• Mit kell tudni a glikémiás indexről?

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Borsi-Lieber Katalin

        A glikémiás index egy számérték, mely a táplálékok besorolását jelenti egy 0-tól 100-ig terjedő skálán, a vércukorszintre gyakorolt hatásuk alapján. Eredetileg a cukorbetegek vércukorszintjének ellenőrzésére fejlesztették ki.

        A glikémiás index megmutatja, hogy az adott élelmiszerben lévő szénhidrát milyen gyorsan szívódik fel a szervezetben, arról azonban nem tájékoztat, hogy mennyi szénhidrát van egy adott élelmiszerben. Az alacsony glikémiás indexű ételek lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak és ezáltal hosszabb ideig tartó teltségérzést okoznak.

        Hirdetés

        Minél alacsonyabb egy élelmiszer glikémiás indexe, a felszívódása során annál kevesebb glükózt juttat a szervezetünkbe és ennek köszönhetően a hasnyálmirigyben lévő Langerhans-szigetek ß-sejtjeinek is kevesebb inzulint kell elválasztaniuk ahhoz, hogy a glükóz eljusson a sejtekbe. Ezzel együtt a zsír raktározása is minimális szinten marad.

        Magas glikémiás index gyorsan felszívódó szénhidrátokat jelez

        Ezzel szemben az ételek magas GI-értéke gyorsan felszívódó szénhidrátokat jelez, melyek a vércukorszintet és az inzulinszintet egyaránt gyorsan megemelik.

        A gyors emelkedést gyors vércukorszint esés követ, amely éhségérzet formájában nyilvánul meg. A rendszeresen, nagy mennyiségben fogyasztott magas GI-értékű élelmiszerek magas vérnyomást, magas triglicerid szintet (hipertrigliceridémia), magas koleszterinszintet (hiperkoleszterinémiát) okozhatnak, illetve a szív- és érrendszeri betegségek egyéb rizikófaktorainak fokozódását eredményezik.

        Milyen tényezők befolyásolják a glikémiás indexet?

        • A szénhidrát típusa: általánosságban elmondható, hogy a bogyós, a csonthéjas és a citrusféle gyümölcsök alacsony GI-értékkel bírnak. Továbbá szintén az alacsony GI-kategóriába tartoznak a föld felszíne felett termő zöldségek és a hüvelyesek is. A föld alatt termő zöldségek (pl.: burgonya), a finomra őrölt gabonalisztből készült péktermékek és a rizs magas glikémiás indexűek.

        • Az elfogyasztott ételben a szénhidrát részecskék mérete is befolyásolja a GI-t. Minél kisebbre vannak őrölve a részecskék, annál magasabb a GI-értékük.

        • A keményítőt tartalmazó ételek főzési ideje is a glikémiás indexet befolyásoló tényező. A hosszú főzési idővel sok vizet veszítve a keményítőtartalmú élelmiszer egyre kocsonyásabbá válik és ezáltal a benne lévő szénhidrát gyorsan szívódik fel. A legjobb megoldás, ha félkeményre főzzük ezeket az élelmiszereket.

        •  A rosttartalom: a táplálék rosttartalma csökkenti a glikémiás index értékét. A rostdús ételek teltségérzést okoznak, mintegy fizikai akadályt képeznek a gyomorban, ezáltal lassítják az enzimek munkáját.

        • A fehérjetartalom: a fehérjében gazdag ételek csökkentik az együtt fogyasztott ételek glikémiás index értékét. Ez a jótékony hatás a nagy fehérjemolekuláknak köszönhető, mivel a gazdag fehérje tartalmú étel lassan jut el a belekbe.

        • Savanyú ételek fogyasztása is csökkenti az együtt fogyasztott táplálékok glikémiás index értékét, ugyanis a gyomorban a savas környezet lassítja a tápanyagok bélbe jutását.

        • A zsírmolekulák lassítják a szénhidrátok felszívódását a keringésbe, ezért a zsírok fogyasztása csökkenti a glikémiás indexet. Azonban a zsír nagy kalória tartalommal bír, ezért nem megfelelő összetevője az egészséges táplálkozásnak.

        Milyen élelmiszereket válasszunk?

        Az élelmiszereket magas GI (60-100), közepes GI (40-59) és alacsony GI (40 alatt) kategóriákba soroljuk.

        Az egészségünk megőrzése illetve a megfelelő testsúly elérése és megtartása érdekében mellőzzük a magas glikémiás indexű ételeket. Korlátozott mennyiségben válogassunk a közepes glikémiás indexű csoportból. Az alacsony GI-ű élelmiszereket rendszeresen fogyaszthatjuk.

        Így a szervezetünk egyenletes vércukor szintet képes biztosítani, amely kedvező hatásait mindennapjainkban élvezhetünk: nagy fizikai aktivitás, fokozott szellemi képesség, erős immunrendszer.

