Beteg lélek? Egy gasztroenterológus gondolatai

Dr. Pászthory Erzsébet
Szerző: WEBBeteg - Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus, belgyógyász

A WHO meghatározása szerint lelkileg egészséges az az ember, aki ...tudatában van saját képességeinek, megbirkózik az élet mindennapos stresszhelyzeteivel, produktívan és termékenyen dolgozik és aktív részese közössége életének.

A lélek nehezen jellemezhető, ezért betegségei is rendkívül sokszínűek és rendszerezésük - amely a gyógyítás egyik feltétele - sem egyszerű. A jelenleg érvényben levő felosztás (DSM, vagyis Diagnosztikus és Statisztikai Munkakönyv) húsz főcsoportot különböztet meg, melyek közül a leggyakoribbak a depresszió, a szorongásos szindrómák és a drogfüggőség.

A depresszió széles skálája az átmeneti, enyhe rosszkedvű periódustól a tartós, akár öngyilkos késztetést is eredményező teljes örömtelenségig terjed.

A szorongásos kórképeknek több formája van (poszttraumás stressz szindróma, szociális fóbiák, pánikbetegség, fóbiák, kényszerbetegségek), melyek közös jellemzője, hogy egy látszólag ártalmatlan helyzetre a beteg súlyos félelemérzéssel reagál.

Drogfüggőségről akkor beszélünk, ha a beteg mindennapi életvitelébe beépül valamilyen tudatmódosító anyag (alkohol, gyógyszer, kábítószer) használata. Amellett, hogy ezek a szerek önmagukban is mérgezők, elvonásuk vagy túladagolásuk életveszélyes, akár halálos is lehet.

A statisztika beszédes: becslések szerint 2017-ben világszerte 970 millióan szenvedtek valamilyen lelki betegségben. Számuk növekvő tendenciát mutat, és a WHO (Egészségügyi Világszervezet) előrejelzése szerint 2030-ra a depresszió lesz a leggyakoribb kórkép.

A drogfüggők számát 2017-ben 275 millióra becsülték, csak az USA-ban drogtúladagolásban évente legalább húszezren halnak meg.

A valós helyzet ennél valószínűleg még rosszabb, hiszen a statisztikák dokumentált adatokból készülnek, és problémájával nagyon sok ember nem is fordul orvoshoz.

Ez azt jelenti, hogy jelenleg legalább minden negyedik-ötödik ember szenved átmenetileg vagy tartósan lelki problémáktól (körülbelül ennyi a magas vérnyomásos betegek száma), felbecsülhetetlen károkat okozva a közvetlen és tágabb környezet – családok, munkatársak, nagyobb embercsoportok – életében.

A lelki betegségek járványszerű terjedése hátterében elsősorban az utóbbi évtizedek gazdasági, társadalmi és természeti folyamatai állnak, melyek rövid idő alatt nagy változásokat eredményeztek az emberek mindennapi életében. Nem könnyű megőrizni a lelki egyensúlyt egy olyan világban, ahol az értékek, ismeretek, szabályok és körülmények nagyban különböznek azoktól, amit az előző generációk hagytak ránk.

A három legnagyobb hatású tényező talán a fokozódó társadalmi egyenlőtlenség, a digitalizáció elterjedése és a globális feszültségek.

Társadalmi egyenlőtlenségek és szociális problémák

Az elmúlt évtizedekben végigsöpört a világon egy gazdasági válság, mélyülő szakadékot hagyva maga után az egyre gazdagabb kevesek és egyre szegényebb tömegek között.

A társadalmi egyenlőtlenségek lélektani hatását vizsgálva angol kutatók (Wilkinson és Pickett, 2009) azt találták, hogy lelkileg annál egészségesebb egy társadalom, minél kisebbek a jövedelmi különbségek.

