Ghrelin - Az éhségérzetért felelős hormon
lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos frissítve:
A ghrelin hormon szintje normál esetben akkor emelkedik meg, amikor a szervezetnek valóban szüksége van a táplálékbevitelre. A túlzott étkezések jelenségéért gyakran az felelős, ha a hormonszint ingadozik, termelődése nem megfelelő ütemben csökken, vagy a hormonszint változását késve észleli az agyunk.
A ghrelin hatása az éhségérzetre
Normál esetben az emberi szervezet akkor választja ki a ghrelin hormont, amikor ténylegesen ételre van szüksége. A véráramon keresztül a hormon eljut az agyba, aktiválva az éhségérzetet kiváltó idegrendszeri válaszokat. A ghrelin emellett oly módon is hat agyunkra, hogy a dopaminrendszeren keresztül elindítja és fenntartja az ennivaló iránti sóvárgásszerű vágyat, ezért az étel nem egyszerűen az éhségérzet csökkentésének, hanem az önjutalmazásnak is az eszközévé válik.
Feltételezések szerint ez a hormon okozza a túlevést, amikor az étkezés végéhez közeledve elegendő étel elfogyasztása után is folytatjuk a táplálkozást. Ez az oka annak is, hogy amikor éhesen indulunk bevásárolni, jóval több áru kerül a bevásárlókocsinkba, mint amennyire ténylegesen szükségünk van. Magas ghrelinszint mellett az emberek jellemzően nem egszerűen többet esznek, hanem a magasabb energiatartalmú, cukros és zsíros ételekre vágynak.
Állatkísérletek szerint |
| A texasi Southwestern Egyetem Egészségügyi Központjának kutatói azt figyelték meg, hogy a teljesen jóllakott kísérleti egerek választási helyzetben a zsíros táplálékot rejtő helyiséget választják-e a normál élelmet tartalmazóval szemben. A válasz egyértelművé tette a hormon szerepét: amikor a kutatók ghrelint fecskendeztek a rágcsálókba, azok döntő többségben a magas zsírtartalmú ennivaló felé vették útjukat, míg az injekció nélkül ugyanakkora nagyságrendben választották mindkét helyiséget. Egy másik megfigyelésben a kutatók azt vizsgálták, hogy a kisállatok mennyi ideig fúrták orrukat egy apró lyukba, amelyből korábban élelmet kaptak. Megállapították, hogy a ghrelint kapott rágcsálók jóval kitartóbbak, míg a hormonnal nem rendelkezők sokkal hamarabb feladják a várakozást. |
A ghrelintermelés és zavarai
Számos elhízott emberben a hormon szintézisével, vagy annak észlelésével kapcsolatos eltérés állapítható meg. Természetesen a túlsúly nem minden esetben vezethető vissza ennek a hormonnak a hatására, annak számos oka lehet, de amennyiben a túlsúly valóban túlzott energiabevitellel, fokozott éhségérzettel, sóvárgásszerű evéskényszerrel, vagy rendszeres túlevéssel áll kapcsolatban, felmerül a ghrelin szerepe is.
A ghrelinszint változása egy napi ritmust követ, mely részben élettani, részben tanult ritmus.
Alvás-ébrenlét ritmusa - Éjszaka, alvás közben a ghrelintermelés normálisan csökken. Alvászavar vagy alváshiány esetén ez zavart szenved, így magasabb ghrelinszinttel ébredhetünk. Ez az egyik magyarázata annak, hogy az elégtelen alvás a túlsúly gyakoribb előfordulásával társul, míg a megfelelő alvási mintázat segítheti a normál testsúly elérését és fennmtartását.
Étkezések ritmusa - A ghrelinszint változása alkalmazkodik az étkezések szokásos időpontjához, így a megszokott reggeli-, ebéd- vagy vacsoraidőben az éhségérzet jelzi azok esedékességét. Rendszertelen étkezés esetén a hormonszint-ingadozások váratlan éhségrohamokat eredményezhetnek, melyek megnehezítik az önkontrollt táplálkozás során. Bár nem törvényszerű, ilyenkor a legtöbb ember hajlamos a túlzott kalóriabevitelre, vagy kihagyott étkezés után a túlkompenzálásra.
A ghrelin más mechanizmusokon keresztül is összefügghet a túlsúllyal.
Pszichés hatások - Vizsgálatok szerint a stressz, a szorongás és a depresszió valószínűleg részben a ghrelinszint megzavarásán keresztül vezethet fokozott éhségérzethez, falásrohamokhoz és végül túlsúlyhoz, elhízáshoz.
Ghrelinszint-csökkenés - Túlsúlyos vagy elhízott személyekben sokszor nem mérhető a hormon magas szintje, azonban étkezés során a csökkenés üteme alacsony, így az étel utáni vágy még teli gyomor mellett is fennmarad. Ezen jelenség miatt javasolt a lassabb táplálkozás, így időt adhatunk a hormonszint csökkenésére és nagyobb az esély a túlevés elkerülésére.
Leptinrezisztencia - A ghrelin hatása összefüggésben van egy másik hormon, a jóllakottságot jelző leptin szintjével is. Elhízottak körében gyakori, hogy szervezetük nem reagál kellő mértékben a leptinre (érzéketlen, azaz rezisztens a hatására), ezért túlzott, elegendő táplálékbevitel ellenére sem szűnő éhségérzet jelentkezik náluk. Ilyen esetben a leptin nem képes kellően ellensúlyozni a ghrelin hatását, és ha normál ütemben meg is indul a csökkenése, a jóllakottság mégis késve és korlátozottan jelentkezik.
Az elhízás komplex betegség, amit hormonjaink közül is számos befolyásol (az említettek mellett a pajzsmirigyhormonok, inzulin, kortizol is), illetve a genetikai, pszichés, környezeti tényezők is meghatározóak. A testsúly eredményes csökkentéséhez ezért minden esetben az okok feltárása és a személyre szabott terv kialakítása a leginkább célravezető.
Kapcsolódói Az elhízás hormonális háttere
Kalkulátoroki BMI-kalkulátor | Energiaszükséglet-kalkulátor
Forrás: WEBBeteg
Szerző: K. J., fordító
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos
