Miért veszélyes öndiagnózis alapján eliminációs diétákat, mentes étrendeket követni?

Az utóbbi években a „mentes” étkezés (gluténmentes, tejmentes, laktózmentes) egyre népszerűbbé vált azon emberek között is, akiknek az egészségi állapota nem indokolja a diétás étkezést. Manapság az interneten terjedő videók és öndiagnosztizáló alkalmazások révén megpróbáljuk a panaszaink okát megkeresni akár úgy is, hogy kiiktatunk egész táplálékcsoportokat az étrendünkből.

Egyre több gasztroenterológus és dietetikus találkozik olyan páciensekkel, akik komoly hiányállapotokkal vagy elfedett alapbetegségekkel érkeznek a rendelőbe úgy, hogy előzetes szakorvosi kivizsgálás nélkül kezdtek hozzá a „mentes” étkezéshez, vagyis az eliminációs diétához.

Mi az az eliminációs diéta?

Az eliminációs diéta során egy vagy több élelmiszert, illetve összetevőt teljes mértékben kiiktatunk az étrendből azzal a céllal, hogy azonosítsuk a panaszokat okozó tényezőt. Ez egy szigorú diagnosztikai eszköz, amelynek fontos helye van az orvoslásban, de kizárólag szakfelügyelet mellett végezhető.

Tápanyaghiányhoz vezethet a „mentes” étrend

Sokan úgy vélik, hogy a „mentes” élelmiszerek eleve egészségesebbek, ez azonban tévhit. A puffadás, a hasmenés vagy a bőrproblémák hátterében nem mindig áll ételintolerancia. Az öndiagnózis során elfedhetünk olyan súlyosabb kórképeket, mint például inzulinrezisztencia vagy egyéb endokrin problémák, gyulladásos bélbetegségek, pszichés eredetű emésztési zavarok. Ha csak a diétát követjük orvosi jóváhagyás nélkül, akkor a valódi alapbetegség kezeletlenül maradhat, és az állapot idővel súlyosbodhat.

Az indokolatlan gluténmentes étrend veszélyei

Ha valaki lisztérzékenységre (cöliákiára) gyanakszik, és emiatt saját szakállára kezdi el a gluténmentes diétát tartani, nagy kockázatnak teszi ki magát. A cöliákia diagnózisának kimondásához (mind a vérvétellel, mind a vékonybél-biopsziával történő kimutatásához) szükséges az, hogy a szervezetben jelen legyenek a glutén hatására termelődő antitestek és a bélboholy-károsodás. Ha a beteg már hetek óta diétázik, mielőtt orvoshoz fordul, akkor a tesztek álnegatív eredményt adhatnak. Ilyenkor a diagnózis felállításához az orvos visszaterhelést kér, ami a tünetek súlyosbodásával és a bélrendszer felesleges irritációjával jár, és a vizsgálatok megismétlése szükséges.

A gluténtartalmú gabonák (búza, árpa, rozs) a modern étrend legfőbb forrásai. Az indokolatlanul tartott diéta gyakran finomított rizsliszten, kukoricakeményítőn alapul, amelyek rosttartalma elenyésző. A rosthiány székrekedéshez, a bélflóra egyensúlyának felborulásához és hosszú távon akár a vastagbélrák kockázatának növekedéséhez is vezethet. Sokan fogyni szeretnének a gluténmentes étrenddel, de gyakran éppen az ellenkezője történik. A készen kapható gluténmentes termékek állagának javításához a gyártók gyakran több zsírt, cukrot és adalékanyagot használnak. Ezeknek a termékeknek magasabb a glikémiás indexük, gyorsabban megemelik a vércukorszintet, ami inzulinrezisztenciához vagy súlygyarapodáshoz vezethet. A teljes kiőrlésű gabonák kiiktatása B-vitamin-, vas- és magnézium-, valamint szelénhiányhoz vezethet.

Mit okozhat a tejtermékek elhagyása?

A tejtermékek elhagyása (tejmentesség) vagy módosítása (laktózmentesség) közötti különbség sokak számára összemosódik. Nem mindegy azonban, hogy csak a tejcukor bontása okoz problémát, vagy tejfehérje-mentesség szükséges. Szakorvosi indok nélkül tejmentes diéta esetén a tejtermékek elhagyása drasztikus kalcium- és D-vitamin-hiányhoz vezethet, ami hosszú távon a csontsűrűség csökkenését eredményezheti (fokozott törési kockázat, csontritkulás), valamint B₁₂-vitamin-hiány is kialakulhat, amely következtében vérszegénység, idegrendszeri zavarok jelentkezhetnek.

A laktózmentes étrendet sokan kímélő diétaként kezdik el, ha néha puffadást tapasztalnak. A szervezetünk laktázenzim-termelését a tejcukor (laktóz) fogyasztása tartja fenn. Ha teljesen elhagyjuk a laktózt, miközben a szervezetünk képes lenne lebontani, akkor csökkenhet, vagy akár teljesen le is állhat a laktáz enzim termelődése. Ennek következtében egy korábban egészséges ember valódi laktózérzékennyé teheti magát az indokolatlan diétával, és később már egy gombóc fagyi elfogyasztása is komoly tüneteket okozhat.

Egyéb gyulladásokat (például epeúti panaszok, irritábilis bél szindróma) is elfedhet az orvosi indok nélküli tejmentes étrend, mert míg a tünetek látszólag enyhülnek, addig az alapbetegség tovább súlyosbodhat a háttérben, amit később nehezebben lehet kezelni.

Mire kell figyelni, ha szokatlan tüneteink, panaszaink vannak?

Vezessünk étrendi és tüneti naplót arról, hogy pontosan mit és mennyit ettünk-ittunk, illetve ezután mit érzünk, van-e panasz, ha igen, az mikor kezdődött, és elmúlt-e. Ezek segítenek az orvosnak látni az összefüggéseket az étkezés és a panaszok között. Szükség esetén szakorvosi konzultáció során gasztroenterológus zárja ki a szervi elváltozásokat és a gyulladásokat. Történhet vérvétel (specifikus IgE/IgG tesztek) és kilégzéses teszt (H2) elvégzése is. Amennyiben igazolttá válik valamilyen betegség, dietetikus szakember segít a megfelelő, személyre szabott étrend összeállításában, amellyel megelőzhetőek az esetleges hiányállapotok.

A szervezetünk működése nagyon összetett. Ha egy fontos elemet (legyen az például gabona vagy tej) kiemelünk étrendünkből anélkül, hogy tudnánk a pontos okot és a pótlást, felborítjuk az anyagcsere egyensúlyát. Ezért fontos, hogy ne trendekre alapozzuk az egészségünket, hanem szakorvosi vizsgálatokra.

Tovább

• Ételallergia vagy ételintolerancia?
• Emésztőenzim-hiány - A vezető okok és az enzimpótlás lehetőségei

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember