtság, alacsony energiaszint
        • Savlekötők használata gyomorégés, reflux vagy rekeszsérv kezelésére
        • Autoimmun betegségek, mint pl. Hashimoto-betegség, pszoriázis, sclerosis multiplex

        Amennyiben a fent felsorolt tünetek közül 5 vagy annál több tünetet észlel magán, nagy valószínűséggel felborult az egészséges baktériumegyensúly a szervezetében. Négynél kevesebb tünet esetén a bélflórája valószínűleg rendben van, esetleg csak enyhe diszbiózis áll fenn.

        Mit jelent a normál bélflóra a szervezet számára?

        A bélflóra születésünk után alakul ki a bélrendszerünkben, amelyet ezután a táplálkozásunk és az életmódunk folyamatosan befolyásol, hiszen ezek hatással vannak a szerkezetére és baktériumok sokféleségére.

        Összességében a bélflóránk mintegy 1014 mikroorganizmusból áll, melyek együttesen számos feladatot látnak el:

        • Részt vesznek a tápanyagok szintetizálásában
        • Megakadályozzák, hogy a bélfalon a szervezet számára kártékony anyagok átszivárogjanak
        • Elősegítik a cellulóz emésztését
        • Szerepük van az idegműködés támogatásában
        • Egészségesen tartják az immunrendszert azáltal, hogy felismerik, mi a saját és mi az idegen anyag a szervezetben
        • A vesekő kialakulásának megakadályozásában is szerepük van

        Mi okozhat diszbiózist? Miért szaporodhatnak el a rossz baktériumok?

        A bélflóra rendellenes eltolódását okozhatja antibiotikumok használata, betegség, stressz, az öregedési folyamatok, a helytelen étkezési szokások (cukor, feldolgozott élelmiszerek vagy olyan ételek fogyasztása, melyekre érzékeny vagy allergiás) és egyéb életmódbeli tényezők.

        Miért fontos odafigyelni az egészséges bélflórára?

        A baktériumok egyensúlyának felborulása alapvetően emésztési problémákat okoz, azonban hosszabb távon olyan események sorozatához is hozzájárulhat, melyek gyulladásokhoz vagy krónikus, esetleg daganatos eredetű betegségekhez is vezethetnek, pl.:

        Hogyan kezelhető a diszbiózis?

        Sajnos a megoldás általában nem gyors és nem egyszerű. A kezelés alapvetően az állapot súlyosságától és a beteg változtatásra való elkötelezettségétől függően változhat. Az első és legfontosabb lépés az orvosi kivizsgálás a gyanúra okot adó tünetek észlelésekor. A bél egészségének helyreállításához, illetve egészségének megőrzéséhez a megfelelő életmód kialakításával is hozzájárulhatunk. A legjobb kezdet a probiotikumokban gazdag élelmiszerek rendszeres fogyasztása. Ide tartoznak a fermentált zöldségek (pl. a savanyú káposzta) vagy az élőflórás joghurtok, kefirek.

        Forrás: WEBBeteg
        Cs. K., fordító; saragottfriedmd.com
        Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

        Legutóbb frissült: 2018.04.10 09:41
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Mi az alvási apnoe?

        Mi az alvási apnoe?

        Dr. Zsuga Judit

        Mondták már Önnek, hogy hangosan horkol? Fáradtan ébred fel? Álmos napközben?

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Probiotikum szedése gyermekkorban - Mikor szabad és mikor nem?

        Az édesanyák már várandósságuk idején tehetnek gyermekük egészségéért: az anya emésztőrendszerének egészsége egyik fő alapeleme gyermeke egészséges bélrendszerének, és mivel immunrendszerünk kb. 70%-a a bélrendszerben működik, ezért tudatosan tehetünk gyermekünk egészségének megőrzéséért.

        A probiotikumok egészségügyi előnyei - Tények és kutatási eredmények

        A probiotikumok olyan jótékony mikroorganizmusok, amelyek védőhatást biztosítanak bizonyos kórokozókkal szemben, és amelyek számos élelmiszerben is megtalálhatóak. A probiotikumokról úgy tartják, hogy a bélflóra kiegyensúlyozása által igen fontos szerepet játszanak a megfelelő bélműködés és emésztés fenntartásában.

        Mikor szedjünk probiotikumot?

        A probiotikumok a bél mikroflórájának olyan, jótékony hatással bíró, természetes, élő mikroorganizmusai, melyek segítenek megőrizni és helyreállítani bélflóránk egészségét, és ezzel immunrendszerünk megfelelő működésében is nélkülözhetetlenek.

        Óvatosan az antibiotikumokkal!

        A penicillin feltalálását követően az addig gyógyíthatatlan betegek millióit lehetett megmenteni a haláltól. Hivatalos orvosi fórumokon is a fertőző betegségek végleges leküzdéséről beszéltek. Napjainkra azonban kiderült: szó sincs erről, sőt, az antibiotikumok elterjedésével új problémákkal kellett szembesülnünk.

        Probiotikumok - A barátságos baktériumok

        A probiotikumok azok a baktériumok, melyek együtt élnek velünk, de nem okoznak megbetegedéseket. A barátságos baktériumok segítik az emésztést, védik a szervezetet az ellenséges baktériumok ellen, azaz erősítik az immunrendszert.

        Immunerősítés probiotikumokkal

        Több száz tudományos vizsgálatot végeztek a jótékony tejsavbaktériumok hatását kutatva, melyek eredménye szerint a tavasztól őszig rendszeresen szedett probiotikumok segítenek megelőzni a téli időszakokban jellemző náthát, influenzaszerű megbetegedéseket, illetve a megbetegedés esetén gyorsabb és enyhébb lefolyású a betegség, kevesebb a kialakuló szövődmény.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások