A koronavírus-pandémia 6 pozitív hatása

Szerző: WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

A stressz legnagyobb része a munkánkból fakad, vagy abból, ahogy megpróbáljuk egyensúlyban tartani a kapcsolatainkkal, magánéletünkkel. Erre rakódott rá nagyon hangsúlyosan a COVID-19-járvány, sok esetben krónikussá téve a stresszt.

Nem beszélve a rengeteg személyes és társadalmi veszteségről, amit az elmúlt másfél év számlájára írhatunk. Ahhoz azonban, hogy előre tudjunk nézni, és bizakodva álljunk a posztcovid mindennapokhoz, a pandémia és a korlátozások pozitív hatásaira is felfigyelve kihozhatjuk a legjobbat ebből az időszakból is. Megbékélve a tegnappal a jelenben megújulhatunk. Erre pedig mindannyiunknak szüksége van.

Hirdetés

Íme a COVID-19 pandémia néhány eredménye, amit ne söpörjünk a szőnyeg alá, hogy a bezártság társadalmi áldozatának még több értelme legyen.

1. Segített a valódi kapcsolatok kiépítésében

Sokan annyira elfoglaltan élték az „életet”, rohanva munkahelyről munkahelyre a megélhetés érdekében, hogy elveszni látszottak azok a valódi pillanatok, amelyeket csak a szeretteikkel élhettek át. A COVID-19 miatt kialakult helyzet azonban sok esetben pozitívan befolyásolta ezen kapcsolatok fenntartását. A szűk családdal töltött minőségi idő, és a kezdetben kényszerűségből jobban megtervezett munka és időbeosztás valóban segíthetett a munkát és a családi életet egyensúlyba hozni.

Ahogy az élet lelassult, könnyebben megtaláltuk a módját, hogy kapcsolatban maradhassunk az emberekkel, még akkor is, ha csak virtuálisan is. Kreatívabb lett a kommunikáció, az idősebb korosztály is rugalmasan alkalmazkodott például a videohívásokhoz. Ez nagy előny lehet a jövő idősgondozásában is akár.

2. Az eszközök és szoftverek új hulláma

A vállalatoknak online eszközökre és szoftverekre volt szükségük, amelyek segíthettek abban, hogy a digitális tantermekre és a virtuális irodai helyekre való áttérés zökkenőmentes legyen. Ez megnyitotta az ajtót minden olyan alkalmazás előtt, amely lehetővé tette a munkafolyamatok továbbfejlesztését, amelyek kulcsfontosságúakká váltak nemcsak a digitális oktatásban vagy a „home officeban”, hanem például az egészségügyben is. Vegyük példának csak az EESZT felületének fejlesztését, az orvosi szoftverek összekötését segítő programokat, az oltási regisztráció oldalát, vagy a hiánypótló online pszichoterápiákra lehetőséget adó felületet. A muszáj szorításában a telemedicina fejlődésének köszönhetően talpon maradt az egészségügy.

Mindezek mellett megnövekedett az igény olyan eszközökre és szoftverekre, amelyek a jövőben segíthetnek túlélni egy újabb járványt, vagy kiegészíthetik a munkafolyamatokat. Felértékelődött és fejlődött az online világ és kommunikáció, amelynek kialakult előnyeit pazarlás lenne sutba dobni.

3. Az életmódváltás divat lett, a higiénia gyakorlása egyenesen kötelező

A megelőző népegészségtan és egészségnevelés hirtelen rivaldafénybe került, higiénikusnak lenni pedig már nemcsak egy jó szokás volt, hanem a túléléshez szükséges készség is.

Az egész társadalom tisztába került azzal, hogy mennyire fontos köhögéskor eltakarni a szájat, és kezet mosni, miután bármi mást megérintettünk, mert következménye volt, ha elmulasztottuk. Így nemcsak a koronavírus-fertőzés, hanem más szezonális fertőző betegségek is visszaszorultak. Valójában mindannyian életmódot váltottunk. A közösségi rendezvények korlátozásával, a személyes jóllét más aspektusai, például az egészséges életmód, diéták, sport, bőrápolás vált szélesebb körben az elérhető kényeztetéssé. Talán mindaz, amire korábban a nagy rohanásban csak vágytunk, de most idő is jutott rá.

4. Voltak kedvező környezeti következményei is a járványügyi helyzetnek

A csökkenő szárazföldi és légi közlekedés, valamint a gyárak, finomítók termelésének csökkentése vagy akár leállítása jelentős károsanyagkibocsátás-csökkenést, levegő- és vízminőség-javulást eredményeztek a világ számos pontján. Ezáltal környezetünk is egészségesebbé vált. A tisztább levegő tovább csökkenthette nemcsak a koronavírus-fertőzés komplikációinak veszélyét de az egyéb légúti panaszok előfordulását, például az asztma kiújulását is. Azokat az embereket ugyanis, akik tartósan szennyezett levegőt lélegeztek be, súlyosabban érinthette a fertőzés, akárcsak mint a dohányosokat.

5. Csökkent a koraszülések száma

Valószínűleg a járvánnyal kapcsolatos intézkedések hatására kialakult jobb levegőminőség is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a koronavírus miatti karantén idején számos ország kórházaiban jelentős visszaesés volt tapasztalható a koraszülések számában. Az otthon maradt várandós kismamák közt csökkent az anyai fertőzések előfordulása, és általánosságban (például home office-ban) kevesebb stressz érte őket, mint egy zsúfolt munkahelyen.

6. Az oktatás digitalizálttá és megfizethetőbbé vált

A világjárvány veszélyt jelentett az egész oktatási rendszerre. Az iskolákat, egyetemeket és főiskolákat bezárták. Valóban, a közösségi, szociális érintkezés kiesése több szempontból is hátrányos. De az oktatási intézmények megtalálták a módját ennek a rendkívül kihívásokkal teli eseménysorozatnak a legyőzésére. A technológiának köszönhetően újra elkezdődtek az órák. Az online órák az oktatási intézmények új normájává váltak, és ez néhány előnnyel is járt. Az intézmények megtakarították az infrastrukturális költségeket, és ennek következtében a hallgatóknak sem kellett viselniük az utazással, szállással, étkezéssel járó költségeknek a terhét, így az oktatás némiképp megfizethetőbbé, sőt a felnőttképzésben elérhetőbbé is vált. Ha az ésszerűség mellett az online oktatási rendszer továbbra is fennmaradhatna, számíthatunk az oktatás elérhetőségének növekedésére a társadalom minden rétegében, amely a szegregációt, elszigetelődést is csökkenthetné. Ha ezt kombináljuk a távmunka elterjedésének „főpróbájával” és bizonyított sikerével, újabb lehetőségek nyílhatnak azok előtt, akik a leszakadó településeken a munkanélküliséggel küzdenek, vagy akár a nők részmunkaidős foglalkoztatása előtt is. Ezek pedig összességében növelve a jóllétet, hosszú távon is hozzájárulnak mind a fizikai, mind a mentális egészséghez is.

Tovább

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos