• A túlevést hormon váltja ki

        Szerző: WEBBeteg - K. J. fordító, Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos

        Az étkezés a végéhez ért, az éhség rég eltűnt (talán nem is volt), ám az emberek többsége nem áll meg, tizenkilencre lapot húz, és akkor is képtelen lemondani a desszertről, amikor maga is érzi, hogy degeszre ette magát. A jelenségért nem mi, hanem egy hormonunk a felelős – mondhatnánk széttárt kezekkel…

        Tiramisu, torta vagy csokipudding... a felsoroltak mindegyike ott szerepel a potenciális desszertek listáján, s a sort számos nyalánksággal szinte a végtelenségig lehetne folytatni.

        Hirdetés

        Tudatosan végiggondolva, mivel is tápláljuk szervezetünket csak úgy mellékesen a főfogás után, megállapítható, hogy a desszertek többsége tulajdonképpen óriási kaliória- és/vagy zsírbombaként is felfogható.

        Ellenőrizze magát!


        Akár főfogásként is az asztalra kerülhetnének, de mi ártatlanságként kezelve őket már jóllakva kezdünk a kanalazásukba, szeletelésükbe… Ezek az élelmiszerek sok esetben mintegy jutalmazásként működnek, s a texas-i Southwestern Egyetem Egészségügyi Központjának kutatói arra is kíváncsiak voltak, miért eszünk tovább még akkor is, amikor már egyáltalán nem vagyunk éhesek.

        Miért kerül bevásárláskor több áru a kocsiba, mint amire szükség van?

        Az amerikai kutatók egérkísérleteket folytattak a jelenség felderítése érdekében, s a nyomok a ghrelin elnevezésű hormonhoz vezettek. Már korábbi kutatások is feltételezték, hogy a ghrelin oly módon hat agyunkra, hogy az nem állítja le a táplálékbevitelt, hanem a hormon eredményeképpen továbbra is fenntartja az ennivaló iránt táplált ellenállhatatlan vágyat.

        Az elhízás okai


        Bár a testtömeg kialakulásában genetikai hatások is szerepelnek, a többletsúly oka az, hogy a bevitt kalória nagyobb, mint a felhasznált kalória. Ha Ön több kalóriát vesz fel, mint amennyit lead, akkor a szervezete zsír formájában tárolni fogja a felesleges kalóriákat.
        Az elhízás okai 

        Normál esetben az emberi szervezet akkor választja ki ezt az anyagot, amikor ténylegesen éhes. Ez az oka annak is, hogy amikor éhesen indulunk nagybevásárlásra, jóval több áru kerül a bevásárlókocsinkba, mint amennyire ténylegesen szükségünk van, és mint amennyit jóllakott állapotban pakolnánk bele.

        „Kísérletünkkel arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy vannak olyan szituációk, amelyekben jutalmazásként akkor is elfogyasztunk ennivalókat, amikor már jóllakottak vagyunk.

        Ennek csupán annyi az oka, hogy agyunk kiadja a parancsot: meg kell enni a szóban forgó ételt, és punktum” – mondja Jeffrey Zigman,   a megfigyelést végző kutatók egyike.

        A tudósok abból indultak ki, hogy a ghrelin fokozza az evés jutalmazó hatását. Jutalmazás alatt minden olyan dolog értendő, amely ahhoz járul hozzá, hogy jobban érezzük magunkat, de nem szükséges a létfenntartáshoz.

        A "jutalmazás" mechanizmusa

        A cukorbetegség tünetei


        A 2-es típusú cukorbetegség első tünetei ártalmatlannak tűnnek, sőt előfordulhat, hogy a már évek óta 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő nem is tud róluk.
        A cukorbetegség tünetei

        A jutalmazás érzékszerveinknek ad élvezeti élményt, s ez arra ösztönöz minket, hogy ezt az élményt hosszú távon is átéljük, azaz jó sok ilyen finomságot tömhessünk magunkba.

        Emlékezetünk ugyanakkor gondosan elraktározza az információt arról, hogyan és miért is jutottunk hozzá a finom falatokhoz” – részletezi Zigman a jelenség hátterét.

