Milyen típusú testmozgás csökkenti az agyi leépülés kockázatát?

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró, lektorálta Dr. Ujj Zsófia Ágnes
Megjelent: 2022.08.29

Az élénk erőkifejtés, az intenzív gyakorlatok végzése, az edzés, a torna, általában véve a mozgás, még a séta, sőt akár a házimunka is jelentős hatással lehet az agy működésére - erősítette meg egybehangzóan több nagy vizsgálat eredménye.

Tapasztalatok alapján már régóta azon az állásponton voltak szakértők, hogy létezhet védekezés az agyi leépüléssel szemben. Meg is figyelték, hogy az életüket aktívan töltők agyműködési mintázatában jellemzően alacsonyabb a kockázat. Ugyanakkor az eddigi próbák csekély számú résztvevővel zajlottak, és a vizsgálati eredmények ráadásul gyakran ellentmondóak voltak. Nem derült ki például az, hogy a mozgás típusa, gyakorisága, intenzitása milyen értelemben játszhat pozitív szerepet.

A közelmúltban azonban három nagy, sokak bevonásával végzett és hosszú távon nyomon követett vizsgálat eredményét tették közzé. Megpróbálták megfogalmazni azt is, hogy a fizikai aktivitás melyik fajtája, milyen intenzitása, tartama jelenti leginkább a demencia elleni védelmet, mi jellemzi legjobban a hatékonyságot.

Ezek az ezreket, sőt inkább százezreket azonos időben, éveken át nyomon követő vizsgálatok megerősítik azt, hogy a rendszeresen végzett mozgás sokféle formája játszhat igen jelentős szerepet az időskori elbutulás kockázatának csökkentésében.

A legjobb az intenzív testedzés, de még a nem hagyományos értelemben vett torna, azaz a házimunka végzése is jelentős előnnyel jár. És, meglepő módon, a többi mozgáshoz hasonlóan még olyan személyeknél is hatékony lehet, akik családjában előfordult már a szellemi leépülés. Náluk is csökkent ugyanis a hasonló folyamat megindulásának valószínűsége.

A testmozgás sokféle formája képes megelőzni a demenciát

Az első tanulmány (amely július végén jelent meg a Neurology című szaklapban) arról számol be, hogy a kutatók a brit adatbázisban (UK Biobank) szereplő 501 376 olyan résztvevő egészségügyi adatait, róluk szóló információkat elemezték, akik agyműködését teljesen élénknek ítélték meg, nem volt semmiféle kognitív zavaruk. A talált feljegyzések alapján próbáltak kapcsolatot találni a fizikai aktivitás és a betegség kialakulásának rizikója között. Az adatok között szerepelt a résztvevők genetikai profilja is: hordozták-e a szellemi leépüléssel (demenciával) kapcsolatba hozható génvariánst, illetve a közvetlen családtagok között van-e/volt-e érintett.

A vizsgálat indulásakor a beválogatott alanyok részletes, sok kérdést felsorakoztató kérdőívet töltöttek ki arról, hogy milyen fizikai aktivitás jellemzi őket, milyen mozgásformákat végeznek – sportolnak, lépcsőt használnak (liftezés helyett), sétálnak, rendszerint gyalog vagy biciklin mennek/mentek a munkahelyükre. Az életvezetésük különféle más elemei kapcsán, arról is kérdezték őket, hogy milyen gyakran végeznek házimunkát. A kérdőív precíz meghatározásokkal dolgozott arról, hogy egészen pontosan mi az, amit a kutatás alanya rendszeresen végez.

A résztvevőket 11 éven át követték – ezen időszak alatt 5185 személynél alakult ki demencia (általánosabb mentális hanyatlás, illetve súlyosabb esetben Alzheimer-kór). Arra figyeltek fel az értékelést készítő szakemberek, hogy akik rendszeresen, intenzív aktivitással éltek (sportoltak, edzésre, konditerembe jártak) azoknál mintegy 35%-kal volt kisebb a memória s egyéb zavarok kialakulásának kockázata. Meglepő módon, akik arról számoltak be, hogy rendszeresen végeznek házimunkát, szintén előnyös helyzetben voltak, náluk 21%-nyival volt alacsonyabb a rizikó. „Ha valaki 3 órán át dolgozik a háztartásában (takarít, mosogat, ágyat húz, szőnyeget/ függönyt porol, mos-tereget stb.), kijelenthetjük, ez biztosan megfelel annak, mintha fél órán át aerobic gyakorlatot végezne” – jegyzi meg a kutatást csak megfigyelő dr. Sandra Weintraub neurológus (Northwestern University’s Feinberg School of Medicine).

Iparkodjon mindenki célként maga elé tűzni, hogy hetente legalább 150 percnyi (a közepes erőstől, nagy intenzitásúig terjedő) gyakorlatot végezzen, ajánlja dr. Joel Salinas neurológus. Az adjunktusban a tanulmányban olvasható eredmények azt a gondolatot erősítik meg, hogy a rendszeres – a ’finomtól’, a közepesen erősön át az intenzívig terjedő – testmozgás jót tesz az agy egészségének, elősegítheti frissessége megőrzését.

Az említett vizsgálatok eredményében talán az a legpozitívabb összefüggés, hogy a testmozgás hatására jelentkező kockázatcsökkenés olyanokra is érvényes, akik családjában ismert – veszélyeztető – jelenség a demencia.

A testmozgás további előnyös hatásairól - Cikkajánló

Kezdjük azzal, amit szívesen csinálunk

A demencia kockázatának csökkentésére vonatkozó témába vágó második dolgozat a napokban jelent meg a Neurology szaklapban, ebben 38 tanulmányt gyűjtöttek össze. Ezekben is azt keresték, mely szabadidős tevékenységeket lehetett kapcsolatba hozni a feledékenység, a memóriazavarok, a leépülés, egyszóval a demencia kockázatának csökkenésével.

Összességében ez a 38 tanulmány több mint 2 millió – nem demens – résztvevőt követett az elmúlt legalább 3 év folyamán. Ezen időszak alatt 74 700 személynél alakult ki demencia. Miután ezt a hatalmas anyagot az életkor, az iskolai végzettség, és a nemi hovatartozás szempontjából is átnézték, a kutatók úgy találták, hogy azoknál a részvevőknél, akik rendszeresen sportoltak, kondiztak, általában véve is „mozogtak”, vagyis aktívan éltek (ilyen tevékenység a séta, a futás, a kocogás, az úszás, a tánc) a mentális panaszok kialakulása 17%-kal csökkent a tétlenkedőkkel szemben.

Ez a metaanalízis azt mutatja, hogy a demencia megelőzése nem korlátozódik csak egyetlen sőt, egyféle jellegű tevékenységre. Mivel a mozgásformák köre igen széles, változatosan dolgoztak a résztvevők, „azt javasoljuk, hogy mindenki válassza ki a neki legjobban tetsző, a hozzá leginkább passzoló formát” – foglalja össze a tanulmány egyik alapüzenetét az egyik szerző, Le Shi, a pekingi egyetem kutatója.

A testedzést soha nem lehet elég korán elkezdeni!
Augusztusban jelent meg egy újabb (e témában a harmadik fontos) tanulmány, amelyben a kutatók 1200-nál több – 7-15 év közötti – gyereket követtek nyomon, több mint 30 éven át. Nem tévedés, egy emberöltőn keresztül figyelték a résztvevőket! Mindazoknál, akik már gyerekkorukban edzettebbek voltak, 30-40-es éveikben magasabb szintű volt a kognitív funkciójuk is. Ez szintén azt mutatja, hogy akinél kialakul és további életében is megmarad a fizikai aktivitás és annak korábbi gyakorisága, intenzitása, ez a szokás nagy előnyt jelent agyának egészségére nézve.

További tanácsok Sokat tehet a demencia megelőzése érdekében

WEBBeteg logó

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet újságíró
Forrás: What Types of Exercise Reduce Dementia Risk? (The New York Times)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Menopauza Menopauza

A női változókor tünetei hosszan tartó kezelést igényelnek. (x)

Irritábilis bél szindróma Irritábilis bél szindróma

Mit tegyünk, ha a vizsgálatok alapján IBS-t állapít meg az orvos?

A demencia kivizsgálása, diagnózisa

Ha valaki visszatérő feledékenységet tapasztal, szellemi leépülés, orvosi nevén demencia gyanúja merül fel. A szellemi leépülés, köztük az...

Mit tehet, ha hozzátartozója...

Az elmúlt években csökkent hazánkban az agyi érbetegségek okozta elhalálozás. Ennek ellenére még mindig a három leggyakoribb halálok között...

A páfrányfenyő (Ginkgo biloba) mint...

Szinte felfoghatatlan, hogy egy ma gyakran használt gyógynövény 65 millió évvel ezelőtt jelent meg a Földünkön.

Milyen típusú testmozgás csökkenti...

Az élénk erőkifejtés, az intenzív gyakorlatok végzése, az edzés, a torna, általában véve a mozgás, még a séta, sőt akár a házimunka is...

Demencia és étkezés: megoldások...

A szellemi leépülés előrehaladásával egyre nagyobb gondot jelent a betegek táplálása. Az agyban található idegsejtek károsodásával elvész az...

Sétával az elbutulás ellen

A Neurology című orvosi hetilapban megjelent tanulmány azt bizonyítja, hogy a különféle fizikai gyakorlatok segítenek elodázni néhány időskori...

Hogyan öregszik szervezetünk? - Az...

Az öregedés az élethez hozzátartozó biológiai folyamatok összessége, melyre a mai kor embere hajlamos betegségként gondolni, pedig ugyanolyan...

Hogyan hat a nőkre a sport? - Kutatás

Azoknál az idősebb nőknél, akik hetente legalább 1-2 órát tornáznak, egy éven belül jelentősen javulnak a kognitív agyfunkciók – állítja egy...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.