Ételintolerancia téma

Sokan szenvednek olyan tünetektől, amelyek mögött nem igazolódott szervi betegség. A panaszok jelentkezésekor természetesen indokolt az orvosi vizsgálat és a beavatkozást igénylő kórképek kizárása! Ez nem feltétlenül jelent megterhelő eljárásokat, néha egy beszélgetés és a páciens ismerete is elegendő.

Legyen szó akár ételallergiáról, akár ételintoleranciáról, csak akkor lehet tünetmentes a beteg, ha a panaszokat kiváltó élelmi anyagokat, élelmiszereket és adalékanyagokat elkerüli étkezései során. Ezek az étrendek nagy odafigyelést kívánnak nemcsak az elkészítésük során, hanem már a vásárlás idején is.

Búza, glutén, tojás, tej és szója - leggyakrabban ezek az összetevők okoznak panaszokat akkor, ha valaki ételallergiás vagy ételérzékeny. A kettő ugyanis különböző betegség, az egyik sokkal több embert érint, tüneteik sem teljesen azonosak, a kivizsgálásuk módja pedig teljesen különböző. Dr. Sárdi Krisztinával, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusával az ételallergia és az ételérzékenység közti eltérésekről beszélgettünk.

Békés, boldog, szeretteink körében eltöltött nyugodt napok - mindenki erre vágyik az év legszebb ünnepén, karácsonykor. Ilyenkor összegyűlik a család a díszes fenyőfa körül, hagyjuk, hogy újra elragadjanak bennünket a csodavárás varázslatos pillanatai, s a semmivel sem összehasonlítható ünnepi ízek, hangulatok, illatok, gondolatok. Finom - a család ünnepi hagyományainak megfelelő - ételek sorakoznak a szépen megterített asztalon. Azaz csak sorakoznának, ha nem kényszerítene sokakat egy-egy állapot vagy betegség némi változtatásra az ünnepi menüben.

A speciális diétás igényű (cukorbeteg, táplálékallergiás, ételérzékeny) gyermekek étrendje is fedezzen minden, a fejlődésükhöz és növekedésükhöz szükséges tápanyagot, akkor is, ha ez többletmunkát jelent a közétkeztetésben dolgozók számára - hangsúlyozza az általunk megkérdezett gyermekdietetikus.

A lisztérzékenység (cöliákia) a vékonybél krónikus, felszívódási zavarhoz vezető megbetegedése. A betegség a búzában található glutén hatására alakul ki az arra fogékony egyénekben. Emellett a rozs (secalin), az árpa (hordein) és feltehetően a zab (avenin) hasonló fehérjéi is okozhatnak gyulladást az arra érzékeny betegekben. Összegyűjtöttünk néhány tényt, illetve tévhitet a betegséggel kapcsolatban. Íme!

Egyre ismertebbek a különböző ételintoleranciák. Az általuk okozott szerteágazó tünetektől - gyomor-és bélrendszeri panaszok, bőr- és idegrendszeri tünetek - sokan szenvednek, a felnőttek 15-30 százaléka érzékeny valamilyen ételre. Ilyenkor sokan diétázni kezdenek, rendszerint a leggyakrabban problémákat okozó összetevőket: glutént, tejet és cukrot hagyják el, ám a tüneteik idővel mégsem javulnak.

Tejcukor-érzékenységről (laktózintoleranciáról) akkor beszélünk, ha a tejcukor (laktóz) bontó enzim (laktáz) részlegesen vagy teljesen hiányzik a szervezetből. Ezáltal a tejcukor emésztetlenül halad a vastagbélbe, ahol a baktériumok elbontják rövid szénláncú zsírsavakká és gázokká.

A laktózérzékeny beteg szervezete nem tudja megemészteni a tejcukrot, mivel a lebontásához szükséges enzim hiányzik vagy működése lecsökkent. A probléma jelentkezhet születéstől fogva, de az életkorral előrehaladva egyre gyakrabban fordul elő, és átmenetileg vagy tartósan is fennállhat.

Ha gyümölcsök fogyasztását követően rendszeresen kellemetlen tüneteket tapasztalunk, fontos utánajárni, mi okozza a panaszokat.