Hirdetés
      • A túlevést hormon váltja ki

        Szerző: WEBBeteg - K. J. fordító, Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos

        Az étkezés a végéhez ért, az éhség rég eltűnt (talán nem is volt), ám az emberek többsége nem áll meg, tizenkilencre lapot húz, és akkor is képtelen lemondani a desszertről, amikor maga is érzi, hogy degeszre ette magát. A jelenségért nem mi, hanem egy hormonunk a felelős – mondhatnánk széttárt kezekkel…

        Tiramisu, torta vagy csokipudding... a felsoroltak mindegyike ott szerepel a potenciális desszertek listáján, s a sort számos nyalánksággal szinte a végtelenségig lehetne folytatni.

        Hirdetés

        Tudatosan végiggondolva, mivel is tápláljuk szervezetünket csak úgy mellékesen a főfogás után, megállapítható, hogy a desszertek többsége tulajdonképpen óriási kaliória- és/vagy zsírbombaként is felfogható.

        Ellenőrizze magát!


        Akár főfogásként is az asztalra kerülhetnének, de mi ártatlanságként kezelve őket már jóllakva kezdünk a kanalazásukba, szeletelésükbe… Ezek az élelmiszerek sok esetben mintegy jutalmazásként működnek, s a texas-i Southwestern Egyetem Egészségügyi Központjának kutatói arra is kíváncsiak voltak, miért eszünk tovább még akkor is, amikor már egyáltalán nem vagyunk éhesek.

        Miért kerül bevásárláskor több áru a kocsiba, mint amire szükség van?

        Az amerikai kutatók egérkísérleteket folytattak a jelenség felderítése érdekében, s a nyomok a ghrelin elnevezésű hormonhoz vezettek. Már korábbi kutatások is feltételezték, hogy a ghrelin oly módon hat agyunkra, hogy az nem állítja le a táplálékbevitelt, hanem a hormon eredményeképpen továbbra is fenntartja az ennivaló iránt táplált ellenállhatatlan vágyat.

        Az elhízás okai


        Bár a testtömeg kialakulásában genetikai hatások is szerepelnek, a többletsúly oka az, hogy a bevitt kalória nagyobb, mint a felhasznált kalória. Ha Ön több kalóriát vesz fel, mint amennyit lead, akkor a szervezete zsír formájában tárolni fogja a felesleges kalóriákat.
        Az elhízás okai 

        Normál esetben az emberi szervezet akkor választja ki ezt az anyagot, amikor ténylegesen éhes. Ez az oka annak is, hogy amikor éhesen indulunk nagybevásárlásra, jóval több áru kerül a bevásárlókocsinkba, mint amennyire ténylegesen szükségünk van, és mint amennyit jóllakott állapotban pakolnánk bele.

        „Kísérletünkkel arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy vannak olyan szituációk, amelyekben jutalmazásként akkor is elfogyasztunk ennivalókat, amikor már jóllakottak vagyunk.

        Ennek csupán annyi az oka, hogy agyunk kiadja a parancsot: meg kell enni a szóban forgó ételt, és punktum” – mondja Jeffrey Zigman,   a megfigyelést végző kutatók egyike.

        A tudósok abból indultak ki, hogy a ghrelin fokozza az evés jutalmazó hatását. Jutalmazás alatt minden olyan dolog értendő, amely ahhoz járul hozzá, hogy jobban érezzük magunkat, de nem szükséges a létfenntartáshoz.

        A "jutalmazás" mechanizmusa

        A cukorbetegség tünetei


        A 2-es típusú cukorbetegség első tünetei ártalmatlannak tűnnek, sőt előfordulhat, hogy a már évek óta 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő nem is tud róluk.
        A cukorbetegség tünetei

        A jutalmazás érzékszerveinknek ad élvezeti élményt, s ez arra ösztönöz minket, hogy ezt az élményt hosszú távon is átéljük, azaz jó sok ilyen finomságot tömhessünk magunkba.

        Emlékezetünk ugyanakkor gondosan elraktározza az információt arról, hogyan és miért is jutottunk hozzá a finom falatokhoz” – részletezi Zigman a jelenség hátterét.

        A kutatók a tanulmány elkészítéséhez sztenderd viselkedésteszteket végeztek: az egyikben azt figyelték meg, hogy a teljesen jóllakott kísérleti egerek választási helyzetben a zsíros táplálékot rejtő helyiséget választják-e a normál élelmet tartalmazóval szemben.

