Veszélyes-e a szaharai por?

szerző: Bak Marianna, biológus szakfordító - WEBBeteg
frissítve:

Az Afrika felől hazánk térségébe érkező légtömegek nem is annyira ritkán szaharai port is magukkal hoznak tavasszal és nyáron. De vajon jelenthet-e bármilyen kockázatot egészségünkre nézve a sivatagi szélben kavargó por, amit a záporok, zivatarok kimosnak a légkörből és saras eső formájában ér földet nálunk?

A sivatagi port Észak-Afrikában a szél kavarja föl, és a meleg légáramlatokkal együtt jut el Európába, évente többször is.

Önmagában a szaharai por közvetlenül nem veszélyezteti az egészséget, mivel részecskéinek jelentős része kicsi, olyan mérettartományba esik, amelyek nem okoznak egészségkárosodást.

Azonban az asztmások, a pollenallergiások és egyéb légzőszervi betegek panaszai a por érkeztével sok esetben fokozódhatnak, ez azonban a por légköri koncentrációjától függ, akkor lehet rá számítani, ha eléri a 100 µg/m3-t.

Mivel ez a természeti jelenség elsősorban tavasszal és nyáron, enyhe, illetve meleg időben játszódik le, amikor a levegő egyébként is tele van pollenekkel és máshonnan származó porrészecskék is vannak benne, mindezek a határérték alatti koncentráció mellett is ingerelhetik a légutakat, hosszabb és közvetlen kitettség esetén akár még az egészségesekét is, a légúti alapbetegségekkel élőknél pedig köhögés jelentkezhet, a szénanáthások panaszai felerősödhetnek.

Mit tegyünk?

A szaharai por érkezésekor tehát mindenkinek – de a légúti betegeknek különösen – tanácsos kerülni a szabadban való tartózkodást, és lehetőség szerint érdemes zárva tartani az ablakokat a sivatagi poros légtömegek távoztáig.

Baktériumok, vírusok is érkezhetnek-e a szaharai porral?

Erről ma is sok vita folyik. Azt már régóta tudjuk, hogy a légkörben baktériumok, gombák, vírusok (és mint említettük, pollenek, sőt algák is) „utaznak”. A legfontosabb kérdés tehát az, hogy a kórokozók a széllel, légáramlatokkal szállítódva is képesek-e megőrizni fertőzőképességüket. Sajnos a válasz nem megnyugtató, ugyanis például a Száhel-övezetben a szaharai por érkezése után a bakteriális agyhártyagyulladás megnövekedett előfordulását figyelték meg.

Egy 2001-ben publikált tanulmány vizsgálatai során azt állapították meg, hogy vannak élő mikroogranizmusok ezekben a légtömegekben, amelyek az óriási távolságokon át történő szállítást képesek túlélni, ugyanakkor az életképes mikrobák százalékos aránya annyira kicsi bennük, hogy nagyon csekély a valószínűsége annak, hogy a szahari porral érkező kórokozók fertőzést tudnának okozni.

A szaharai porral kapcsolatban több a mítosz, mint a valós veszély

A Szaharából érkező por valóban okozhat panaszokat, de elsősorban az allergiásoknak, asztmásoknak és egyéb légúti betegségben szenvedőknek, de csak akkor, ha nagy koncentrációban van jelen a levegőben. Rendszerint inkább a vele párhuzamosan fellépő jelenségek – mint a magas pollenterhelés – azok, amelyek nagyobb szerepet játszanak a szénanáthás tünetek fokozódásában. A baktériumok és vírusok, mint például a koronavírus, csak rendkívül csekély mértékben képesek a porszemcsékhez tapadva továbbterjedni, úgyhogy az ilyen módon történő megfertőződés esélye meglehetősen valószínűtlen.

A szaharai por hatással van az időjárásra

A sivatagi por befolyása az atmoszférára és a klímára nagyon összetett, és még a tudósok sem ismerik teljes egészében. Hozzájárul a felhőképződéshez és szűri a napsütést. Bár a sivatagi por nagy része apró szemcsés, vannak benne nagyobb részecskék is, amelyek nemcsak a napsugarak egy részét, hanem a Földről visszasugárzó hőt is elnyelik, tehát hasonló eredményt érnek el, mint az üvegházhatású gázok, vagyis a globális felmelegedést tovább erősítik. Ugyanakkor tudni kell, hogy az emberi tevékenység károsító hatása nélkül a por önmagában semmilyen problémát nem okozna e téren.

A szaharai pornak pozitív hatásai is vannak a környezetre: a porban lévő ásványi anyagok, amelyek a csapadékkal kimosódnak a légkörből, többek között táplálékul szolgának óceáni planktonok számára és táplálják az esőerdők talaját, vagyis az ökoszisztéma egészséges működésének megőrzéséhez szükségesek.

WEBBeteg logóSzerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: Saharastaub: Wie gefährlich ist der Blutregen? (gesundheit), Wie sich Saharastaub auf die Gesundheit auswirkt (Deutschlandfunk)

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Hangonyi Csilla

Dr. Hangonyi Csilla

Tüdőgyógyász, allergológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Marsi-Molnár Barbara

Dr. Marsi-Molnár Barbara

Gyermekpulmonológus, Gyermekgyógyász

Budapest

Cikkajánló