         
        Alacsony GI (0-55)

        Közepes GI (55-70)

        Magas GI (70-100)

        Zöldségek: articsóka, brokkoli, cikória, cukkini, fokhagyma, hagyma, káposzta, karfiol, kelbimbó, kínai kel, paprika, paradicsom, rebarbara, retek, spenót/paraj, sóska, saláta, spárga, uborka, zeller (szár), földimogyoró, lencse, vadrizs, csicseriborsó, mángold, padlizsán, jamgyökér, sárgarépa, petrezselyemgyökér, édesburgonya, sárgaborsó, szárazbab, szójabab, zöldbab, zöldborsó

        Zöldségek: héjában főtt krumpli, kukorica, fehérrépa, zöldbab, tök, cékla, manióka, patiszon

        Zöldségek: karalábé, karórépa, sütőtök, sült krumpli, krumplipüré, paszternák, tarlórépa, zellergyökér

        Gyümölcsök: alma, körte, cseresznye, narancs, kivi, zöld szőlő, grapefruit, sárgabarack, citrom, meggy, áfonya, ribizli, egres, eper, málna, szeder, pomelo, mandarin, füge, nektarin, birsalma, gránátalma, szilva, őszibarack, ananász, datolyaszilva, banán

        Gyümölcsök: mangó, sárgadinnye, mazsola, papaya, aszalt füge, aszalt datolya

        Gyümölcsök: érett banán, aszalt szilva, görögdinnye

        Tejtermékek: natúr joghurt, sajt (juhsajt, kecskesajt), túró (juhtúró, tehéntúró), kefir, tejföl, tejszín, kecsketej, tehéntej

         

         

        Olajos magvak: dió, mandula, pisztácia, kesudió, makadámdió, paradió, pekándió, tökmag, törökmogyoró, mák, kókuszdió, lenmag, napraforgómag, szezámmag

        Olajos magvak: gesztenye

         

         

        Gabonafélék: árpa, quinoa, hajdina, zabpehely, bulgur, rozskenyér

        Gabonafélék: barnarizs, zabkorpa, kukorica, kuszkusz, puffasztott rizs

         

        Gabonafélék: köles, fehér kenyér, fehér rizs

        Édesítőszerek: sztívia, nyírfacukor (xilit), gyümölcscukor (fruktóz), kókuszcukor

         Édesítőszerek: méz

         

        Édesítőszerek: kristálycukor (szacharóz), nádcukor (szacharóz), szőlőcukor (glükóz)

        Dr. Borsi-Lieber KatalinForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Borsi-Lieber Katalin

        Módosítva: 2019.02.27 04:06, Megjelenés: 2018.02.16 05:21
      • Cikkajánló

        A köszvény

        A köszvény

        Dr. Zsuga Judit

        A köszvényes roham szinte mindig hirtelen, főleg éjszaka kezdődik.

        A hangulatjavítók

        A hangulatjavítók

        Dr. Muszil Dóra

        Nemcsak testi tüneteket okoznak, hatással vannak az érzelmi életre is.

        Életbe lépett az 1-es típusú diabétesszel élők támogatása

        Az év elején életbe lépett az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekeket nevelő családoknak és a felnőtteknek nyújtott támogatás - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára.

        A cukorbetegség megelőzése - A kutatások eredményei

        A cukorbetegség megelőzése a jövő generációk egyik legnagyobb egészségügyi kihívása.

        A cukorbetegség bőrön megjelenő tünetei és következményei

        A cukorbetegség térhódítása miatt az egészségügy számos területén számíthatunk a kórkép felbukkanására, legyen az egy szemészeti, egy vese-, egy ideggyógyászati vagy éppen egy bőrgyógyászati szakrendelés.

        Cukorbetegek egészséges segítője: a csicsóka

        A csicsóka fontos szerepet játszhat a cukorbetegek étrendjében, mert kalóriaszegény, és édeskés íze ellenére sem okoz szélsőséges vércukor-ingadozást, tartós fogyasztás esetén sem növeli a vércukorszintet.

        A cukorbetegség és a hasnyálmirigy-daganat kapcsolata

        Van-e összefüggés a cukorbetegség és a hasnyálmirigy-daganat között? Mekkora az esélye, hogy egy cukorbetegnél hasnyálmirigy-daganat alakulhat ki? És annak, hogy ilyen daganat áll a cukorbetegség hátterében? Mit tehet egy cukorbeteg, hogy megelőzze a hasnyálmirigy-daganat kialakulását?

        Az inzulin szerepe szervezetünkben és a diabétesz

        A diabetes mellitus krónikus betegség, melyet az inzulin elégtelen mennyisége vagy funkciójának csökkenése okoz. A cukorbeteg páciensek esetében az anyagcsere komplex zavara alakul ki, mely számos másodlagos kórkép kialakulásához vezet.

        A stressz és a cukorbetegség

        A stressz a cukorbetegség egyik rizikófaktora, emellett számos szív- és érrendszeri betegségé is, így ezek együttesen növelik számos betegség - például a szívinfarktus és a stroke - előfordulási gyakoriságát, súlyosbítják azok kimenetelét. A stressz lehet fizikai vagy mentális.

        Éttermi táplálkozás ételintolerancia esetén

        A boltok polcain egyre több termékkel találkozhatunk ami gluténmentes, cukormentes, illetve laktózmentes jelöléssel van ellátva.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.