A halfogyasztás tovább előnyei
megjelent: 2009.08.17.
Hét fejlődő országban, mintegy 15 ezer idős emberrel elvégzett felmérés szerint a rendszeresen halat fogyasztóknál kisebb a szellemi leépülés kockázata.
Kínában, Indiában, Kubában, a Dominikai Köztársaságban, Mexikóban, Peruban és Venezuelában kérdeztek ki összesen 14.960, 65 év fölötti embert étkezési szokásaikról.
A demencia (elbutulás) jelenléte 19 százalékkal valószínűbb volt a halat legritkábban vagy soha nem fogyasztó emberek körében, mint azok között, akik akár minden nap ettek halat.
A halevés és omega3 zsírsav |
A halhús rendszeres fogyasztását, a benne lévő, többszörösen telítetlen zsírsavak miatt valamennyi kardiológiai diétás tanácsadó javasolja. Nagy vizsgálatok igazolták, hogy ez a fajta "mediterrán" étrend jelentősen csökkenti a koszorúér-betegség kifejlődésének kockázatát. Halevés és omega3 zsírsav |
Brit szakemberek az American Journal of Clinical Nutrition című szaklap augusztusi számában tették közzé megállapodásaikat.
A felmérés egyszeri kikérdezésen alapult, ok-okozati összefüggést, hátteret nem vizsgált - hangsúlyozta az Emiliano Albanese által vezetett kutatócsoport, amelynek tagjai a londoni King,s College munkatársai voltak.
"További érdemi bizonyítékokra van szükség" - írták tanulmányukban, hozzátéve, hogy a felmérésben részt vett emberek követéses vizsgálatát tervezik annak megállapítására, hogyan hat az agyműködésre a gyakori halfogyasztás.
Omega-3 zsírsavak - idegsejtvédő hatás
A kutatók úgy vélik: amennyiben a hal védőhatással bír az öregedő agyra, az előny az omega-3 zsírsavból származhat, amely bőséggel található olyan halakban, mint a lazac, makréla vagy a tonhal.
Laboratóriumi kísérletek igazolták, hogy az omega-3 zsírsavaknak vannak olyan tulajdonságaik, amelyek távol tarthatják az elbutulást: védik az idegsejteket, csökkentik a gyulladást és segítenek megelőzni az úgynevezett amiloid fehérjék összetapadását. Az utóbbi az Alzheimer-kóros páciensek agyában megfigyelt jelenség.
A kutatók elemzésük során figyelembe vettek egyéb, az étkezésen kívüli tényezőket is, például a résztvevők bevételét, iskolázottságát, életmódját, estleges dohányzását.
Kiderült, hogy ezek a szociális-gazdasági változók nem magyarázzák meg teljesen a leépülésben tapasztalt eltéréseket.
(MTI)