Wilkinson & Pickett, The Spirit Level (2009.) A nagy jövedelem-különbségeket mutató fejlett országokban gyakoribbak a lelki betegségek

1. ábra: Wilkinson & Pickett, The Spirit Level (2009.) A nagy jövedelemkülönbségeket mutató fejlett országokban gyakoribbak a lelki betegségek

Láthatjuk, hogy a felmérésben részt vevő országok között az USA-ban a legszélesebb a társadalmi szakadék, annak sajnálatos lelki hozadékával, az egyenlőséghez közeledés pedig csökkenti a lelki betegségek gyakoriságát is, ahogy azt Japán és Belgium esetében láthatjuk. A spanyol és olasz adatok térnek el legjobban az fősodortól, a jövedelemkülönbségekhez mérten ezekben az országokban viszonylag kevés a lelki beteg. Ennek magyarázata valószínűleg a hagyományosan erős családi és társas kapcsolatokban, éghajlati adottságokban, mediterrán életmódban és étkezési szokásokban rejlik.

A szegénység és a szociális bizonytalanság hatásait vizsgálta egy kanadai tanulmány. Harminc éven át követtek mintegy tízezer személyt gyerekkortól fiatal felnőttkorig, és azt találták, hogy a hátrányos társadalmi helyzet, illetve a szociális „lecsúszás” egyértelműen hajlamosít az elmebetegségek kialakulására. (Hastings et al., Development of Psychopathology, 2019)

Digitalizáció

Mára életünk nélkülözhetetlen részévé vált, annak ellenére, hogy nem volt időnk megtanulni jól bánni vele. A technológia fejlődése mindig kétélű fegyver, így a digitalizáció is az: hatalmas fejlődést jelentett az élet szinte minden területén, ugyanakkor számolnunk kell a lelki egészség szempontjából egyértelműen káros hatásaival is.

A mobiltelefonok elterjedésével kezdődött és a szociális médiával folytatódott az az irányzat, aminek eredményeképpen összemosódik a privát és közösségi élet, a látszólag korlátlan kommunikációs lehetőségek mellett szegényednek a személyes kapcsolatok, árad a könnyedén manipulálható információáradat. (Ha engedjük.) A világhálón más emberek életének megszépített változatával találkozva a valódi hétköznapok szürkének, kudarcosnak tűnhetnek. Feledésbe merül, hogy a testközeli emberi kapcsolatok az online ismeretségekkel szemben valódi figyelmet és megértést adnak, viszont alkalmazkodást és áldozatokat követelnek.

Nem meglepő, hogy a szociális média rendszeres használata fokozza a depresszió, szorongásos betegségek, alvás- és evészavarok, de még az öngyilkossági késztetések kockázatát is.

A probléma súlyát jelzi, hogy a „lelki betegségek, szociális média” keresésre csak magyarul 424 000 találat van az interneten (angol nyelven 204 millió).

Globális feszültségek

A világ több pontján zajlanak hosszú évekig tartó háborús konfliktusok, melyek a klímaváltozással együtt embermilliók elvándorlásához vezethetnek, újabb civilizációs feszültségeket gerjesztve.

A klímaváltozással járó hőmérséklet-növekedés, hoszabb aszályos időszakok, természeti katasztrófák nyomán emelkedik a depresszióban, poszttraumás stressz szindrómában szenvedő betegek, erőszakos cselekedetek és öngyilkosságok száma.

Lélek és test kapcsolata a gasztroenterológus szemszögéből

Az egészségügyi és szociális rendszerek, a szűkebb és tágabb társadalmi környezet együttműködésétől (országonként, társadalmanként erősen változó mértékben) várható segítség mellett van egy mindenki számára hozzáférhető lehetőség is, ez pedig a gyógyító hatású étrend kialakítása.

Az agy és emésztőrendszer működése között szoros kapcsolat van. Ezért is van az, hogy a lelki betegek legalább fele szenved egyidejűleg emésztőszervi panaszoktól is, ami általában irritábilis bél szindróma vagy refluxbetegség, de lehet fekély- vagy gyulladásos bélbetegség, ételallergia vagy -intolerancia is.

Hogyan kapcsolódnak össze a lelki folyamatok és az emésztőrendszer működése?

  • Lelki zavarok keletkezése az agyban: limbikus rendszer és prefrontális kéreg (test és lélek, tudatos és tudattalan között.)

Az összetett okok – hajlam, környezeti hatások, élethelyzet – ellenére a lelki betegségek közös jellemzője, hogy kialakulásuk ezen agyterületek működési zavarához kötődik.

A limbikus rendszer, mint neve is mutatja (limbus=határ), az agykéreg és az agytörzs, vagyis a tudati és zsigeri működések irányítása között helyezkedik el. Szoros kapcsolatban van a prefrontális agykéreggel, amely az agykéreg homloklebenyi területe. Ez a két struktúra felelős az érzelmek, hangulat, hosszú távú emlékképek, motiváció, figyelem, azaz röviden: az értelem és érzelmek alakulásáért. Működésükben és szerkezetükben depresszió és szorongásos kórképek esetében is egyértelmű változások mutathatók ki.

Limbikus rendszer és prefrontális lebeny

2. ábra: Limbikus rendszer és prefrontális lebeny

A limbikus rendszer részét képező hipotalamuszból indulnak „lefelé” azok a hormonális és idegi pályarendszerek, amelyek a zsigerek, így az emésztőrendszer irányításáért is felelősek.

  • Bélbetegségek kialakulása: bél-idegrendszer, immunrendszer, bélflóra (emésztés, védekezés, kommunikáció)

Tudjuk, hogy az emésztőrendszer a táplálékfelvétel, -lebontás, -felszívódás helyszíne. Ez azt is jelenti, hogy a bél folyamatosan kapcsolatban van a külvilággal, hiszen amit megeszünk, idegen anyag a szervezet számára addig, amíg át nem jut a bélfalon. Ahogyan az agy az érzékszervek segítségével alkalmazkodik a környezet változásaihoz, a bélrendszer is érzékeli a „bélvilág” változásait, és válaszol is rájuk. Ezt a béltraktus ideghálózata, immunrendszere és a bélflóra együttese alakítja, melyek egymással kölcsönhatásban működnek. Kialakulásuk is együtt, egy időben, az első három életévben történik. Az aggyal a véráram és idegpályák révén szoros kapcsolatban állnak.

Bél-idegrendszer: az agy után itt található a legtöbb idegsejt. Részt vesz a bélmozgások irányításában, illetve érzékeli a bélfal állapotát (fájdalom, falfeszülés, kémiai ingerek, gyulladás). A bél-idegrendszer jelzéseit a bolygóideg továbbítja az agy felé.

Immunrendszer: az immunrendszer feladata a szervezet védelme a számára káros anyagoktól. A bélben található a szervezet immunrendszerének túlnyomó része, ami érthető is, ha figyelembe vesszük az ide étel-ital formájában folyamatosan bejutó idegen anyagokat. Az immunsejtek speciális anyagokat, úgynevezett citokineket termelnek, melyek révén egymással és az idegrendszerrel is kommunikálnak.

Bélflóra: a bélfelszínen élő, mintegy ezerféle baktériumtörzs és egyéb mikroorganizmus alkotja. Összetétele minden emberre speciálisan jellemző, mint az ujjlenyomat. Szerepe rendkívül összetett: részt vesz az emésztésben, emellett számtalan anyagot termel, amelyek a bélfalat táplálják, befolyásolják az anyagcserét, és kommunikálnak az ideg- és immunrendszerrel.

Ha ez a három szereplő harmonikusan működik, nem is gondolunk az emésztésünkre. Zavar esetén puffadás, fájdalom, gyomorégés, székelési panaszok, allergiás és gyulladásos folyamatok jelzik, hogy a bél „közérzete” megromlott.

Bélflóra-immunrendszer-bél-idegrendszer

3. ábra: Bélflóra-immunrendszer-bél-idegrendszer

  • Agy és bél között: az ördögi kör

Az agy és bél között folyamatos párbeszéd zajlik. Akármelyik oldalon történik „meghibásodás”, annak két következménye lesz: az érintett szerv a maga módján fogja jelezni panaszait a külvilág felé és hatással lesz a másik fél működésére.

A lélek a leggyakoribb szorongás és hangulatzavarok mellett a lelki betegségek igen változatos tünettana formájában fejezi ki betegségeit.

Az emésztőrendszer is „beszél” a maga módján hozzánk, bár nincsenek ilyen gazdag kifejezőeszközei: puffadás, hasi fájdalmak, refluxbetegségre jellemző panaszok, székelési problémák jelentkeznek.

A lélek betegségei a hipotalamuszból induló idegi és hormonális kapcsolatok révén megváltoztatják a bélműködést: romlik az emésztés, megváltozik az immunrendszer működése és a bélflóra összetétele, mely hasi panaszok formájában nyilvánul meg.

Megfordítva pedig: ha a bélműködésben (emésztés, immunrendszer állapota, bélflóra működése) zavar keletkezik, a hasi panaszok mellett a bél és az agy között zajló idegi és hormonális kommunikáció révén az befolyásolja a limbikus rendszer működését is, tehát hatással van a lelkiállapot alakulására is.

Lelki panaszok és emésztőrendszeri panaszok

4. ábra: Lelki panaszok és emésztőrendszeri panaszok

Lélekgyógyító étrend

A fentiekből láthatjuk, hogy a lelki problémák kezelésének útja az emésztőrendszeren keresztül is vezet, ahogyan Hippokratész fogalmazta: „...ételed legyen a gyógyszered”, vagyis a terápiában nagy segítséget jelent, ha foglalkozunk a belek egészségével is.

Mai ismereteink szerint azzal tesszük a legtöbbet emésztőrendszerük és ezen keresztül lelkünk egészségéért, ha erős, sokszínű bélflóra kialakulását és fennmaradását segítjük elő. A bélflóra egészsége ugyanis a záloga a bél-, immun- és idegrendszer működésének.

Ezért nagyon fontos az úgynevezett prebiotikus étrend tartása, ami legalább napi 30-40 g rostot, sok erjesztett-savanyított ételféleséget tartalmazó, alapvetően zöldségalapú étrendet jelent. Ez lényegében a mediterrán étrend, kiegészítve sok joghurt, kefir, savanyú káposzta és egyéb erjesztett ételféleségek fogyasztásával. Már néhány napos diétás változások is kimutatható nyomot hagynak a bélflórán.

Annak ellenére, hogy tudományos objektivitással nehéz mérni az eredményeket, a mediterrán étrend hatékonyságát depressziós betegek gyógyításában már több tanulmány dokumentálta.

Mediterrán diéta

5. ábra: Mediterrán diéta

Az ajánlott étrend tehát a mediterrán diéta, sok savanyított-erjesztett étellel kiegészítve

Bővebben Mediterrán diéta - Egészséges és még ízletes is!

A probiotikumok, vagyis a bélbaktérium-kivonatot tartalmazó táplálékkiegészítők hatásossága jelenleg nem bizonyított egyértelműen. A probléma az, hogy nem tudjuk, mennyire épül be a meglevő bélflórába egy készítmény. Annyi valószínű, hogy antibiotikum szedése esetén a megfelelően kiválasztott és adagolt probiotikum segíti a bélflóra regenerációját, illetve gátja lehet a kórokozók elszaporodásának.

Bővebben Immunrendszer, bélflóra, probiotikum, prebiotikum - Orvosszemmel a fogalmakról

Sajnos nem lehet biztos (étel)receptet adni például a depresszió ellen. Derűlátásra ad azonban okot, hogy az utóbbi években a tudományos kutatások egyik központi kérdése az emésztőrendszer és a bélflóra működése. Az eredmények alapján nagyon valószínű, hogy a közeljövőben sok izgalmas és a gyakorlatban is használható eredmény fog napvilágot látni.

Olvasson tovább! Fej vagy has? Funkcionális emésztőszervi betegek komplex kezelése

Dr. Pászthory ErzsébetForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus

Képek szerzője: Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Rákkutatás Rákkutatás

Nemcsak az érintett szervre, hanem a genetikai célpontra kell fókuszálni.

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.