• Mit kell tudni az édesítőszerekről?

        Szerző: Springmed - Dr. Baranyi Éva, Dr. Winkler Gábor

        Milyen típusú édesítőszerek vannak, és veszélyes-e a használatuk?
        Mielőtt válaszolnánk, érdemes röviden áttekinteni az édesítőszerekkel kapcsolatos legfontosabb ismereteket.

        Az édesítőszerek két nagy csoportra oszthatók. Az egyikbe a mesterséges édesítőszerek, a másikba a cukorhelyettesítő anyagok tartoznak. Az előbbieknek a kereskedelmi forgalomban négy típusa használatos, a szacharin, a ciklamát, az aszpartám és az aceszulfám-K.

        Különbség van közöttük a cukorhoz viszonyított édesítőerejükben - ennek a kiszerelt változatok esetében nincs gyakorlati jelentősége, a hatóanyag-tartalom ugyanis az édesítőhatás függvényében változik -, mellékízzel járó vagy attól mentes, valamint hőérzékeny vagy hőstabil természetük tekintetében.

        Hirdetés

        Az aszpartám és az aceszulfám-K mellékízmentes, a szacharin elfogyasztását azonban fémes utóíz kísérheti. A ciklamát általában nem okoz mellék- vagy utóízt. A ciklamát és az aceszulfám-K hőstabil, azaz ízhatásukat főzéskor és sütéskor is megtartják, nem bomlanak le.

          A mesterséges édesítőszerekről


        Az édes íz szeretete velünk született tulajdonság, már az újszülöttek is ösztönösen előnyben részesítik többi ízzel szemben. A különböző eredetű cukrok jelentős kalóriatartalma miatt (illetve cukorbetegek számára készült élelmiszerekben) manapság egyre több termék előállításánál használnak mesterséges édesítőszereket.
        A mesterséges édesítőszerekről >>

        A szacharin és az aszpartám ezzel szemben hőlabilis, sütéshez, főzéshez nem használható. Az aszpartám rendkívül fényérzékeny is, a lejárati időn túl lebomlik, a feltüntetett határidőn túl édesítőereje elvész. Fontos tudni, hogy ez utóbbi vegyület aminosav- (fenilalanin-) származék. A fenilalanin örökletes anyagcserezavarában, az ún. fenilketonuriában (Fölling-betegségben) szenvedők ezért nem használhatják.

        Veszélyesek-e az édesítőszerek? A napi megengedhető mennyiségről

        Cukorbetegek, fogyókúrázók körében visszatérően felmerülő kérdés, okoz(hat)-e a mesterséges édesítőszerek rendszeres használata daganatos megbetegedéseket vagy bármilyen más szervi ártalmat.

        Az aggodalom alapja minden bizonnyal az, hogy néhány állatkísérletes megfigyelést közöltek a ciklamát és a szacharin igen nagy, a napi gyakorlatban használt adag többszörös mennyiségeinek hólyagrákot okozó hatásáról.

          Diabétesz teszt


        Diabétesz teszt - Töltse ki! >>

        Mai ismereteink szerint a mesterséges édesítőszerek daganatkeltő hatásának veszélyével nem kell számolni - a kérdéses származékok biztonságos voltát hosszú távú megfigyelésekből származó adatok támasztják alá -, elővigyázatossági okokból azonban valamennyi édesítőszer ajánlott napi mennyiségének felső határa meghatározott.

        Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization: WHO) Nemzetközi Élelmiszerellenőrző Intézete (Food and Agriculture Office: FAO), valamint az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Hivatal (Food and Drug Administration Office: FDA) által jóváhagyott, ún. napi megengedhető mennyiség (acceptable daily intake: ADI) pontosan ismert, a szokásosan alkalmazott adag többszöröse.

          Jó, ha tudja!


        A kereskedelmi forgalomban kapható édesítőszerek egy része egykomponensű – azaz kizárólag a felsoroltak valamelyikét tartalmazza, ilyen pl. az aszpartámot tartalmazó Canderel és Biosweet tabletta, vagy a szacharint tartalmazó Édeske tabletta, illetve az Ezerédes folyékony édesítőszer.
        Más részük kombinált készítmény (pl. szacharin + ciklamát kombinációja a Polysett tabletta, a Polysweet oldat, ciklamát + aceszulfám- K összetételű a Vital oldat és a Sunipol C folyadék stb.).
        Vásárlás előtt célszerű a szóba jövő termékek összetételéről tájékozódni és a felhasználás célja – készételek/italok édesítése, illetve főzési-sütési használat – figyelembevételével választani.

        Ez a mennyiség az aceszulfám-K esetében 15 mg/kg felnőttekre és gyermekre vonatkozóan egyaránt, az aszpartámé 50 mg/kg, a szachariné 5 mg/kg. Minthogy a ciklamátot a legelterjedtebben üdítőitalokban alkalmazzák, az ADI-adag meghatározásakor is a megengedhető oldott mennyiséget vették figyelembe. Ez jelenleg 400 mg/l, de az újabb európai ajánlások 250 mg/l elfogadását javasolják. Csak a szemléletesség kedvéért említjük, hogy az aszpartám kereskedelmi forgalomban kapható tablettái 37, illetve 85 mg-osak, s alkalmanként 1-2-nél több nem kerül felhasználásra.

        A cukorhelyettesítő anyagok

        A másik csoportba, a cukorhelyettesítő anyagok közé a fruktóz (gyümölcscukor) és egyes cukoralkoholok, a szorbit (cukoralkohol), valamint a ritkábban használt xilit, maltit és izomalt tartoznak. Ezeket a javasolt napi szénhidrátmennyiségbe bele kell számítani, s tudni kell, hogy szénhidráttartalmuknak megfelelő energiatartalommal is rendelkeznek. Együttesen fogyasztott napi adagjuk ne haladja meg az 50 grammot. Közös jellemzőjük, hogy a vércukrot nem közvetlenül, hanem a májban glukózzá történő alakulást követően, időben elhúzódóan emelik.

        A szorbit és kisebb mértékben a xilit arra érzékenyeken haspuffadást és hasmenést is okozhat, ezért ezen anyagokból napi 30 gramm fölötti mennyiség feltétlenül kerülendő.

        Fruktózból a napi mennyiség ne haladja meg a 25 grammot. Hangsúlyozni kell, hogy a maximális adag ez esetben nem esetleges toxikus hatás, hanem az étrendi szénhidráttartalom megfelelő kalkulálása érdekében került meghatározásra.

         Dr. Baranyi Éva, Dr. Winkler Gábor: Cukorbetegség


        Dr. Baranyi Éva, Dr. Winkler Gábor: CukorbetegségA kiadvány fülszövege: " Melyek a cukorbetegség fő típusai? Mi okozza a cukorbetegséget? Megelőzhető, illetve elkerülhető-e a cukorbetegség? Mi a táplálkozási piramis, és mi a jelentősége? Mit jelent a cukorbetegség "komplex kezelése"? Miért szükséges a vércukor önellenőrzés? Milyen gyakran mérjen vércukrot a cukorbeteg? Hogyan előzhetők meg a cukorbetegség szövődményei? Hol gondozzák a cukorbeteg terhest? A diabetológus-belgyógyász szerzőpáros ilyen és ehhez hasonló, a gyakorló cukorbeteg mindennapjai során leggyakrabban felmerülő kérdéseit gyűjtötte össze a kötetben. Ajánljuk a könyvet azoknak a cukorbetegségben szenvedőknek, akik többet szeretnének tudni a betegségükről és tudatosan kívánják a szükséges lépéseket végezni a cukorháztartás tartós egyensúlya és a jobb életminőség érdekében."
        Szerző(k) - Dr. Baranyi Éva, Dr. Winkler Gábor
        Szakmai lektor: Dr. Hidvégi Tibor
        Felelős szerkesztő: Dr. Igazvölgyi Katalin
        Felelős kiadó és főszerkesztő: Dr. Böszörményi Nagy Klára
        Tipográfia és borítóterv: Németh János
        SpringMed Kiadó, 2007, 208 oldal
        Látogasson el a kiadó
        honlapjára és böngésszen a könyvek között
        www.springmed.hu 

        A könyvet ITT TUDJA MEGRENDELNI >>

         

        Módosítva: 2011.07.29 20:11, Megjelenés: 2011.07.29 20:11
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Nem lát élesen?

        Nem lát élesen?

        Dr. Árvay Anita

        Unja már a szemüveget és a kontaktlencsét? Megoldás lehet a lézeres szemműtét! (x)

        Szkizofréniával küzd?

        Szkizofréniával küzd?

        Szponzorált tartalom

        Hogyan lehet teljes életet élni ezzel a betegséggel? Tanácsok a sorstársaknak. (x)

        Az energiamentes édesítőszerek táplálkozás-élettani előnyei

        Az utóbbi évtizedben egyre jobban elterjedt a kalóriamentes és alacsony kalóriatartalmú (ún. nemnutritív) édesítőszerek alkalmazása mind az élelmiszeriparban, mind a háztartásokban.

        Mikor milyen édesítőszert válasszunk?

        Az ételeink édesítésére a legelterjedtebb természetes édesítő manapság a kristálycukor (szacharóz, répacukor) és a méz használata, ugyanakkor már nagyon sokféle édesítőszer közül választhatunk a boltok polcairól. Nem kell aggódnunk, ha az édesítőszerek mellett döntünk, semmilyen egészségügyi kockázattal nem kell számolnunk az általánosan fogyasztható mennyiségen belül.

        Különösen az italoknál nőtt meg az édesítőszerek elfogadottsága

        A hazai felnőtt lakosságnak már kétharmada fogyaszt valamilyen édesítőszert - derült ki a Szinapszis friss, reprezentatív kutatásából (1). Az édesítőszerek ismertségének és népszerűségének növekedése elsősorban az italoknak köszönhető, hiszen ezekben használjuk főképp, az ételek ízesítésére egyelőre még kevésbé.

        Az édesítőszerek fogyókúrázók diétájában betöltött szerepe

        Az édes ízeket a kisgyermekektől az idősekig – bár eltérő mértékben - mindenki ösztönösen szereti. Kialakításában a legnagyobb szerepe a cukornak van, amely különböző formáiban található meg a természetben.

        Édesítésre alkalmas anyagok

        Ételeink édesítésére különböző édesítőszereket használhatunk. Az e célból leggyakrabban alkalmazott répacukor vagy más néven kristálycukrot azonban a cukorbetegek nem fogyaszthatják, ezért kifejlesztették a vércukorszintet mérsékelten növelő (nutritív) vagy energiamentes (nem-nutritív) édesítőszereket.

        Aszpartam: A legújabb kockázatértékelés eredményei

        Az Európai Bizottság az EU-ban 2011 májusában kérte fel az EFSA-t az aszpartam (E951) teljes körű kockázatértékelésére. A rendelkezésre álló információk részletes és módszeres elemzésével az EFSA szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy az átlag populációra nézve az aszpartam és bomlástermékeinek jelenlegi expozíciós szintje mellett a toxicitással kapcsolatos aggodalmak alaptalanok.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.