Az energiamentes édesítőszerek szerepe a diétás étkezésben

szerző: Moharos Melinda, dietetikus - WEBBeteg
aktualizálta: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész frissítve:

Bizonyos betegségek diétájában sajnos korlátozni kell a szénhidrát- és energiatartalmat (kcal). Ide tartoznak a szénhidrát-anyagcsere zavaraival járó kórképek, mint például az elhízás, a cukorbetegség (diabetes), a cukorbetegség előszobájaként emlegetett csökkent glükóztolerancia (IGT) vagy az inzulinrezisztencia (IR), továbbá az ezzel összefüggő PCOS.

Ezekben a kórképekben (a kalória- és szénhidrátmennyiség megszorítása mellett) az elfogyasztott szénhidrát fajtája sem mindegy. Arra kell törekedni, hogy a vércukorszint ne ingadozzon nagyon (ne emelkedjen gyorsan, majd utána ne csökkenjen le hirtelen), ezért nem ajánlott az úgynevezett gyorsan felszívódó szénhidrátok (elsősorban a cukor, méz) fogyasztása.

Édesítőszerek – használjuk vagy ne?

Az édes ízről nehéz lemondani, de szerencsére ma már számos lehetőség kínálkozik a cukor kiváltására. Ezek közül kiemelendőek az úgynevezett intenzív édesítőszerek. Az intenzív édesítőszerek közé tartoznak:

  • szacharin
  • aceszulfám-K,
  • aszpartám
  • ciklamát
  • szukralóz
  • taumatin
  • neotám
  • advantám
  • aszpartám-aceszulfám sója
  • szteviol-glikozidok

Ezek az édesítőszerek akár több százszor édesebbek lehetnek a hagyományos répacukornál (szacharóznál), ezért annyira kis mennyiség szükséges belőlük, hogy az elfogyasztott ételek, élelmiszerek energiatartalmába (kalóriatartalmába) gyakorlatilag nem számoljuk bele ezek használatát. Közös jellemzőjük, hogy nem, vagy csak igen kis mértékben bomlanak le és szívódnak fel a szervezetben, a cukorral ellentétben a vércukorszintet nem emelik meg, ezért a szénhidrát anyagcsere zavaraival járó betegségek nem-gyógyszeres kezelésében, diétájában jelentős szerepet kapnak.

A cukor édesítőszerre cserélése nem megoldás az eredményes testtömegcsökkentésre, egészséges embereknek nem is ajánlott alkalmazásuk. Éppen ellenkező hatást vált ki a mesterséges édesítőszerek alkalmazása. Alkalmazásuk elsősorban cukorbetegeknek ajánlott édesítésre, de csak mértékkel.

Néhány példa az intenzív édesítőszerekre

Név

Hányszor édesebb a cukornál?

Mikor fedezték fel?

Mióta használják az EU-ban?

Aceszulfám-K (E950)

150-200×

1966

1983

Aszpartam (E951)

150-200×

1965

1983

Ciklamát (E952)

30-50×

1937

1954

Szaharin (E954)

300-400×

1879

1887

Szteviol-glikozidok (E960)

200-300×

1901

2011

Forrás: EUFIC.org

Az élelmiszerekben összetevőként, vagy önálló édesítőszerként legtöbbször egymással kombinálva találhatóak meg. Édesítőszerként por, folyadék vagy tabletta formájában kaphatóak, érdemes többfélét végigtesztelni, amíg meg nem találja a számára legmegfelelőbb változatot – például van, aki nem szereti a stevia mellékízét, más viszont meg sem érzi.

Otthon leginkább italok (kávé, tea, limonádé, stb.) és ételek (pl. pudingok, pohárdesszertek, stb.) ízesítésére, befőttek, lekvárok, készítésénél használják az édesítőszereket. A boltok polcain pedig többek között: tejdesszertek, pudingporok, müzlik, müzliszeletek, dzsemek, kandírozott gyümölcsök, rágógumi, cukormentes cukorkák, csokoládék, gyümölcs- és zöldségkonzervek, szószok, mártások, mustár, félkész élelmiszerek stb. összetevői között találkozhatunk velük.

Intenzív édesítőszerek kontra cukorpótlók

Szintén a cukor kiváltására használják a cukorpótlókat (cukoralkoholokat), de gyakori probléma, hogy a fogyasztók nincsenek tisztában a két csoport között különbséggel.

Míg az intenzív édesítőszerek energiatartalma elhanyagolható, és a vércukorszintet nem emelik meg, addig egyes cukoralkoholok energiatartalmával számolni kell. Egyrészt azért, mert az eritriten kívül mindnek van kalóriatartalma, ami kb 50-70 %-a a cukorénak. Ezt az értéket csökkenti, hogy csak részben szívódnak fel (kb 50%-ban), ez okozza a mellékhatásukat, a puffadást, hasmenést.

A cukoralkoholok közé tartozik többek között a szorbit, mannit, maltit, izomalt, laktit, valamint az egyre népszerűbb xylit és eritrit. Édesítőerejük messze elmarad az intenzív édesítőszerektől, és a kristálycukorétól is. A legtöbb esetben akkor használják őket, amikor a cukor tömege is szükséges az adott étel elkészítéséhez, például süteménysütésnél.

Az édesítőszerek használatának biztonságosságról

Az elmúlt évek, évtizedek során is számtalan hír keringett a különböző édesítőszerek fogyasztásának veszélyeiről. A szacharinról, és a ciklamátról, aszpartámról több alkalommal is feltételezték, hogy daganatkeltő hatásuk van. Állatkísérletek során patkányok esetében bizonyos ráktípusok gyakoribb előfordulását írták le, azonban ember esetében nem tudtak hasonló eredményt igazolni. Humán vizsgálatoknál kb. 10 év szükséges ahhoz, hogy teljes bizonyossággal állíthassuk egy szerről, hogy rákkeltő. Biztosítani kell, hogy a kontroll (vegyületet nem kapó) csoport, és a vegyületet kapó csoport tagjai ugyanazt az ételt, italt fogyasszák. Ez gyakorlatilag megoldhatatlan.

Az aszpartámot a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) az emberre nézve potenciálisan rákkeltőnek minősítette. A bizonyítékok erőssége szerinti besorolása a 2B csoportba került. A 4 szint közül (1, 2A, 2B, 3) ez a harmadik szint, és általában akkor kerül egy anyag ebbe a csoportba, ha korlátozott, nem meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre az emberi rákos megbetegedésre, vagy meggyőző bizonyíték a kísérleti állatok rákjára, de nem mindkettő. Oka az volt, hogy a bizottság által vizsgált kísérletekben a májrák egyik típusa gyakoribb volt a rendszeresen aszpartámot kapó állatoknál. Az ebben a csoportban megtalálható anyagok rákkeltő hatásának kockázata mai tudásunk szerint nagyon alacsony, ebbe tartoznak pl. egyes fogamzásgátlók vagy az Aloe vera (ez nem a gélre, hanem a tejnedvre vonatkozik) is. Az IARC ugyanakkor nem vizsgálja, hogy ehhez mekkora dózis szükséges.

Az aszpartám fogyasztása tilos egy nagyon ritka, örökletes anyagcsere-betegség, a fenilketonuria (PKU) esetén, mert fenilalanint tartalmaz – a fenilalanin a fehérjékben található aminosav, amelyet a PKU-sok szervezete egy enzim elégtelen működése miatt nem tud feldolgozni, és a felhalmozódó bomlástermékek idegrendszeri károsodást okoznak.

A sztívia kapcsán is felmerültek biztonságossági kétségek, 2011-ben engedélyezték használatát az EU-ban (pontosabban a szteviol-glikozidokét, ezek felelősek a sztívia édes ízéért) kizárólag édesítőszerként, egyéb célból nem adható az élelmiszerekhez.

Az Európai Unióban minden élelmiszeripari adalékanyag, így az intenzív édesítőszerek is, nagyon hosszú, szigorú tesztelésnek és szabályozásnak vannak alávetve az engedélyezés előtt. A már engedélyezett édesítőszerekkel kapcsolatban is gyakran folynak újabb kutatások, és azok eredményeit is figyelemmel kísérik, szükség esetén pedig felülvizsgálják a korábbi állásfoglalásokat.

Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal) és a magyarországi hatóságok jelenlegi álláspontja szerint az engedélyezett édesítőszerek fogyasztása biztonságos a napi megengedhető beviteli értékig (ADI) a cukorbetegségben, prediabéteszben, PCOS-ben szenvedőknek.

Kapcsolódó Érdemes-e édesítőszereket fogyasztanunk, ha egészségügyileg nem indokolt?

Felhasznált irodalom

- https://www.efsa.europa.eu/en/topics/topic/aspartame,
- https://www.efsa.europa.eu/en/topics/topic/sweeteners
- A diabetes mellitus kórismézése, a cukorbetegek kezelése és gondozása a felnőttkorban. A Magyar Diabetes Társaság szakmai irányelve, 2014.
- Energiamentes Édesítőszerek, Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, Táplálkozási Akadémia Hírlevél, 7. évfolyam, 10. SZÁM – 2014. november

WEBBeteg logó

Forrás: WEBBeteg
Szakértő: Moharos Melinda, dietetikus
Aktualizálta: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész

Cikkajánló

Töredezett haj
Töredezett haj

Hogyan kezelhető a hajtöredezettség?

A penészgomba
A penészgomba

Hogyan előzhetjük meg a megtelepedését?

WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Fövényi József, diabetológus
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.