Az alvászavar kezelése

Az alvászavar terápiában korábban a régi klasszikus altatókat, a barbiturátvegyületeket mára már szerencsére teljesen kiszorították a korszerűbb benzodiazepinek (BDZ).

A benzodiazepinek felfedezése a véletlennek köszönhető, ugyanis a Leo Sternbach vezette csoport az 50-es évek közepén az első antipszichotikumként úttörő chlorpromazin továbbfejlesztésén dolgozott. Munkájuk eredményeként 1961-ben indultak a benzodiazepinek világhódító útjukra, a chlordiazepoxid (Librium, Elenium) megjelenésével. Ma a BDZ-k adják az összes patikai gyógyszerforgalom egyik fő hányadát.

Általánosságban igaz, hogy minden benzodiazepin rendelkezik altató, nyugtató, görcsoldó és izomlazító hatással, ezen hatások aránya azonban gyógyszerenként eltérő.

Amikor az alvás REM fázisai túlságosan lerövidülnek, akkor az ébredés után irritabilitás, fokozódó feszültségérzés jelentkezik. A BDZ-k is csökkentik a REM fázisok arányát és hosszát, de sokkal kisebb mértékben, mint a korábbi barbiturátok. A BDZ-k hirtelen kihagyása után mégis visszacsapási (rebound) effektus jelentkezhet, azaz a gyógyszer szedése mellett rendezett állapotú betegnél az elhagyás után még az eredetinél is kifejezettebb alvászavar jelentkezhet.

A benzodiazepinek és a függőség

A benzodiazepinek a felezési idejük alapján három csoportba oszthatók. A rövid felezési idejűek jól alkalmazhatóak elalvási nehézségek esetén, de nem biztosítják az éjszaka átalvását. A közepes felezési idejű BDZ-k alkalmasak leginkább a komplex elalvási és átalvási zavarok kezelésére anélkül, hogy hatásukat az ébredést követően, másnap is éreztetnék. A hosszú felezési idejű szerek kevésbé szerencsések, mert a következő napon is kábultságot, álmosságot, koncentrálási nehézségeket okozhatnak.

Mindezek miatt is a BDZ-k alkalmazása fokozott felelősséget ró a családorvosra, az addikció (függőség) kifejezett veszélye pedig csak méginkább megerősíti ezt. A hozzászokási folyamattal már akár néhány hónapos folyamatos alkalmazás után is számolni kell, ezért igen veszélyes a betegek öngyógyszerezése, amihez sajnos lehet találni felelőtlen vagy figyelmetlen orvosokat, akik akár hetente többször is felírják a beteg teljes havi altató, nyugtató adagját.

Mindezen gyógyszerek mellett olyan még újabb, nem benzodiazepin jellegű vegyületek is megjelentek. Az addikció veszélye esetükben csekélyebb (de nem nulla!), és minden kedvező tulajdonságuk ellenére azonban ezen gyógyszerek alkalmazását is orvosilag szabályozni, limitálni kell, a 3-4 hetes kúra időtartamát a pszichés kötődés fokozódó veszélye miatt esetükben se lépjük túl.

Egyéb gyógyszerekről

Bizonyos antidepresszívumok (mianserin, mirtazepine) esetében is találkozunk igen kifejezett altató, alvást segítő hatással már alacsonyabb dózisoknál is, az ilyen jellegű gyógyszerek azonban tartós pszichiátriai terápiák részét képezik, ezek eseti bevételre nem alkalmazhatók.

Az utóbbi években ismét előtérbe kerültek a természetes, növényi alapú medicinák is, például a komló és macskagyökér alapú készítmények, melyek ugyancsak eredményesek lehetnek hyposomniák esetén, de nem szabad elfelejteni, hogy ami növényi eredetű az sem korlátlanul biztonságos, a sokszor természetgyógyászati szerek alkalmazást is csak szabályozott körülmények között lehet elfogadni.

Próbáljuk meg gyógyszer nélkül!

Hiba lenne az alvászavarok gyógyítását kizárólag altatók szedésével egyenlővé tenni, meg kell említeni, hogy a probléma megoldásában igen nagy szerepük van az úgynevezett alváshigiénés szabályok betartásának, a napközbeni és főleg az esti órákban való aktivitás, a táplálkozás szervezésének, az éjszakai kényelem és nyugalom biztosításának.

A túl sok tea, kávé, kóla, serkentőszerek megzavarhatják a mindennapi alvás-ébrenlét ciklusunkat, rosszul alvó betegek ilyet délután 4-5 óra után már ne fogyasszanak. Az esti tea különösen kerülendő, mert bár kevésbé erős élénkítő csúcshatással jár, mint a kávé, de stimuláló hatása elhúzódóbb.

Kerüljük a túl későig tartó tévénézést, az estének legyen egy olyan rutinná váló "szertartása", amire szervezetünk ráállhat, és amely mintegy előkészíti az elalvást. Sokszor beválik, ha az alvásba átvezetésként olvasunk egy negyedórát, persze itt is óvatosnak kell lenni, nehogy egy túl jó könyv hajnalig beszippantson minket.

Sok gyógyszer is megzavarja nyugalmunkat, például a vízhajtók vagy egyes, az agyi vérkeringést fokozó, ezért este kerülendő szerek.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter főorvos