Százezrek küszködnek Magyarországon puffadással, hasmenéssel vagy székrekedéssel, gyomorgörcsökkel, emésztési gondokkal, különféle bélproblémákkal, így egyre inkább előtérbe kerülnek az ételintolerancia és ételallergia kimutatására szolgáló vizsgálatok. Ha bebizonyosodik a betegség, azon gyógyszer nélkül, megfelelő diétával segíteni tudnak.
Az elmúlt években számos analízis született arra vonatkozóan, hogy az ételallergia előfordulási gyakorisága egyre növekszik. A világon átlagosan a gyermekek 5-8 százaléka, a felnőttek 2-19 százaléka allergiás valamilyen élelmiszerre.
Legyen szó akár ételallergiáról, akár ételintoleranciáról, csak akkor lehet tünetmentes a beteg, ha a panaszokat kiváltó élelmi anyagokat, élelmiszereket és adalékanyagokat elkerüli étkezései során. Ezek az étrendek nagy odafigyelést kívánnak nemcsak az elkészítésük során, hanem már a vásárlás idején is.
Budai Allergiaközpont - Rajcsik Enikő, dietetikus, gyermektáplálkozási szakértő
Előfordulhat, hogy allergia vagy intolerancia miatt a tejtermékeket akár hosszabb időre is mellőzni kell a gyermek étrendjéből. Rajcsik Enikő dietetikust, a Budai Allergiaközpont gyermektáplálkozási szakértőjét arról kérdeztük, hogy mire kell figyelni a tejtermékek helyettesítése kapcsán.
Budai Allergiaközpont - Dr. Sárdi Krisztina, gasztroenterológus
Egyre ismertebbek a különböző ételintoleranciák. Az általuk okozott szerteágazó tünetektől - gyomor-és bélrendszeri panaszok, bőr- és idegrendszeri tünetek - sokan szenvednek, a felnőttek 15-30 százaléka érzékeny valamilyen ételre. Ilyenkor sokan diétázni kezdenek, rendszerint a leggyakrabban problémákat okozó összetevőket: glutént, tejet és cukrot hagyják el, ám a tüneteik idővel mégsem javulnak.
Az egyik legismertebb élelmiszer-adalékanyag az E621, a nátrium-glutamát, amelyet a gyártók ízfokozás gyanánt adnak a termékekhez. Vizsgálatok fényt derítettek arra, hogy a készételek nagymértékű fogyasztása összefüggésben lehet a különböző tünetekben megnyilvánuló nátrium-glutamát érzékenységgel.
Hozzávetőleg minden századik ember szenved lisztérzékenységben Magyarországon. Javarészt hajlam kérdése, hogy kialakul-e ez a leggyakrabban felszívódási zavarral járó autoimmun betegség - mondja Dr. Arató András.
Sok tévhit kering a köztudatban mind a táplálékintoleranciáról, mind a táplálékallergiáról, ráadásul gyakran összekeverik a két betegséget. Ezen tévhitek tisztázására nézzünk meg néhány példát.
A lisztérzékenység (cöliákia) a vékonybél krónikus, felszívódási zavarhoz vezető megbetegedése. A betegség a búzában található glutén hatására alakul ki az arra fogékony egyénekben. Emellett a rozs (secalin), az árpa (hordein) és feltehetően a zab (avenin) hasonló fehérjéi is okozhatnak gyulladást az arra érzékeny betegekben. Összegyűjtöttünk néhány tényt, illetve tévhitet a betegséggel kapcsolatban. Íme!
Felhívjuk figyelmét, hogy az Orvos válaszol szolgáltatás díjköteles.
Az összeget egy emelt díjas SMS elküldésével lehetséges kifizetni. Az SMS díja bruttó 508 Ft/SMS. Az összeg segítségével járulhat hozzá a szolgáltatás színvonalának megtartásához.