        A kutatók a tanulmány elkészítéséhez sztenderd viselkedésteszteket végeztek: az egyikben azt figyelték meg, hogy a teljesen jóllakott kísérleti egerek választási helyzetben a zsíros táplálékot rejtő helyiséget választják-e a normál élelmet tartalmazóval szemben.

        A válasz egyértelművé tette a ghrelin szerepét: amikor a kutatók ghrelint fecskendeztek a rágcsálókba, azok döntő többségben a magas zsírtartalmú ennivalóval „felvértezett” helyiségbe vették útjukat, míg ghrelin nélkül ugyanakkora nagyságrendben választották mindkét helyiséget.

        A gherlin felelős a túlevésért?

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        „Feltételezésünk szerint a ghrelin jelenléte indította arra az egereket, hogy a kalóriadús táplálék közelségét válasszák, mivel emlékezetükben erősen él, mennyire is élvezték korábban fogyasztását” – mondja Mario Perello, a tanulmány fő szerzője.

        Egy másik megfigyelésben a kutatók azt vizsgálták, hogy a kisállatok mennyi ideig fúrták orrukat egy apró lyukba, amelyből végül élelmet kaptak.

        Perello és kollégái megállapították, hogy a ghrelint kapott rágcsálók jóval kitartóbbak, s a hormonnal nem rendelkezők sokkal hamarabb feladják a várakozást.

        Az emberek és az egerek az agysejtek összeköttetései és a szervezetben megtalálható hormonok terén nagyfokú hasonlóságot mutatnak fel, s emellett még a komfortérzet is az agyuk hasonló területén alakul ki.

        A tudósok e megfontolások miatt hangsúlyozzák, hogy az egérkísérletek tapasztalatai az emberek esetében is mérvadónak tekinthetők.

        Forrás: WEBBeteg
        K. J., fordító
        Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos

        Legutóbb frissült: 2018.11.10 20:36
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fogzás és fogápolás

        Fogzás és fogápolás

        Dr. Szendrey Gábor

        A fogzás megviseli a csecsemőket. Mit tehet a szülő és mit ne tegyen?

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Az elhízott 2-es típusú diabéteszes betegek kezelése

        Az elhízás és a 2-es típusú diabétesz napjainkban az iparilag fejlett országok legjelentősebb népegészségügyi problémája, gyakoriságuk az elmúlt években járványszerűen emelkedett. A két betegség társulása igen gyakori. Az elhízottak jelentős részénél már észlelhető valamilyen metabolikus anyagcsere-eltérés, prediabétesz, diabétesz. A krónikus szövődmények, társbetegségek kialakulásának kockázata a két betegség társulása esetén összeadódik, tovább emelkedik.

        Megelőzhető az aranyér? - Az orvos válaszol

        Mivel lehet megelőzni az aranyér kialakulását? A családomban rajtam kívül mindenki küzd ezzel a problémával. - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        Nem alkoholos zsírmáj

        Korunkban a nem alkoholos zsírmáj az egyik leggyakoribb májbetegség. A triglicerid májban történő lerakódása számos következményes gyulladásos folyamatot indít el, melyek fibrózishoz, kötőszövet-felhalmozódáshoz vezetnek.

        Túlsúly: Nem csak a BMI számít

        Túlsúly, kóros soványság, normál testsúly, elhízás. A testtömeg index alapján határozható meg, hogy ki melyik csoportba tartozik. A testtömeg index (BMI) a testsúly és a magasság ismeretében kiszámolható.

        Az eredménytelen fogyókúrákért a hormonok felelősek?

        Előfordul, hogy valaki minden fogyókúrás utasítást betart, mégis egyre gyarapodnak a zsírpárnái. Michael F. Roizen és Mehmet C. Oz szerint a baj a hormonokkal is lehet.

        Az elhízást okozó fehérjék vizsgálata

        Az emberi test alakját az adja meg, hogy ha a zsírszövet döntően a csípőtájon rakódik le, az nőies, körteformát hoz létre, ha a hasi területen, almára emlékeztet, bár ha sok van belőle, ez a sörhas.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
      • Orvos válaszol
        Dr. Árki Ildikó

        Dr. Árki Ildikó

        Rovatvezető, WEBBeteg vezető orvos szakértő

      • Infografika és videó
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások