Beteg lélek? Egy gasztroenterológus gondolatai

Dr. Pászthory Erzsébet
szerző: Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus, belgyógyász - WEBBeteg
frissítve:

A WHO meghatározása szerint lelkileg egészséges az az ember, aki ... tudatában van saját képességeinek, megbirkózik az élet mindennapos stresszhelyzeteivel, produktívan és termékenyen dolgozik és aktív részese közössége életének.

A lélek nehezen jellemezhető, ezért betegségei is rendkívül sokszínűek és rendszerezésük - amely a gyógyítás egyik feltétele - sem egyszerű. A jelenleg érvényben levő felosztás (DSM, vagyis Diagnosztikus és Statisztikai Munkakönyv) húsz főcsoportot különböztet meg, melyek közül a leggyakoribbak a depresszió, a szorongásos szindrómák és a drogfüggőség.

A depresszió széles skálája az átmeneti, enyhe rosszkedvű periódustól a tartós, akár öngyilkos késztetést is eredményező teljes örömtelenségig terjed.

A szorongásos kórképeknek több formája van (poszttraumás stressz szindróma, szociális fóbiák, pánikbetegség, fóbiák, kényszerbetegségek), melyek közös jellemzője, hogy egy látszólag ártalmatlan helyzetre a beteg súlyos félelemérzéssel reagál.

Drogfüggőségről akkor beszélünk, ha a beteg mindennapi életvitelébe beépül valamilyen tudatmódosító anyag (alkohol, gyógyszer, kábítószer) használata. Amellett, hogy ezek a szerek önmagukban is mérgezők, elvonásuk vagy túladagolásuk életveszélyes, akár halálos is lehet.

A statisztika beszédes: becslések szerint 2017-ben világszerte 970 millióan szenvedtek valamilyen lelki betegségben. Számuk növekvő tendenciát mutat, és a WHO (Egészségügyi Világszervezet) előrejelzése szerint 2030-ra a depresszió lesz a leggyakoribb kórkép.

A drogfüggők számát 2017-ben 275 millióra becsülték, csak az USA-ban drogtúladagolásban évente legalább húszezren halnak meg.

A valós helyzet ennél valószínűleg még rosszabb, hiszen a statisztikák dokumentált adatokból készülnek, és problémájával nagyon sok ember nem is fordul orvoshoz.

Ez azt jelenti, hogy jelenleg legalább minden negyedik-ötödik ember szenved átmenetileg vagy tartósan lelki problémáktól (körülbelül ennyi a magas vérnyomásos betegek száma), felbecsülhetetlen károkat okozva a közvetlen és tágabb környezet – családok, munkatársak, nagyobb embercsoportok – életében.

A lelki betegségek járványszerű terjedése hátterében elsősorban az utóbbi évtizedek gazdasági, társadalmi és természeti folyamatai állnak, melyek rövid idő alatt nagy változásokat eredményeztek az emberek mindennapi életében. Nem könnyű megőrizni a lelki egyensúlyt egy olyan világban, ahol az értékek, ismeretek, szabályok és körülmények nagyban különböznek azoktól, amit az előző generációk hagytak ránk.

A három legnagyobb hatású tényező talán a fokozódó társadalmi egyenlőtlenség, a digitalizáció elterjedése és a globális feszültségek.

Társadalmi egyenlőtlenségek és szociális problémák

Az elmúlt évtizedekben végigsöpört a világon egy gazdasági válság, mélyülő szakadékot hagyva maga után az egyre gazdagabb kevesek és egyre szegényebb tömegek között.

A társadalmi egyenlőtlenségek lélektani hatását vizsgálva angol kutatók (Wilkinson és Pickett, 2009) azt találták, hogy lelkileg annál egészségesebb egy társadalom, minél kisebbek a jövedelmi különbségek.

Wilkinson & Pickett, The Spirit Level (2009.) A nagy jövedelemkülönbségeket mutató fejlett országokban gyakoribbak a lelki betegségek

1. ábra: Wilkinson & Pickett, The Spirit Level (2009.) A nagy jövedelemkülönbségeket mutató fejlett országokban gyakoribbak a lelki betegségek

Láthatjuk, hogy a felmérésben részt vevő országok között az USA-ban a legszélesebb a társadalmi szakadék, annak sajnálatos lelki hozadékával, az egyenlőséghez közeledés pedig csökkenti a lelki betegségek gyakoriságát is, ahogy azt Japán és Belgium esetében láthatjuk. A spanyol és olasz adatok térnek el legjobban az fősodortól, a jövedelemkülönbségekhez mérten ezekben az országokban viszonylag kevés a lelki beteg. Ennek magyarázata valószínűleg a hagyományosan erős családi és társas kapcsolatokban, éghajlati adottságokban, mediterrán életmódban és étkezési szokásokban rejlik.

A szegénység és a szociális bizonytalanság hatásait vizsgálta egy kanadai tanulmány. Harminc éven át követtek mintegy tízezer személyt gyerekkortól fiatal felnőttkorig, és azt találták, hogy a hátrányos társadalmi helyzet, illetve a szociális „lecsúszás” egyértelműen hajlamosít az elmebetegségek kialakulására. (Hastings et al., Development of Psychopathology, 2019)

Digitalizáció

Mára életünk nélkülözhetetlen részévé vált, annak ellenére, hogy nem volt időnk megtanulni jól bánni vele. A technológia fejlődése mindig kétélű fegyver, így a digitalizáció is az: hatalmas fejlődést jelentett az élet szinte minden területén, ugyanakkor számolnunk kell a lelki egészség szempontjából egyértelműen káros hatásaival is.

A mobiltelefonok elterjedésével kezdődött és a szociális médiával folytatódott az az irányzat, aminek eredményeképpen összemosódik a privát és közösségi élet, a látszólag korlátlan kommunikációs lehetőségek mellett szegényednek a személyes kapcsolatok, árad a könnyedén manipulálható információáradat. (Ha engedjük.) A világhálón más emberek életének megszépített változatával találkozva a valódi hétköznapok szürkének, kudarcosnak tűnhetnek. Feledésbe merül, hogy a testközeli emberi kapcsolatok az online ismeretségekkel szemben valódi figyelmet és megértést adnak, viszont alkalmazkodást és áldozatokat követelnek.

Nem meglepő, hogy a szociális média rendszeres használata fokozza a depresszió, szorongásos betegségek, alvás- és evészavarok, de még az öngyilkossági késztetések kockázatát is.

A probléma súlyát jelzi, hogy a „lelki betegségek, szociális média” keresésre csak magyarul 424 000 találat van az interneten (angol nyelven 204 millió).

Globális feszültségek

A világ több pontján zajlanak hosszú évekig tartó háborús konfliktusok, melyek a klímaváltozással együtt embermilliók elvándorlásához vezethetnek, újabb civilizációs feszültségeket gerjesztve.

A klímaváltozással járó hőmérséklet-növekedés, hoszabb aszályos időszakok, természeti katasztrófák nyomán emelkedik a depresszióban, poszttraumás stressz szindrómában szenvedő betegek, erőszakos cselekedetek és öngyilkosságok száma.

Lélek és test kapcsolata a gasztroenterológus szemszögéből

Az egészségügyi és szociális rendszerek, a szűkebb és tágabb társadalmi környezet együttműködésétől (országonként, társadalmanként erősen változó mértékben) várható segítség mellett van egy mindenki számára hozzáférhető lehetőség is, ez pedig a gyógyító hatású étrend kialakítása.

Az agy és emésztőrendszer működése között szoros kapcsolat van. Ezért is van az, hogy a lelki betegek legalább fele szenved egyidejűleg emésztőszervi panaszoktól is, ami általában irritábilis bél szindróma vagy reflux betegség, de lehet fekély- vagy gyulladásos bélbetegség, ételallergia vagy -intolerancia is.

Hogyan kapcsolódnak össze a lelki folyamatok és az emésztőrendszer működése?

  • Lelki zavarok keletkezése az agyban: limbikus rendszer és prefrontális kéreg (test és lélek, tudatos és tudattalan között.)

Az összetett okok – hajlam, környezeti hatások, élethelyzet – ellenére a lelki betegségek közös jellemzője, hogy kialakulásuk ezen agyterületek működési zavarához kötődik.

A limbikus rendszer, mint neve is mutatja (limbus=határ), az agykéreg és az agytörzs, vagyis a tudati és zsigeri működések irányítása között helyezkedik el. Szoros kapcsolatban van a prefrontális agykéreggel, amely az agykéreg homloklebenyi területe. Ez a két struktúra felelős az érzelmek, hangulat, hosszú távú emlékképek, motiváció, figyelem, azaz röviden: az értelem és érzelmek alakulásáért. Működésükben és szerkezetükben depresszió és szorongásos kórképek esetében is egyértelmű változások mutathatók ki.

Limbikus rendszer és prefrontális lebeny

2. ábra: Limbikus rendszer és prefrontális lebeny

A limbikus rendszer részét képező hipotalamuszból indulnak „lefelé” azok a hormonális és idegi pályarendszerek, amelyek a zsigerek, így az emésztőrendszer irányításáért is felelősek.

  • Bélbetegségek kialakulása: bél-idegrendszer, immunrendszer, bélflóra (emésztés, védekezés, kommunikáció)

Tudjuk, hogy az emésztőrendszer a táplálékfelvétel, -lebontás, -felszívódás helyszíne. Ez azt is jelenti, hogy a bél folyamatosan kapcsolatban van a külvilággal, hiszen amit megeszünk, idegen anyag a szervezet számára addig, amíg át nem jut a bélfalon. Ahogyan az agy az érzékszervek segítségével alkalmazkodik a környezet változásaihoz, a bélrendszer is érzékeli a „bélvilág” változásait, és válaszol is rájuk. Ezt a béltraktus ideghálózata, immunrendszere és a bélflóra együttese alakítja, melyek egymással kölcsönhatásban működnek. Kialakulásuk is együtt, egy időben, az első három életévben történik. Az aggyal a véráram és idegpályák révén szoros kapcsolatban állnak.

Bél-idegrendszer: az agy után itt található a legtöbb idegsejt. Részt vesz a bélmozgások irányításában, illetve érzékeli a bélfal állapotát (fájdalom, falfeszülés, kémiai ingerek, gyulladás). A bél-idegrendszer jelzéseit a bolygóideg továbbítja az agy felé.

Immunrendszer: az immunrendszer feladata a szervezet védelme a számára káros anyagoktól. A bélben található a szervezet immunrendszerének túlnyomó része, ami érthető is, ha figyelembe vesszük az ide étel-ital formájában folyamatosan bejutó idegen anyagokat. Az immunsejtek speciális anyagokat, úgynevezett citokineket termelnek, melyek révén egymással és az idegrendszerrel is kommunikálnak.

Bélflóra: a bélfelszínen élő, mintegy ezerféle baktériumtörzs és egyéb mikroorganizmus alkotja. Összetétele minden emberre speciálisan jellemző, mint az ujjlenyomat. Szerepe rendkívül összetett: részt vesz az emésztésben, emellett számtalan anyagot termel, amelyek a bélfalat táplálják, befolyásolják az anyagcserét, és kommunikálnak az ideg- és immunrendszerrel.

Ha ez a három szereplő harmonikusan működik, nem is gondolunk az emésztésünkre. Zavar esetén puffadás, fájdalom, gyomorégés, székelési panaszok, allergiás és gyulladásos folyamatok jelzik, hogy a bél „közérzete” megromlott.

Bélflóra-immunrendszer-bél-idegrendszer

3. ábra: Bélflóra-immunrendszer-bél-idegrendszer

  • Agy és bél között: az ördögi kör

Az agy és bél között folyamatos párbeszéd zajlik. Akármelyik oldalon történik „meghibásodás”, annak két következménye lesz: az érintett szerv a maga módján fogja jelezni panaszait a külvilág felé és hatással lesz a másik fél működésére.

A lélek a leggyakoribb szorongás és hangulatzavarok mellett a lelki betegségek igen változatos tünettana formájában fejezi ki betegségeit.

Az emésztőrendszer is „beszél” a maga módján hozzánk, bár nincsenek ilyen gazdag kifejezőeszközei: puffadás, hasi fájdalmak, refluxbetegségre jellemző panaszok, székelési problémák jelentkeznek.

A lélek betegségei a hipotalamuszból induló idegi és hormonális kapcsolatok révén megváltoztatják a bélműködést: romlik az emésztés, megváltozik az immunrendszer működése és a bélflóra összetétele, mely hasi panaszok formájában nyilvánul meg.

Megfordítva pedig: ha a bélműködésben (emésztés, immunrendszer állapota, bélflóra működése) zavar keletkezik, a hasi panaszok mellett a bél és az agy között zajló idegi és hormonális kommunikáció révén az befolyásolja a limbikus rendszer működését is, tehát hatással van a lelkiállapot alakulására is.

Lelki panaszok és emésztőrendszeri panaszok

4. ábra: Lelki panaszok és emésztőrendszeri panaszok

Lélekgyógyító étrend

A fentiekből láthatjuk, hogy a lelki problémák kezelésének útja az emésztőrendszeren keresztül is vezet, ahogyan Hippokratész fogalmazta: „...ételed legyen a gyógyszered”, vagyis a terápiában nagy segítséget jelent, ha foglalkozunk a belek egészségével is.

Mai ismereteink szerint azzal tesszük a legtöbbet emésztőrendszerük és ezen keresztül lelkünk egészségéért, ha erős, sokszínű bélflóra kialakulását és fennmaradását segítjük elő. A bélflóra egészsége ugyanis a záloga a bél-, immun- és idegrendszer működésének.

Ezért nagyon fontos az úgynevezett prebiotikus étrend tartása, ami legalább napi 30-40 g rostot, sok erjesztett-savanyított ételféleséget tartalmazó, alapvetően zöldségalapú étrendet jelent. Ez lényegében a mediterrán étrend, kiegészítve sok joghurt, kefir, savanyú káposzta és egyéb erjesztett ételféleségek fogyasztásával. Már néhány napos diétás változások is kimutatható nyomot hagynak a bélflórán.

Annak ellenére, hogy tudományos objektivitással nehéz mérni az eredményeket, a mediterrán étrend hatékonyságát depressziós betegek gyógyításában már több tanulmány dokumentálta.

Mediterrán diéta

5. ábra: Mediterrán diéta

Az ajánlott étrend tehát a mediterrán diéta, sok savanyított-erjesztett étellel kiegészítve

Bővebben Mediterrán diéta - Egészséges és még ízletes is!

A probiotikumok, vagyis a bélbaktérium-kivonatot tartalmazó táplálékkiegészítők hatásossága jelenleg nem bizonyított egyértelműen. A probléma az, hogy nem tudjuk, mennyire épül be a meglevő bélflórába egy készítmény. Annyi valószínű, hogy antibiotikum szedése esetén a megfelelően kiválasztott és adagolt probiotikum segíti a bélflóra regenerációját, illetve gátja lehet a kórokozók elszaporodásának.

Bővebben Immunrendszer, bélflóra, probiotikum, prebiotikum - Orvosszemmel a fogalmakról

Sajnos nem lehet biztos (étel)receptet adni például a depresszió ellen. Derűlátásra ad azonban okot, hogy az utóbbi években a tudományos kutatások egyik központi kérdése az emésztőrendszer és a bélflóra működése. Az eredmények alapján nagyon valószínű, hogy a közeljövőben sok izgalmas és a gyakorlatban is használható eredmény fog napvilágot látni.

Tovább Fej vagy has? Funkcionális emésztőszervi betegek komplex kezelése

Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus

Képek szerzője: Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Dr. Szabó Roxana belgyógyász szakorvosjelölt

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Sárdi Krisztina

Dr. Sárdi Krisztina

Belgyógyász, Gasztroenterológus

Budapest

Cikkajánló