Aszpartám: marad a napi beviteli ajánlás

A szakmai álláspont szerint a megadott napi bevitel figyelembevételével az aszpartám fogyasztása biztonságos.

Nagy visszhangot váltott ki a közelmúltban, hogy az egészségügyi világszervezet (WHO) a lehetséges rákkeltő anyagok közé sorolta a számos élelmiszerben (elsősorban üdítőitalokban) régóta használt édesítőszert, az aszpartámot. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége ezért közleményben összegezte az aszpartámmal kapcsolatos szakmai információkat.

MDOSZ: az aszpartam biztonságos

Ahogy a közlemény felhívja rá a figyelmet, az összes élelmiszerbiztonsággal foglalkozó nemzetközi hatóság: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) élelmiszer-adalékanyagok biztonságosságának értékeléséért felelős tudományos testülete, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO), valamint a WHO közös szakértői bizottsága (JECFA) ismét megerősítette az aszpartám biztonságosságát. A mostani döntéshozatalnál a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) állásfoglalását vették alapul, akik szerint sem káros az emberi egészségre az aszpartám.

„Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy az élelmiszer-összetevők, adalékanyagok biztonságos fogyasztását az arra hivatott hatóságok időről időre ellenőrizzék és felülvizsgálják – mondta Szűcs Zsuzsanna, az MDOSZ elnöke –, ez így természetes. Az azonban káros, hogy az eredményt meg sem várva félrevezetően leegyszerűsített, néha szenzációhajhász és riadalomra okot adó hírek jelennek meg ezekről a szakmai vizsgálatoktól függetlenül. Ez sok emberben okozhat fölösleges riadalmat azok körében, akik például cukorbetegségük okán speciális diétára kényszerülnek és édesítőszereket fogyasztanak. De általánosságban is rontja az élelmiszerbiztonságba vetett hitet, ha feltételezzük, hogy forgalomban lehetnek az egészségre súlyosan káros élelmiszerek.”

Néhány szakmai információ a háttérről

Amint a dietetikusok hangsúlyozták, a megengedhető napi beviteli érték 40 mg testtömegkilogrammonként. Ez egy olyan magas érték (kb. 9-14 darab, édesítőszerrel készült dobozos üdítőnek felel meg; 100 db aszpartám alapú édesítőtablettában 8,5 mg van), amit normális körülmények között nem fogyaszt el egy ember egy nap. Ezen szint alatt az aszpartám fogyasztása biztonságos, csak ezen határérték túllépése nem javasolt a szakmai ajánlások szerint.

Az IARC a 2B besorolásba kategorizálta az aszpartámot (lehetséges rákkeltő hatás, ahol egyes kísérletek alapján bizonyos körülmények között nem zárható ki az ember esetében sem a karcinogén hatás), korábban ugyanide csoportosítottak egyébként több savanyított zöldséget is, például a csemegeuborkát, de a mobiltelefonálás és a LED lámpa használata is ebbe az alacsony kockázati körbe tartozik, sőt, az aszpartámnál lényegesen jobb megítélésű sztíviát is ebben a csoportban találjuk. Kevesebb szó esett róla, de az aloe vera is ugyanezt a besorolást kapta, miután állatkísérletek során azt tapasztalták, hogy rendszeresen fogyasztva növelte a vastagbélrák rizikóját, ezért belsőleges fogyasztás esetén az embernél sem zárható ki nagy mennyiségben a rákkeltő hatás.

Az édesítőszerek között az aszpartám az egyik legalaposabban vizsgált élelmiszer-adalékanyag. Az 1984 óta engedélyezett édesítő biztonságosságát legutóbb 2013-ban, illetve idén, 2023 júliusában erősítették meg a hatóságok. Az adalékok tudományos értékelése, kockázatbecslése során az említett szervezetek meghatározzák a termékre vonatkozó megengedhető napi beviteli értéket, vagyis az úgynevezett ADI-t. Az ADI-t több állatkísérlet és toxikológiai vizsgálat eredménye alapján kalkulálják. Az emberek számára elfogadható adagot úgy határozzák meg, hogy az állatoknak veszélytelennek ítélt beviteli mennyiséget egy biztonsági osztóval (leggyakrabban 100) még tovább csökkentik. Így például, ha az állatnál testsúlykilogrammonként 100 mg az a legnagyobb „dózis” naponta, ami nem okoz mellékhatást, akkor ennek alapján az embernél 1 mg/kg-ban állítják be az ADI értéket.

Édesítés csak mértékkel

A WEBBeteg által megkérdezett Pangl-Szarka Dorottya dietetikus természetesen óv attól is, hogy kizárólag édesítőszerekre alapozzuk diétánkat. A végső cél az lenne, hogy az édes ízhez való vonzódásunktól szabaduljunk meg, ennek van a legkedvezőbb hatása anyagcserénkre. "Ellenkező hatást érhetünk el, ha indokolatlanul fogyasztjuk ezeket a mesterséges édesítőszeres termékeket, mert becsapjuk az agyunkat és a szervezetünket, hiszen édességre, pontosabban cukorra vágyunk, de valójában nem kapjuk meg, így felborulhat az anyagcsere egyensúlya."

A dietetikus ezért azt javasolja, hogy próbáljunk meg kisebb adagokat alkalmazni mindenféle édesítőből. Kis mennyiségben nyugodtan fogyaszthatóak az édesítőszerek, és - egészséges embereknél - minél többször kapjon helyet az étrendben a méz is.

Kapcsolódó

• Az energiamentes édesítőszerek szerepe a diétás étkezésben
• Az édesítőszerek és szerepük a cukorbetegek táplálkozásában
• Karcinogén anyagok listája

WEBBeteg összeállítás
Felhasznált források: Magyar Dietetikusok Országos szövetsége állásfoglalás (MDOSZ); Aspartame intake and cancer risk: What you need to know (NewsMedical); IARC 1 - karcinogén anyagok (Wikipédia)