Mit kell tudni az édesítőszerekről?

Szerző: Springmed - Dr. Baranyi Éva, Dr. Winkler Gábor

Milyen típusú édesítőszerek vannak, és veszélyes-e a használatuk? Mielőtt válaszolnánk, érdemes röviden áttekinteni az édesítőszerekkel kapcsolatos legfontosabb ismereteket.

Az édesítőszerek két nagy csoportra oszthatók. Az egyikbe a mesterséges édesítőszerek, a másikba a cukorhelyettesítő anyagok tartoznak. Az előbbieknek a kereskedelmi forgalomban négy típusa használatos, a szacharin, a ciklamát, az aszpartám és az aceszulfám-K.

Különbség van közöttük a cukorhoz viszonyított édesítőerejükben - ennek a kiszerelt változatok esetében nincs gyakorlati jelentősége, a hatóanyag-tartalom ugyanis az édesítőhatás függvényében változik -, mellékízzel járó vagy attól mentes, valamint hőérzékeny vagy hőstabil természetük tekintetében.

Az aszpartám és az aceszulfám-K mellékízmentes, a szacharin elfogyasztását azonban fémes utóíz kísérheti. A ciklamát általában nem okoz mellék- vagy utóízt. A ciklamát és az aceszulfám-K hőstabil, azaz ízhatásukat főzéskor és sütéskor is megtartják, nem bomlanak le.

A mesterséges édesítőszerekről

Az édes íz szeretete velünk született tulajdonság, már az újszülöttek is ösztönösen előnyben részesítik többi ízzel szemben. A különböző eredetű cukrok jelentős kalóriatartalma miatt (illetve cukorbetegek számára készült élelmiszerekben) manapság egyre több termék előállításánál használnak mesterséges édesítőszereket.
A mesterséges édesítőszerekről

A szacharin és az aszpartám ezzel szemben hőlabilis, sütéshez, főzéshez nem használható. Az aszpartám rendkívül fényérzékeny is, a lejárati időn túl lebomlik, a feltüntetett határidőn túl édesítőereje elvész. Fontos tudni, hogy ez utóbbi vegyület aminosav- (fenilalanin-) származék. A fenilalanin örökletes anyagcserezavarában, az ún. fenilketonuriában (Fölling-betegségben) szenvedők ezért nem használhatják.

Veszélyesek-e az édesítőszerek? A napi megengedhető mennyiségről

Cukorbetegek, fogyókúrázók körében visszatérően felmerülő kérdés, okoz(hat)-e a mesterséges édesítőszerek rendszeres használata daganatos megbetegedéseket vagy bármilyen más szervi ártalmat.

Az aggodalom alapja minden bizonnyal az, hogy néhány állatkísérletes megfigyelést közöltek a ciklamát és a szacharin igen nagy, a napi gyakorlatban használt adag többszörös mennyiségeinek hólyagrákot okozó hatásáról.

Mai ismereteink szerint a mesterséges édesítőszerek daganatkeltő hatásának veszélyével nem kell számolni - a kérdéses származékok biztonságos voltát hosszú távú megfigyelésekből származó adatok támasztják alá -, elővigyázatossági okokból azonban valamennyi édesítőszer ajánlott napi mennyiségének felső határa meghatározott.

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization: WHO) Nemzetközi Élelmiszerellenőrző Intézete (Food and Agriculture Office: FAO), valamint az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Hivatal (Food and Drug Administration Office: FDA) által jóváhagyott, ún. napi megengedhető mennyiség (acceptable daily intake: ADI) pontosan ismert, a szokásosan alkalmazott adag többszöröse.

Jó, ha tudja

A kereskedelmi forgalomban kapható édesítőszerek egy része egykomponensű – azaz kizárólag a felsoroltak valamelyikét tartalmazza, ilyen pl. az aszpartámot tartalmazó Canderel és Biosweet tabletta, vagy a szacharint tartalmazó Édeske tabletta, illetve az Ezerédes folyékony édesítőszer.
Más részük kombinált készítmény (pl. szacharin + ciklamát kombinációja a Polysett tabletta, a Polysweet oldat, ciklamát + aceszulfám- K összetételű a Vital oldat és a Sunipol C folyadék stb.).
Vásárlás előtt célszerű a szóba jövő termékek összetételéről tájékozódni és a felhasználás célja – készételek/italok édesítése, illetve főzési-sütési használat – figyelembevételével választani.

Ez a mennyiség az aceszulfám-K esetében 15 mg/kg felnőttekre és gyermekre vonatkozóan egyaránt, az aszpartámé 50 mg/kg, a szachariné 5 mg/kg. Minthogy a ciklamátot a legelterjedtebben üdítőitalokban alkalmazzák, az ADI-adag meghatározásakor is a megengedhető oldott mennyiséget vették figyelembe. Ez jelenleg 400 mg/l, de az újabb európai ajánlások 250 mg/l elfogadását javasolják. Csak a szemléletesség kedvéért említjük, hogy az aszpartám kereskedelmi forgalomban kapható tablettái 37, illetve 85 mg-osak, s alkalmanként 1-2-nél több nem kerül felhasználásra.

A cukorhelyettesítő anyagok

A másik csoportba, a cukorhelyettesítő anyagok közé a fruktóz (gyümölcscukor) és egyes cukoralkoholok, a szorbit (cukoralkohol), valamint a ritkábban használt xilit, maltit és izomalt tartoznak. Ezeket a javasolt napi szénhidrátmennyiségbe bele kell számítani, s tudni kell, hogy szénhidráttartalmuknak megfelelő energiatartalommal is rendelkeznek. Együttesen fogyasztott napi adagjuk ne haladja meg az 50 grammot. Közös jellemzőjük, hogy a vércukrot nem közvetlenül, hanem a májban glukózzá történő alakulást követően, időben elhúzódóan emelik.

A szorbit és kisebb mértékben a xilit arra érzékenyeken haspuffadást és hasmenést is okozhat, ezért ezen anyagokból napi 30 gramm fölötti mennyiség feltétlenül kerülendő.

Fruktózból a napi mennyiség ne haladja meg a 25 grammot. Hangsúlyozni kell, hogy a maximális adag ez esetben nem esetleges toxikus hatás, hanem az étrendi szénhidráttartalom megfelelő kalkulálása érdekében került meghatározásra.

Dr. Baranyi Éva, Dr. Winkler Gábor: Cukorbetegség

Dr. Baranyi Éva, Dr. Winkler Gábor: Cukorbetegség könyvborítóA kiadvány fülszövege: " Melyek a cukorbetegség fő típusai? Mi okozza a cukorbetegséget? Megelőzhető, illetve elkerülhető-e a cukorbetegség? Mi a táplálkozási piramis, és mi a jelentősége? Mit jelent a cukorbetegség "komplex kezelése"? Miért szükséges a vércukor önellenőrzés? Milyen gyakran mérjen vércukrot a cukorbeteg? Hogyan előzhetők meg a cukorbetegség szövődményei? Hol gondozzák a cukorbeteg terhest? A diabetológus-belgyógyász szerzőpáros ilyen és ehhez hasonló, a gyakorló cukorbeteg mindennapjai során leggyakrabban felmerülő kérdéseit gyűjtötte össze a kötetben. Ajánljuk a könyvet azoknak a cukorbetegségben szenvedőknek, akik többet szeretnének tudni a betegségükről és tudatosan kívánják a szükséges lépéseket végezni a cukorháztartás tartós egyensúlya és a jobb életminőség érdekében."
Szerző(k) - Dr. Baranyi Éva, Dr. Winkler Gábor
Szakmai lektor: Dr. Hidvégi Tibor
Felelős szerkesztő: Dr. Igazvölgyi Katalin
Felelős kiadó és főszerkesztő: Dr. Böszörményi Nagy Klára
Tipográfia és borítóterv: Németh János
SpringMed Kiadó, 2007, 208 oldal
Látogasson el a kiadó
honlapjára és böngésszen a könyvek között
www.springmed.hu

Hozzászólások (3)

Cikkajánló

Myeloma multiplex Myeloma multiplex

Az új gyógyszerekkel sokat javult a túlélés és az életminőség.

A cukorbetegség megduplázza a...

A cukorbetegségben szenvedőknél legalább kétszer nagyobb az új típusú koronavírus okozta COVID-19-cel összefüggő halálozás kockázata egy friss...

Azonosították a 2-es típusú...

A Diabetologia c. folyóiratban a közelmúltban közzétett nemzetközi vizsgálat alapján a leggyakoribb alvászavar, az inszomnia, a 2-es típusú...

Tények és tévhitek az...

A cukorral és az édesítőszerekkel kapcsolatban számtalan tévhitről hallhatunk, olvashatunk, olykor egymásnak ellentmondó információkkal is...

Az energiamentes édesítőszerek...

Az utóbbi évtizedben egyre jobban elterjedt a kalóriamentes és alacsony kalóriatartalmú (ún. nemnutritív) édesítőszerek alkalmazása mind az...

Mikor milyen édesítőszert...

Az ételeink édesítésére a legelterjedtebb természetes édesítő manapság a kristálycukor (szacharóz, répacukor) és a méz használata, ugyanakkor...

Az édesítőszerek fogyókúrázók...

Az édes ízeket a kisgyermekektől az idősekig – bár eltérő mértékben - mindenki ösztönösen szereti. Kialakításában a legnagyobb szerepe a...

Édesítésre alkalmas anyagok

Ételeink édesítésére különböző édesítőszereket használhatunk. Az e célból leggyakrabban alkalmazott répacukor vagy más néven kristálycukrot...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.