• Hogyan feküdjön, üljön, mozogjon a tüdőbeteg?

        Dr. Lajtos Melinda
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász

        A tüdőbetegek leggyakoribb problémája a nehéz légzés, így a megfelelő pozíció megtalálására törekednek, még alváskor is. A következőkben néhány tanács, hogy hogyan feküdjön, üljön, mozogjon a tüdőbeteg.

        A krónikus obstruktív tüdőbetegre (COPD) jellemző, hogy az alvás nem megfelelő, nem mindig pihentető, illetve gyakran horkolnak ezek a betegek, amely így nappali aluszékonysághoz vezethet.  Súlyos oxigénhiányos állapotban a beteg talán nem is alszik, csak az ágyában ül, a két karjára támaszkodik, a légzési segédizmokat (nyakizom, hát- és bordaközi, illetve orrszárny izmokat) használva. 

        Hirdetés

        A mellkasi fájdalom enyhítése

        Szív eredetű nehéz légzés esetén a beteg félig ülő helyzetben érzi jól magát, mivel ilyenkor a rekesz lejjebb száll, így a tüdőkapacitása növekszik. Súlyosabb esetben felül, és két karjával az ágy oldalába kapaszkodik.

        Gyógyúszás és gyógytestnevelés

        A gyógyúszás a fürdőgyógyászati kezelések közé tartozik, a társadalombiztosító a 18 év alattiak gyógyúszását támogatja. Az úszás nagyon sok esetben, önmagában is terápiás jellegű, hiszen nagyon pozitívan hat a mozgatórendszerre, a keringési, és légzőrendszerre, idegrendszerre. Gyógyúszás és gyógytestnevelés

        A mellkasi fájdalom, köhögés és nehéz légzés hátterében gyakran állhat a refluxbetegség is, ilyenkor a legjobb a félig ülő, vagy a legalább 30 fokos fejmegemelés, ezzel elkerülhető, hogy a nyelőcsőbe jutó gyomorsavat belélegezze a beteg.  A mellhártyagyulladás, tüdőembólia esetén a fájdalom csökkentése miatt a betegek a fájó oldalukra feküdjenek, így csökkenthetik a mellkas légzési kitérését.

        Légzőgyakorlatok

        Erősíthetjük a légző izmokat, ha naponta fél órán át lassan, összeszorított ajakkal végezzük a kilégzést. Ha egy belégzést követően kétszerre próbáljuk meg kifújni a levegőt, így több „elhasznált” levegőt lehet eltávolítani a tüdőből. A légzés tudatosan hasból és egyenletesen kellene, hogy történjen. Ügyeljen emeléskor, lépcsőzéskor a beteg továbbá arra, hogy a kilélegzése összeszorított szájjal, belégzése nyugalomban történjen.

        A légző torna célja a rekeszizom működésének javítása, a légzési munka csökkentése. Az ülő vagy álló helyzetben a felsőtest 20-45 fokkal való előre dőlése esetén a rekeszizom lelapult helyzetéből feljebb kerül, így nagyobb erőt képes kifejteni a légzés során. A karba font helyzetben való ülés vagy séta tovább növeli a belégzési segédizmok munkáját.
        A beteg hátán zárt ujjakkal, harang alakú tenyérrel végzett laza csuklómozdulatok elősegíthetik a hörgőkben lerakódott váladékok fellazítását.

        Állóképesség-növelés

        A mozgás rendkívül fontos a tüdőbetegeknél, a felső végtagok, nyak, váll izmainak átmozgatásával, illetve erősítésével segíthetjük, könnyíthetjük a légzést. Előnyös mozgást nyújt az úszás.

        A tüdőbetegek állóképességnek növelését mind az alsó, mind a felső végtagi izmok rendszeres erősítése segítheti elő. Heti 3-5 alkalommal 30-45 percnyi kerékpározás, futás, lépcsőzés az alsó végtagot terheli. A karok erősítése súlyzókkal is történhet.

        A megfelelő légzés-tréning megtalálásához, a légző tornagyakorlatok elsajátításához érdemes szakember, gyógytornász, rehabilitációs orvos segítségét kérni, mivel nem megfelelően végzett edzés akár nagyobb légzési igénybevételt jelenthet, mely fulladáshoz vezethet.

        Azonban a rendszeresen végzett légzőtorna, izomerősítés nemcsak az állóképességet növeli, de a beteg panaszait csökkenti, nyugodtabb alvást és pihenést biztosít, az életminőséget is növeli.

        Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyászForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász

        Módosítva: 2018.01.01 03:50, Megjelenés: 2018.01.01 03:50
      • Cikkajánló

        Emésztési zavar

        Emésztési zavar

        WEBBeteg

        Mik a tünetei az emésztési zavarnak? Hogyan előzhető meg?

        Fogzás

        Fogzás

        Dr. Szendrey Gábor

        A baba nyugtalan, sírdogál, sőt még hőemelkedése is lehet.

        Nem csak a dohányzás okozhat COPD-t

        A dohányzás az elsődleges, de nem egyedüli kiváltó ok. Örökletes enzimhiány, foglalkozási ártalom vagy elhanyagolt asztma következtében is kialakulhat az egyik leggyakoribb krónikus tüdőbetegség, a COPD.

        Az éneklés a légúti, a COPD-s betegek légzőterápiája

        Az asztma és a belégzést durván nehezítő egy másik betegség - a magyarul csak nehézkes fordításban emlegetett kór: a krónikus obstruktív tüdőbetegség (rövidítve COPD) - érintettjeinek száma hazánkban megközelíti az 1 milliót. További riasztó adat, hogy a lakosság csaknem egynegyedénél fordul elő légúti allergia.

        Mi okozhat véres köpetet?

        A véres köpet láttán mindenki megijed, és először rosszindulatú tüdődaganatra gondol, és általában azonnal felkeresi orvosát. Pedig a véres köpet hátterében számos más, nem csak tüdőbetegség állhat. Mindenképp tanácsos orvoshoz fordulni, mert az ok kiderítése orvos feladata!

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
        Hogy lesz így párom?
        Az első lépés sokszor a legnehezebb: önmagunk elfogadása a betegségünkkel.
        Füstmentes jövő?
        Az ártalomcsökkentés a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke. (x)
        Egymillió migrénes
        Volt már valaha olyan mértékű fejfájásod, hogy nem tudtál dolgozni?
        Amire a férfiak a leginkább kíváncsiak
        A legfontosabb kérdések és válaszok a férfiegészségről.
      • Orvos válaszol
        Dr. Pászthory Erzsébet

        Dr. Pászthory Erzsébet

        gasztroenterológus, háziorvos, belgyógyász szakorvos

      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások