Ritkán emlegetett okok az elhízás hátterében

Az elhízás nem egyenlő csupán azzal az egyszerű képlettel, hogy sok evés és kevés mozgás, bár a genetikai faktorok mellett tény, hogy ez a két fő rizikótényező a betegség kialakulásában, mégis magához az elhízáshoz vezető út ettől sokkal bonyolultabb és több tényező is befolyásolja.

Az köztudott, hogy a túlzott mértékű kalóriabevitel és a kevés testmozgás elhízáshoz vezet, de egyéb tényezőkről, melyek szintén gyakran előforduló befolyásoló faktorok, ritkán ejtenek szót.

Melyek az elhízás kevésbé ismert okai?

Alváshiány: a kevés alvás növeli az elhízás rizikóját, ennek oka, hogy a jóllakottságot jelző hormon, a leptin vérszintje jelentősen lecsökken (étkezés után kevésbé lesz teltségérzete), az étvágyserkentő hormon, a ghrelin vérszintje pedig jelentősen növekszik (másnap reggel nagyobb étvágya lesz), valamint a szövetek inzulin iránti érzékenysége is csökken.

Ha későn fekszik le aludni, ráadásul nagyobb az esélye a késő esti nassolásnak, mely növeli a kalóriabevitelt.

Környezetszennyezés: a szennyezőanyagok beavatkoznak a szervezet hormonháztartásába, az étvágy és a testsúly hormonális szabályozás alatt áll, így a szennyezőanyagok a rendszert megzavarva befolyásolják a testsúlyt.

Légkondicionálók: a test hőszabályozásához energia szükséges. Ha optimális a külső hőmérséklet, a szabályozás céljából a test nem éget el plusz kalóriákat.

Gyógyszerek: egyre többen fogyasztanak napi rendszerességgel olyan gyógyszereket, melyek mellékhatása a testsúly növekedése vagy az étvágy fokozódása (fogamzásgátlók és egyéb hormontartalmú készítmények (pl. kortikoszteroidok), bizonyos vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok). Beszéljen orvosával az esetleges gyógyszerváltásról, ha a gyógyszer hatására hízást tapasztal. Ne feledje azonban, hogy az antidepresszánsokat szedők közül egyesek azért híznak, mert a gyógyszer még nem fejtette ki hatását, és valójában nem a gyógyszertől, hanem még a depresszió egyik tüneteként jelentkezik az evés utáni fokozott vágy, amely a kezelés hatására a depresszió megszűnésével együtt később mérséklődhet.

Pajzsmirigy-alulműködés: Amennyiben a pajzsmirigye nem termel elég thyroid hormont, valószínűleg fáradtnak, gyengének érzi magát, és könnyebben hízik. Elegendő thyroid hormon hiányában a metabolizmus lassul, így az elhízás veszélye is nagyobb. A pajzsmirigy-alulműködés gyógyszeres kezelésével a súlygyarapodás is megállhat.

Stressz: Mikor stresszhelyzetbe kerülünk, a szervezet túlélésre rendezkedik be. A kortizol nevű stresszhormon növeli az étvágyat. Emellett ilyenkor hajlamosabbak vagyunk magas kalóriatartalmú nassolnivalókkal kényeztetni magunkat a komfortérzetünk növelése érdekében. Mindez egyenes út az elhízáshoz.

Menopauza: Ne fogja a menopauzára és a csökkent ösztrogénszintre a hízást! Mivel az életkor előrehaladtával lassul a metabolizmus, így kevesebb kalóriát égetünk el, de ekkor is az életmódbeli változtatások sokat segíthetnek. Az viszont tény, hogy a klimax alatt felszedett kilók főleg a hasra, és nem a fenékre, combra rakódnak.

Cushing-szindróma: A Cushing-szindróma egyik legjellemzőbb tünete a testsúlygyarapodás, mivel ebben az esetben a beteg túl sok kortizol hormonnak van kitéve, mely növeli az étvágyat. A testsúlygyarapodás jelentős része az arcra, nyakra, hátra vagy derékra rakódik.

Policisztás petefészek szindróma (PCOS): A PCOS gyakori hormonális probléma a termékeny korban lévő nőknél. A betegség jellemzője, hogy rengeteg apró ciszta nő a petefészekre, mely állapot befolyásolja a hormonrendszert, megzavarja a menstruációs ciklust és szőrösödést, valamint aknékat okoz. Az ebben a betegségben szenvedő nők közel 80%-a rezisztens az inzulinra, ami súlygyarapodást okoz. A plusz kilók leginkább a hastájékra rakódnak, így növelve a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Nem minden esetben van PCOS esetén inzulinrezisztencia, akkor nincs feltétlen túlsúly sem.

Ez is érdekelheti Az elhízás hormonális háttere

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Szerzőink: Dr. Csuth Ágnes, családorvos és Cs. K., fordító - WebMD
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus