• Depresszió a híres emberek életében

        Szerző: Illyés András, újságíró

        A sok tekintetben zseniálisat alkotó emberek életét viszonylag gyakran kísérik különféle mentális betegségek, amelyek miatt életük egyes szakaszaiban vagy akár egész életükben is súlyosan depressziósak lehetnek. A depresszió ugyan gyakran hozzásegíti őket olyan művek megalkotásához, amelyre a búskomor lelkiállapotok átélése nélkül nem lettek volna képesek, sokuk élete azonban tragikusan, életük önkezükkel történő kioltásával végződik, amikor lelki szenvedéseiket már nem képesek többé ép ésszel elviselni.

        Számtalan művészileg sikeres és már életükben vagy azt követően híressé vált ember szenvedett súlyos depresszióban, és ez az állapot nem egy esetben öngyilkossággal végződött, amikor a szenvedés már elviselhetetlenné vált. Önkezével vetett véget életének többek között Vincent van Gogh, aki valószínűleg szíven lőtte magát, József Attila, aki a vonat elé vetette magát (bár tettének szándékos volta vitatott), Ernest Hemingway, aki puskával lőtte főbe magát, Sylvia Plath, aki kinyitotta a gázt, majd fejét a sütőbe hajtotta, Marilyn Monroe, aki barbiturátmérgezésben vesztette életét, legutóbb pedig – 2014-ben – a szintén sikeres pályájú színész Robin Williams volt az, aki végül felakasztotta magát.

        Az öngyilkosság hátterében persze nem mindig a depresszió áll: az okok között más, egyidejűleg jelenlévő mentális zavar, vagy éppen a túlzott alkoholizmus és kábítószerfogyasztás is szerepelhet. A depresszió – számos eddig elvégzett vizsgálat eredménye szerint – a befejezett öngyilkosságot elkövető emberek 50-70 százalékánál van jelen kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt formában, egyértelmű tehát, hogy komoly kockázati tényezőről van szó az élet önkezűleg véghezvitt kioltását tekintve.

        Ez a cikk is érdekelheti Hogyan ismerhetők fel az öngyilkosság előjelei?

        Hirdetés

        Van Gogh

        A valaha élt egyik leghíresebb és legismertebb festő, Vincent van Gogh egész életében rendkívül hullámzó hangulatú ember volt, harmincéves korához közeledve pedig már állandó mániás depresszióval – orvosi kifejezéssel: bipoláris affektív zavar – küszködött. Ez később sajnos egyre súlyosabbá vált: kezeltetni akkor kezdte magát, amikor egy Gauguinnal történt veszekedést követően a festő levágta a saját fülét. A művész depressziós állapotai ezt követően már csak egyre rosszabbodtak, míg végül 37 éves korában mellbe lőtte magát egy búzamezőn, amelyet néhány nappal korábban megfestett (az utolsóként számon tartott kép címe: Varjak a búzamezőn). Az önkezűleg kivitelezett halálban persze nem lehetünk teljes mértékben biztosak, egy 2011 októberében megjelent vaskos életrajzi könyv (a Steven Naifeh ás Gregory White Smith által jegyzett Van Gogh: The Life) történész szerzői ugyanis felvetik, hogy a festő esetleg mégsem saját maga okozta halálát, hanem egy vadász eltévedt golyója ölte meg.

        A depresszió összes tünete kezelhető 

        Az öröm képességének elvesztése a depresszió egyik kulcsfontosságú és nagyon gyakori tünete. Markáns lelki jelenségről van szó, melyet az érintett szenvedéssel él át a következményes kiüresedés-érzés miatt. A változás a környezet számára viszont nem feltétlenül jól látható, ők inkább azt érzékelik, hogy az egyén mennyire megváltozott, nem a régi. A depresszió összes tünete kezelhető

        Ernest Hemingway

        „Azzal, hogy egyik helyről a másikra szaladsz, még nem szabadulsz meg önmagadtól” - írta Ernest Hemingway, aki – annak ellenére, hogy Az öreg halász és a tenger című regényéért 1954-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki – végül mégsem bírta már elviselni önmagát, és 1961. július 2-án az Idaho állambeli Ketchum városában puskájával főbe lőtte magát. Az idővel súlyos alkoholistává vált író Van Gogh-hoz hasonlóan bipoláris affektív zavarral küzdött, amely kórképre jellemző, hogy az érintettnél a mánia (illetve a hipománia vagy kevert fázis) és a klinikai depresszió (depressziós vagy egykedvű/levert hangulatok) váltakoznak egymással egy hosszabb időtartamon keresztül. Hemingwayt az orvosok elektrosokkal kezelték, és az író többször is hivatkozott erre, mint életkedve elvesztésének nyomós okára.

        József Attila

        József Attila életének kimenetele ugyancsak nem volt szerencsésnek mondható. A költő – aki az Ady Endre utáni magyar költészet talán legjelentősebb alakja – mindössze harminckét évet élt. Egyes vélemények szerint öngyilkos lett, míg mások ezt vitatják: a kérdés a mai napig eldöntetlen. Amit viszont biztosan tudunk, hogy Gyömrői Edit pszichoanalitikus skizofréniát diagnosztizált a költőnél, amely azonban több mai, mentális betegségekkel foglalkozó szakorvos szerint is hibás megállapítás volt. Németh Attila pszichiáter szerint – aki József Attila pszichiátriai betegségei címmel egy egész könyvet szentelt a költő mentális problémáinak – a költő nem skizofréniában, hanem borderline személyiségre épülő depressziós rendellenességben szenvedett. A borderline személyiségzavar (Borderline Personality Disorder, amelyet magyarul határeseti személyiségzavarnak is neveznek) főként a hangulat szélsőséges ingadozásával, önkárosító tünetekkel és kínzó érzelmi állapotokkal járó tünetegyüttes, amelyet a személyközi kapcsolatok, illetve az énkép/énidentitás instabilitása jellemez. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság szerint a borderline személyiségzavar kezelése az egyik legbonyolultabb feladat, amivel egy lelki betegségekkel foglalkozó szakember a munkája során találkozhat.

        Marilyn Monroe

        Marilyn Monroe érzelmileg ugyancsak rendkívül labilis volt, és József Attilához hasonlóan vélhetően ő is borderline személyiségre épülő depressziós rendellenességben szenvedett, amelyet a saját idejében mániás depressziónak hittek. (A kétféle diagnózis keveredésének oka, hogy a bipoláris affektív zavar borderline személyiségzavaroktól történő elkülönítése a pszichiátriai szakirodalomban is csak utóbbi évtizedekben vált hangsúlyossá.) A színésznő többször is megpróbált öngyilkos lenni, és végül 1962. augusztus 4-én halt meg, 15 hónappal az egykori szeretője, John Kennedy ellen elkövetett merénylet előtt. A mai napig nem tudni biztosan, hogy halálát valóban öngyilkosság okozta-e – felmerül a gyilkosság lehetősége is – de az ok feltehetően gyógyszer-túladagolás volt, ami egyáltalán nem meglepő, ha a színésznő idővel egyre súlyosabbá váló gyógyszerfüggőségét tekintjük. Monroe – a róla készült dokumentumfilmek és a különféle életrajzi írások szerint – sikeresen manipulálta az őt kezelő orvosokat annak érdekében, hogy azok a szükséges mennyiségű gyógyszert – altatókat, nyugtatókat, görcsgátló és oldó hatású szereket – írjanak fel a számára. Monroe – az addigi gyógyszerszedési szokásainak megfelelően – barbiturátmérgezésben halt meg 36 évesen.

        Sylvia Plath

        Hemingwayhez hasonlóan Sylvia Plath amerikai költő, író, novellista és gyerekkönyvíró élete is tragikus véget ért. Az írónő fiatal lánykora óta súlyos depresszióval küzdött, amely lelkiállapotot egy helyen így érzékeltet: „Mintha számkivetett lennék egy hideg csillagon, képtelenül bármiféle érzésre, leszámítva a szörnyű, tehetetlen zsibbadást. Mintha onnan néznék le a meleg, földszagú világba. […] Mintha távolról figyelném mindezt, üvegfal mögül.” Az Üvegbura című, részben önéletrajzi ihletésű regényében az írónő a közösségi életre képtelen személyiség szorongásos magába fordulását ábrázolja művészi szinten: Plath – miután képtelen volt elviselni a derpessziójával járó lelki szenvedéseket – 30 évesen vetett véget életének londoni lakásában, fejét a gázsütőbe hajtva.

        Robin Williams

        Az Oscar-díjas színész Robin Williams – aki többek között a Jó reggelt, Vietnam, a Holt költők társasága és a Good Will Hunting című filmek sztárja volt – 63 éves korában, 2014. augusztus 11-én akasztotta fel magát az övével, miközben felesége, Susan Schneider a szomszéd szobában aludt.

        A színészt ezt megelőzően ugyancsak depresszióval kezelték, amelynek kialakulásában szerepet játszhatott az is, hogy – a felesége által közölt információk szerint – Williams korai stádiumban lévő Parkinson-kórral is küzdött, és rettegett a betegség előrehaladásával járó elkerülhetetlen leépüléstől. Alkohol- és drogproblémái is voltak, ami szintén szerepet játszhatott a tettében. Az öngyilkossága előtti júliusban például drogfüggősége miatt elvonóra ment, korábban pedig így nyilatkozott: „A kokainnal Isten szól, hogy túl sok pénzt keresel.” A boncolás eredményei alapján a színész nem fogyasztott sem kábítószert, sem pedig alkoholt, amikor úgy döntött, hogy önkezével vet véget a külső szemlélők által nyilván igen sikeresnek és boldognak gondolt életének.

        Olvasson tovább A komikusok hajlamosabbak a depresszióra

        WEBBeteg Forrás: WEBBeteg
        Szerző: Illyés András, újságíró

        Módosítva: 2019.12.08 13:33, Megjelenés: 2017.09.09 16:07
      • Cikkajánló

        Cukorbetegség

        Cukorbetegség

        Dr. Bene Orsoly

        Milyen hosszú távú következményei lehetnek, ha nem kezelik megfelelően?

        Lézeres szemműtét

        Lézeres szemműtét

        Szponzorált tartalom

        Miért választják egyre többen? Utánajártunk a legfontosabb tudnivalóknak. (x)

        Szezonális depresszió - A téli depresszió

        A depresszió bármelyik évszakban jelentkezhet, de télen különösen gyakori. Az úgynevezett téli depresszió összefügg az évszakkal, ilyenkor a nappalok rövidülnek, az éjszaka hosszúra nyúlik, hamarabb sötétedik.

        Depressziós vagyok, vagy csak rossz a kedvem?

        Nem mindenki depressziós, akiről azt mondják, illetve aki annak érzi magát, és ez fordítva is igaz: sok olyan depressziós beteg van, aki nem is gondolja ezt magáról. Mikor ajánlott orvoshoz fordulni?

        A depresszió kialakulásának okai

        Jelenleg nem ismeretes egy kizárólagos ok a depresszió hátterében. Valószínűleg egy okra nem is vezethető vissza minden depressziótípus, hanem a genetikai hajlam és a környezeti hatások együtt vezetnek kialakulásához.

        Európai Pszichiátriai Társaság: programok kellenek az öngyilkosságok megelőzésére

        Az öngyilkosságra mint globális népegészségügyi problémára hívták fel a figyelmet a nemzeti pszichiátriai társaságok a lelki egészség világnapja alkalmából, tájékoztatva az embereket a megelőzés lehetőségeiről.

        Depresszió gyermekkorban

        A gyerekkori depresszióban gyakori a lehangoltság, a sírás, a kedvetlenség, a teljesítmény csökkenése, amely hamar eredményez tanulási zavarokat és iskolai eredményromlást. Gyakori az étvágytalanság, az étel elutasítása, félelem a lefekvéstől, az elalvástól.

        Depressziót okozhat a nőknél a túl hosszú munkaidő

        Nagyobb a depresszió kockázata azoknál a nőknél, akik heti 55 óránál többet dolgoznak - mutatták ki brit kutatók, akik szerint férfiak esetében ez nem áll fenn.

        A depresszióról részletesen

        A depresszió mára gyakori betegséggé vált, amely világszerte legalább 300 millió embert érint. Kezeletlen esetben a depresszió egy lefelé menő spirált eredményezhet, amely végén a rokkantság, az önellátási képtelenség, sőt akár az öngyilkosság is állhat.

        Orvosok, akik megölik magukat

        Évente mintegy 300-400 orvos követ el öngyilkosságot az USA-ban, durván naponta egy. Nincs még egy olyan foglalkozás, ahol ilyen magas lenne az öngyilkosság aránya - közölte a Newsweek című hetilap.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.