• Nem mindegy, hogy allergiás vagy érzékeny egy ételre

        Szerző: Budai Allergiaközpont - Dr. Sárdi Krisztina, belgyógyász, gasztroenterológus

        Búza, glutén, tojás, tej és szója - leggyakrabban ezek az összetevők okoznak panaszokat akkor, ha valaki ételallergiás vagy ételérzékeny. A kettő ugyanis különböző betegség, az egyik sokkal több embert érint, tüneteik sem teljesen azonosak, a kivizsgálásuk módja pedig teljesen különböző. Dr. Sárdi Krisztinával, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusával az ételallergia és az ételérzékenység közti eltérésekről beszélgettünk.

        Az öndiagnózis tévútra vihet, költséges és kellemetlen

        A betegek gyakran már friss leletekkel érkeznek a rendelésre. Olvastak róla, hogy a tüneteik hátterében valamilyen ételérzékenység vagy allergia állhat és elvégeztették azt a laborvizsgálatot, amiről úgy gondolták, hogy választ adhat a kérdésükre. Ez azonban sokszor nem a megfelelő vizsgálat, így csalódottan szembesülnek azzal, hogy feleslegesen költöttek rá, mivel a panaszaik alapján egész más irányban kellene kezdeni a kivizsgálást – mesél tapasztalatairól Sárdi doktornő. A helyzetet nehezíti, ha a lelet alapján már diétázni is kezdtek, és azért fordulnak orvoshoz, mert így sem javultak a tüneteik. Ilyenkor sajnos vissza kell vezetni az étrendbe azt az ételt, amit addig nem fogyasztottak, ellenkező esetben a kivizsgálás során álnegatív eredményt kaphatunk.

        Hirdetés

        Tévhit, hogy felnőttkorban nem jelentkezhet ételallergia

        A köztudatban leginkább elterjedt nézet szerint ételallergia gyerekkorban jelentkezhet, amikor a kicsi először fogyasztja - vagy az anyatejen átjutva kerül a szervezetébe - azt az ételt, amivel szemben az immunrendszer kóros túlérzékenységi reakciója miatt a szervezete ellenanyagot kezd termelni. Ételallergia azonban felnőttek körében is felléphet, 2-5 százalékos gyakorisággal. A kivizsgálás során ennek az ellenanyagnak – IgE – a szintjét nézzük, amire magasabb értéket mutat, arra allergiás a beteg.

        Olvasson tovább! Az ételallergia és tünetei

        Még gyakoribb felnőtteknél az ételérzékenység

        15-30 százalék körüli gyakorisággal fordul elő felnőttek körében ételérzékenység, más néven ételintolerancia. A legismertebb talán a laktózintolerancia, de érzékenység gyakorlatilag bármilyen összetevővel szemben felléphet, amit elfogyasztunk, bár leggyakoribb a tejfehérje-, tojás-, fruktóz-, hisztamin- és a gluténérzékenység. Itt külön ki kell emelni, hogy a gluténérzékenység, amiről most beszélünk, nem azonos a lisztérzékenységgel, más néven cöliákiával, ami egy autoimmun betegség, de nem keverendő össze a búzaallergiával sem, ami egy harmadik kórképet jelöl – hangsúlyozza dr. Sárdi Krisztina. Az ételérzékenység vagy -intolerancia IgG-vizsgálattal mutatható ki, ennek emelkedett értéke mutatja, hogy mi az az élelmiszer, ami összefüggésben állhat a panaszainkkal.

        Olvasson tovább! Ételintolerancia: tünetek és vizsgálatok

        Az egyik életveszélyes is lehet

        Az ételintolerancia emésztőszervi-, (puffadás, hasmenés) bőr- (akne, ekcéma) és felső légúti (orrfolyás, orrdugulás) tünetek mellett fejfájást, fáradékonyságot, alvászavart és ízületi fájdalmakat is okozhat. Ételallergia esetén is jelentkezhetnek légúti és emésztőszervi tünetek, és okozhat ekcémát is, de itt jellemzőbb a csalánkiütés, illetve az, hogy a tünetek a szájüregben is jelentkeznek – viszketés, ajak-nyelv duzzanat. Emellett még egy nagyon fontos különbség, hogy az ételallergia életveszélyes is lehet, ha az elfogyasztott étel következtében anafilaxiás sokk – szédülés, vérnyomáscsökkenés, ájulás - alakul ki, azonnali sürgősségi ellátás szükséges.

        A diétát élethosszig, vagy átmenetileg kell tartani?

        Mivel az ételérzékenység egy felszívódási zavar, ha az adott ételt kiiktatjuk az étrendből, a bélrendszer regenerációját követően pár hónap elteltével fokozatosan megpróbálhatjuk visszavezetni a problémás élelmiszert az étrendbe. Vannak, akik így visszaállhatnak a korábbi étrendre, és olyanok is vannak, akiknél köztes megoldást tudunk találni: bizonyos formában és mennyiségben panaszmentesen tudják fogyasztani az adott élelmiszert, ami nagy könnyebbséget jelent.

        Ételallergia esetén azonban az immunrendszer működését befolyásolni nem tudjuk, így ebben az esetben az egyetlen megoldást az élethosszig tartó diéta jelenti. A pontos diagnózis tehát a beteg egész életminőségére hatással van, hiszen nem mindegy, hogy egész életében teljes mértékben, vagy átmenetileg, illetve megengedőbben kell a diétát tartania.

        Dr. Sárdi Krisztina, belgyógyász, gasztroenterológusBudai Allergiaközpont
        Dr. Sárdi Krisztina, belgyógyász, gasztroenterológus

        Módosítva: 2018.12.18 21:05, Megjelenés: 2017.12.13 07:38
      • Cikkajánló

        Táplálkozás

        Táplálkozás

        Dr. Zsuga Judit

        Ételallergia vagy ételintolerancia? Ön tudja, hogy mi a különbség?

        Elsősegély

        Elsősegély

        WEBBeteg

        Elsősegélytippek háztartási balesetek esetére. Mit tehetünk?

        Bélflóra, autizmus és hangulatzavarok - Mi lehet az összefüggés?

        A gyomor-bél traktus a szervezet részeként kapcsolatban van a központi idegrendszerrel, és a bélflóra változásai olyan neurológiai rendellenességekkel is kapcsolatba hozhatók, mint a stressz, autizmus, depresszió, Parkinson-kór vagy Alzheimer-kór.

        Életeket ment a vastag- és végbélszűrés

        November közepén a Kor Kontroll Társaság az Országos Onkológiai Intézettel (OOI) közös nyílt napot tartott, hogy felhívja a figyelmet a vastag- és végbélrák megelőzésének, illetve korai stádiumban történő felismerésének, szűrésének jelentőségére.

        Hogyan állapítható meg az ételallergia, ételintolerancia?

        Százezrek küszködnek Magyarországon puffadással, hasmenéssel vagy székrekedéssel, gyomorgörcsökkel, emésztési gondokkal, különféle bélproblémákkal, így egyre inkább előtérbe kerülnek az ételintolerancia és ételallergia kimutatására szolgáló vizsgálatok. Ha bebizonyosodik a betegség, azon gyógyszer nélkül, megfelelő diétával segíteni tudnak.

        Az ételallergia kezelése

        Forduljon orvoshoz, ha allergiás tüneteket tapasztal röviddel étkezés után, különösen, ha ez ismétlődik. Ha lehetséges, akkor keresse meg orvosát, amikor az allergiás válasz még tart. Ez segíteni fog a diagnózis és a terápia felállításában.

        Egyre gyakoribb az ételallergia - Mi az oka?

        Az elmúlt években számos analízis született arra vonatkozóan, hogy az ételallergia előfordulási gyakorisága egyre növekszik. A világon átlagosan a gyermekek 5-8 százaléka, a felnőttek 2-19 százaléka allergiás valamilyen élelmiszerre.

        Ételallergia és keresztallergia - Óvatosan külföldön!

        A nyári utazások kapcsán kóstolgatjuk más országok ételeit és számos új vagy a megszokottól eltérő módon elkészített élelmiszerrel találkozunk. Hogyan kerülhetjük el a szokatlan, ritkán vagy még soha nem fogyasztott élelmiszerek által kiváltott, látszólag váratlan allergiás reakciókat?

        Tények és tévhitek az ételintoleranciákról és ételallergiákról

        Sok tévhit kering a köztudatban mind a táplálékintoleranciáról, mind a táplálékallergiáról, ráadásul gyakran összekeverik a két betegséget. Ezen tévhitek tisztázására nézzünk meg néhány példát.

        Mivel helyettesíthetjük a tiltott ételeket?

        Ha táplálékallergiában vagy táplálékintoleranciában szenvedünk, elsődleges szempont egy olyan terápia tartása, amellyel a tüneteket előidéző élelmi anyagokat, élelmiszereket vagy adalékanyagokat elkerülhetjük. Az élelmiszerek pontos összetevőit megtalálhatják a betegek a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbankban.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.