        A válasz egyértelművé tette a ghrelin szerepét: amikor a kutatók ghrelint fecskendeztek a rágcsálókba, azok döntő többségben a magas zsírtartalmú ennivalóval „felvértezett” helyiségbe vették útjukat, míg ghrelin nélkül ugyanakkora nagyságrendben választották mindkét helyiséget.

        A gherlin felelős a túlevésért?

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        „Feltételezésünk szerint a ghrelin jelenléte indította arra az egereket, hogy a kalóriadús táplálék közelségét válasszák, mivel emlékezetükben erősen él, mennyire is élvezték korábban fogyasztását” – mondja Mario Perello, a tanulmány fő szerzője.

        Egy másik megfigyelésben a kutatók azt vizsgálták, hogy a kisállatok mennyi ideig fúrták orrukat egy apró lyukba, amelyből végül élelmet kaptak.

        Perello és kollégái megállapították, hogy a ghrelint kapott rágcsálók jóval kitartóbbak, s a hormonnal nem rendelkezők sokkal hamarabb feladják a várakozást.

        Az emberek és az egerek az agysejtek összeköttetései és a szervezetben megtalálható hormonok terén nagyfokú hasonlóságot mutatnak fel, s emellett még a komfortérzet is az agyuk hasonló területén alakul ki.

        A tudósok e megfontolások miatt hangsúlyozzák, hogy az egérkísérletek tapasztalatai az emberek esetében is mérvadónak tekinthetők.

        Forrás: WEBBeteg
        K. J., fordító
        Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos

        Legutóbb frissült: 2018.11.10 20:36
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        A száraz szem kezelése

        A száraz szem kezelése

        Dr. Cserháti Zoltán

        A száraz szem egyik legfontosabb kezelési módját a műkönnyek használata jelenti.

        Küzdje le az aftát!

        Küzdje le az aftát!

        WEBBeteg

        A fájdalmas gyulladással az emberek többsége találkozik életében. Mit tehet? (x)

        Iskolai étkeztetés és gyermekkori elhízás

        Hazánkban minden negyedik gyerekkorú lány, és minden ötödik fiú túlsúlyos vagy elhízott, keveset mozog, sportol, és nem fogyaszt kellő mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt – derül ki az Egészségügyi Világszervezetnek a testsúlyra és a fizikai erőnlétre vonatkozó egyik felméréséből. A rossz élettani kilátásokat előrevetítő helyzetért a helytelen táplálkozási szokásokat, az életmód kialakításában szerepet játszó rossz beidegződéseket, valamint a megfelelő ismeretek hiányát teszi felelőssé az anyag.

        Túlsúly: Nem csak a BMI számít

        Túlsúly, kóros soványság, normál testsúly, elhízás. A testtömeg index alapján határozható meg, hogy ki melyik csoportba tartozik. A testtömeg index (BMI) a testsúly és a magasság ismeretében kiszámolható.

        Hasi zsírréteg - Ezekkel a veszélyekkel kell szembenézni

        A túlságosan vastag hasi zsírréteg akkor is veszélyesnek számít, ha nem társul magas testtömeg-indexszel. A szakemberek minden figyelemfelhívása ellenére az emberek többsége alulbecsüli a hasi elhízás kockázatát.

        A hízás meglepő okai

        Amennyiben több kalóriát visz be a szervezetébe, mint amennyit eléget, nem meglepő, hogy fölös kilókat szed fel. De mi van olyankor, mikor az étkezés és mozgás egyensúlyára odafigyel, ám mégis hízik? Ássunk a hízás mögött álló dolgok mélyére!

        A hasi elhízás és a depresszió

        Köztudott, hogy a cardiovasculáris betegségek és a cukorbetegség rizikótényezőjeként szerepelhet a hasi elhízás. Egy holland tanulmány szerint a viszcerális (zsigeri) zsírtöbblet és a depresszió kialakulása között is összefüggés van.

        Elhízás - Mikor forduljunk orvoshoz?

        Ha rááll a mérlegre, megtudhatja, mennyi a teljes testtömege, de nem kap felvilágosítást arról, hogy ebből mennyi a zsírszövet. A mérleg nem mondja meg azt sem, hogy a zsírszövet Önre jellemző elhelyezkedése mekkora kockázatot jelent.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Orvos válaszol
        Dr. Árki Ildikó

        Dr. Árki Ildikó

        Rovatvezető, WEBBeteg vezető orvos szakértő

      • Infografika és videó
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások