Emésztőszervek
Mindent a témáról
|
További tartalmak
Minden rovat és szolgáltatás
|
Diszbiózist (dysbiosis) a jótékony baktériumok alacsony mennyisége, valamint a káros baktériumok, gombák vagy paraziták elszaporodása okoz. Az elmúlt tíz évben a bélrendszeri diszbiózis előfordulási arányának drámai növekedése figyelhető meg, melyben a környezeti- és életmódtényezők egyaránt nagy szerepet játszanak.
A diszbiózis tüneteit gyakran nem ismerik fel, mert a panaszok nem utalnak egyértelműen problémára, ezért sok eset diagnosztizálatlanul marad, pedig az állapot gyakori kiváltó oka bizonyos betegségeknek. Összeszedtük a leggyakoribb kérdéseket a bélflóra egyensúlyának zavarával kapcsolatban.
A diszbiózisra utaló leggyakoribb tünetek a következők:
Bizonyos állapotok tovább növelhetik a diszbiózis esélyét:
Amennyiben a fent felsorolt tünetek közül 5 vagy annál több tünetet észlel magán, nagy valószínűséggel felborult az egészséges baktériumegyensúly a szervezetében. Négynél kevesebb tünet esetén a bélflórája valószínűleg rendben van, esetleg csak enyhe diszbiózis áll fenn.
A bélflóra születésünk után alakul ki a bélrendszerünkben, amelyet ezután a táplálkozásunk és az életmódunk folyamatosan befolyásol, hiszen ezek hatással vannak a szerkezetére és baktériumok sokféleségére.
Összességében a bélflóránk mintegy 1014 mikroorganizmusból áll, melyek együttesen számos feladatot látnak el:
A bélflóra rendellenes eltolódását okozhatja antibiotikumok használata, betegség, stressz, az öregedési folyamatok, a helytelen étkezési szokások (cukor, feldolgozott élelmiszerek vagy olyan ételek fogyasztása, melyekre érzékeny vagy allergiás) és egyéb életmódbeli tényezők.
A baktériumok egyensúlyának felborulása alapvetően emésztési problémákat okoz, azonban hosszabb távon olyan események sorozatához is hozzájárulhat, melyek gyulladásokhoz vagy krónikus, esetleg daganatos eredetű betegségekhez is vezethetnek, pl.:
Sajnos a megoldás általában nem gyors és nem egyszerű. A kezelés alapvetően az állapot súlyosságától és a beteg változtatásra való elkötelezettségétől függően változhat. Az első és legfontosabb lépés az orvosi kivizsgálás a gyanúra okot adó tünetek észlelésekor. A bél egészségének helyreállításához, illetve egészségének megőrzéséhez a megfelelő életmód kialakításával is hozzájárulhatunk. A legjobb kezdet a probiotikumokban gazdag élelmiszerek rendszeres fogyasztása. Ide tartoznak a fermentált zöldségek (pl. a savanyú káposzta) vagy az élőflórás joghurtok, kefirek.
Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; saragottfriedmd.com
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus
Nagyothallás
Dr. Zsuga JuditMi okoz nagyothallást? Hogyan alakul ki? Mik a rizikófaktorok? Miért kell orvoshoz fordulni?
Füstmentes jövő?
Szponzorált tartalomAz ártalomcsökkentés a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke. (x)
Életeket ment a vastag- és végbélszűrés
November közepén a Kor Kontroll Társaság az Országos Onkológiai Intézettel (OOI) közös nyílt napot tartott, hogy felhívja a figyelmet a vastag- és végbélrák megelőzésének, illetve korai stádiumban történő felismerésének, szűrésének jelentőségére.
Mit kell tudni a vastagbéltükrözésről?
A vastagbéltükrözés a végbél, a vastagbél és a vastagbél-vékonybél átmenet szakaszán előforduló rendellenességek, elváltozások felismerésére irányuló eljárás, melynek során nemcsak diagnosztizálásra, hanem szövettani mintavételre és bizonyos terápiás beavatkozásokra is lehetőség van.
Probiotikum szedése gyermekkorban - Mikor szabad és mikor nem?
Az édesanyák már várandósságuk idején tehetnek gyermekük egészségéért: az anya emésztőrendszerének egészsége egyik fő alapeleme gyermeke egészséges bélrendszerének, és mivel immunrendszerünk kb. 70%-a a bélrendszerben működik, ezért tudatosan tehetünk gyermekünk egészségének megőrzéséért.
A probiotikumok egészségügyi előnyei - Tények és kutatási eredmények
A probiotikumok olyan jótékony mikroorganizmusok, amelyek védőhatást biztosítanak bizonyos kórokozókkal szemben, és amelyek számos élelmiszerben is megtalálhatóak. A probiotikumokról úgy tartják, hogy a bélflóra kiegyensúlyozása által igen fontos szerepet játszanak a megfelelő bélműködés és emésztés fenntartásában.
Mikor szedjünk probiotikumot?
A probiotikumok a bél mikroflórájának olyan, jótékony hatással bíró, természetes, élő mikroorganizmusai, melyek segítenek megőrizni és helyreállítani bélflóránk egészségét, és ezzel immunrendszerünk megfelelő működésében is nélkülözhetetlenek.
Probiotikumok - A barátságos baktériumok
A probiotikumok azok a baktériumok, melyek együtt élnek velünk, de nem okoznak megbetegedéseket. A barátságos baktériumok segítik az emésztést, védik a szervezetet bizonyos ellenséges baktériumok ellen, azaz erősítik az immunrendszert.
A probiotikumok jelentősége csecsemőkorban
A baba megszületését követően a kezdetben steril, kórokozómentes bélcsatorna néhány óra leforgása alatt benépesül baktériumokkal. A természetes úton született és anyatejjel táplált csecsemők bélcsatornájában hasznos baktériumtörzsek fognak elszaporodni.
Óvatosan az antibiotikumokkal!
A penicillin feltalálását követően az addig gyógyíthatatlan betegek millióit lehetett megmenteni a haláltól. Hivatalos orvosi fórumokon is a fertőző betegségek végleges leküzdéséről beszéltek. Napjainkra azonban kiderült: szó sincs erről, sőt, az antibiotikumok elterjedésével új problémákkal kellett szembesülnünk.
belgyógyász, gasztroenterológus
Figyelem! Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi véleményt. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!