• Takarítás, főzés, kertészkedés - Mennyi kalóriát égetünk el?

        Irinyi-Barta Tünde
        Szerző: WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

        Mennyi kalóriát használunk fel pl. takarítás, főzés vagy kertészkedés közben?

        Mindenkinek más a napi kalóriaigénye. A napi kalóriaszükségletet a testtömeg, az életkor, a nem, a külső hőmérséklet és a fizikai, illetve szellemi aktivitás határozza meg. Egy átlagos testtömegű és mérsékelt fizikai aktivitású felnőtt nő napi kalóriaigénye 2000 kcal/nap.

        A férfiaknak, nagyobb testtömegük miatt, nagyobb az energiaigényük, a gyerekeknek pedig a növekedés miatt van szükségük arányaiban több energiára. Nehéz, hosszan tartó fizikai munka vagy intenzív sportolás szintén nagyobb energiabevitelt igényel. A terhesek, illetve a szoptatós anyukák energiaigénye ugyancsak magasabb.

        Hirdetés

        A gyerekek rengeteget mozognak, szaladgálnak, ugrándoznak. Az idősebbeknek viszont már a napi rutinfeladatok elvégzése is a testmozgás része, hiszen időnként jelentős erőfeszítést igényel például a felöltözés vagy néhány lépcsőfok megtétele. Az aktív korú felnőttek számára – főként akik irodában, számítógép mellett vagy autóban ülnek napi 8-10 órát – a mindennapokban sokszor nehéz időt szakítani a testmozgásra. Tudni kell azonban, hogy a hétköznapi mozgásformákkal (takarítás, kertészkedés, autómosás stb.) is rengeteg kalóriát égethetünk, így sokat tehetünk egészségünk érdekében.

        Az alábbiakban látható, hogy különböző házimunkák során mennyi energiát használhat fel a szervezetünk percenként.

        1 cal=4,2 J

        Házimunkák

         kJ/perc  kcal/perc

        Kapálás

         24.22  5.77

        Kertészkedés

         22.41  5.34

        Ablaktisztítás

         12.36   2.94

        Lépcsőtakarítás

         14.01            3.34

        Takarítás, portörlés

          14.55         3.46

        Vasalás

          5.97      1.42

        Főzés

         6.73       1.6

        Padlósúrolás

         14.38  3.42

        Mosás, teregetés

         12.78           3.04

        Súrolás

         8.73  2.08

        Sepregetés

         7.01   1.67

        Zöldségtisztítás

         5.93           1.41

        Mosogatás

         6.32      1.50

        Gyomlálás

         23,38      5,57

        A fizikai aktivitás segít megtartani a normális testtömeget, kedvező hatású a szénhidrát-, a zsíranyagcserére, a keringésre, a vérnyomás szabályozásra, a csontanyagcserére, a daganatok kialakulásának megakadályozására és legfőképpen a hangulatra – mérsékli ugyanis a stresszhatásokat. Az egészségünk érdekében javasolt minden nap mozogni, a korunknak, egészségi állapotunknak megfelelően. Érdemes áttekinteni a fizikai aktivitási lehetőségeket az otthoni elfoglaltságok kapcsán is, a különböző házimunkák elvégzése nagyszerűen beépíthető a mindennapi mozgások közé.

        A fizikai aktivitás hiánya előbb-utóbb betegségek kialakulásához vezethet. Rendszeres testmozgással, kiegyensúlyozott táplálkozással kezelhető, megelőzhető az elhízás, valamint a következtében kialakuló betegségek: szív- és érrendszeri betegségek (magas vérnyomás betegség, koszorúér betegség), a cukorbetegség, zsíranyagcsere zavarok (magas koleszterinszint) vagy a metabolikus szindróma. Jótékony hatású a mozgásszervi betegségek (pl. arthrosis), csontritkulás, de akár az epekő, illetve egyes daganatos betegségek, mint az emlő vagy a vastagbél tumorok megelőzésében is.

        Rendszeres testmozgás hatására lelkünk egészsége is jelentősen javul. Akik mozognak, a kedvük is jobb. A pszichés zavarok, mint például a depresszió elkerülhetők vagy javíthatók a rendszeres fizikai aktivitással.

        Mozgásra tehát mindannyiunknak szüksége van kortól, nemtől, betegségtől, egészségtől függetlenül. Keressük tudatosan a lehetőséget a mindennapokban a testmozgásra, mivel akár a legegyszerűbb hétköznapi mozgásokkal, házkörüli munkákkal is rengeteg kalóriától szabadulhatunk meg.

          Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember


        Forrás: WEBBeteg
        Szakértőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

        Módosítva: 2017.07.09 07:38, Megjelenés: 2017.07.09 07:38
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Tudásteszt

        Tudásteszt

        WEBBeteg

        Ön mennyit tud a vitaminhiány tüneteiről? Tesztelje tudását!

        Szürkehályog-műtét

        Szürkehályog-műtét

        Szponzorált tartalom

        Fájdalommentesen kezelhető a szürke hályog és visszaállítható a látásélesség. (x)

        Fehér liszt és fehércukor - Mi az igazság a fogyasztásukkal kapcsolatban?

        A 21. században egyre inkább ellenzik a finomított búzaliszt és kristálycukor fogyasztását a szakemberek. Köszönhető ez annak, hogy túlságos feldolgozottságuk miatt kevés értékes tápanyagot tartalmaznak, ellenben magas a kalóriatartalmuk, kis mennyiség fogyasztásával is nagy energiabevitelt érünk el. Ennek következtében könnyen alakul ki túlsúly, elhízás, szövődményként pedig különböző anyagcsere-, szív- és érrendszeri megbetegedések sújtanak minket.

        Mikor milyen édesítőszert válasszunk?

        Az ételeink édesítésére a legelterjedtebb természetes édesítő manapság a kristálycukor (szacharóz, répacukor) és a méz használata, ugyanakkor már nagyon sokféle édesítőszer közül választhatunk a boltok polcairól. Nem kell aggódnunk, ha az édesítőszerek mellett döntünk, semmilyen egészségügyi kockázattal nem kell számolnunk az általánosan fogyasztható mennyiségen belül.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.