Gyakori kérdések és félreértések az allergológiában

Csak akkor asztmás valaki, ha éppen fullad? Sokan csak beképzelik maguknak ezt a betegséget? Ha gyermekkorban jön elő az asztma, akkor azt idővel ki lehet nőni? Számos kérdés merülhet fel és megannyi tévhit kering a köztudatban, amiket most tisztázunk!

Először is fontos tisztázni, hogy az allergia az immunrendszer túlzott aktivitásának következménye, ami miatt olyan anyagok ellen is immunválasz alakul ki, amelyek nem ártalmasak az egészséges szervezetre. Az úgynevezett immunerősítők nem alkalmasak az allergia kezelésére.

Allergén növényekkel kapcsolatos tévhitek

Bár ez a legközismertebb félreértés, a parlagfüvet sokan ma is vadkenderként említik, holott nem kender (annak elvadult formájával sem azonos), és nincs köze a narkotikum kivonására alkalmas indiai kenderhez sem.

A parlagfű Észak-Amerikában őshonos, az onnan érkező gabonaszállítmányokkal került hazánkba, magja a gondozatlan, elhanyagolt, „parlagon heverő” földeken terjed. Nagyon szívós, homokos talajon is jól nő. Hazánkban nincs természetes ellenlábasa, ezért terjedése megállíthatatlan, ha nem teszünk ellene.

A nyárfa szösze nem okoz allergiás panaszokat. Nem pollen, hanem a nyárfa termését szállító repítőszösz. Ha sokat látnak szállni a levegőben és viszket az orruk, biztosak lehetnek benne, hogy az ebben az időben terjengő fűpollen okozza panaszaikat, mely rátapadhat a nyárfa szöszre. A nyárfa pollenje márciusban kerül a levegőbe, aki nyárfapollenre (tehát nem szöszre) allergiás, annak márciusban jelentkeznek a panaszai.

A kamillának jótékony gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő hatása van, de nyáron ne borogassunk vele, mert lehet valaki a kamillára is allergiás, vagy más fészkesvirágzatú növénnyel (elsősorban a parlagfűvel) keresztreakciót adhat, így súlyos reakciót válthatunk ki a gyógyító szándékkal.

Az sem igaz, hogy a virágok csak tavasszal szórják pollenjeiket. A különböző virágos növények pollenszórása tél végétől ősz végéig tart, ez időszak alatt mindig más fajok virágoznak. Az elsők közt virágzik a mogyoró, a parlagfű pedig például az első fagyokig szórja virágporát. A pollennaptár nyújt tájékozódást az éppen virágzó növényekről, manapság azonban már a klímaváltozással is számolni kell: az enyhülő telek miatt a pollenszórás időszaka is kitolódik.

Virágzó fák – a mogyoró virágzásával – már februártól panaszokat okozhatnak, mivel még a lombfakadás előtt megérnek a porzós virágok, a barkák.

Pollenallergiások esetében vigyázni kell a méz vagy a propolisz használatával, illetve a gyógynövénykivonatokkal, gyógyteákkal. Köhögés esetén célszerűbb gyógyszerekkel kezelni a panaszokat, mivel a méhészeti termékek és a növényi készítmények fokozhatják a légúti panaszokat, olykor ugyanolyan általános reakciót tudnak kiváltani az arra érzékenyeknél, mint a pollenek.

Komoly veszélyt jelent az a tévhit, hogy a parlagfű-allergiásoknak parlagfüvet kell enniük, hogy elmúljon az allergiájuk. Az interneten megszaporodtak a parlagfüvet tartalmazó lekvárok, teák. Tudni kell, hogy ezek a készítmények károsítják a vesét, májat, idegrendszert és nem gyógyítják meg az allergiát. Az egyedüli hatékony oki terápia, ami tartós tünetmentességet eredményez, az az immunterápia. Ennek során laboratóriumi tisztaságú koncentrált allergénkivonatot tartalmazó oldatot kell cseppenteni minden reggel a nyelv alá, hónapokon keresztül. Ez a kezelés biztonsággal alkalmazható gyermek- és felnőttkorban egyaránt.

Senki ne fogyasszon ellenőrizetlen, bizonytalan eredetű növényi kivonatokat, mert súlyos egészségkárosodást okoznak!

Poratka-, penészgomba- és tejallergia

A párásítás általánosságban jótékony hatású, ám túlzott alkalmazás esetén ellentétes következményei lehetnek. A 60 százalék feletti relatív páratartalom ugyanis kedvez a házi poratka szaporodásának, így fokozódnak az atkák által kiváltott allergiás panaszok.

Magas páratartalom mellett a penészgombák szaporodása is felgyorsul. A penészgombák nagymennyiségben vannak jelen a fűtőtestre helyezett párologtatókban, a cserepes virágok földjében (ezért penészgomba-allergiások hálószobájában nem célszerű elhelyezni azokat). Sajnos penészgombák az avarban, az erdők aljnövényzetében is előfordulnak, így egy kirándulás a szabadban, a jó levegőn veszélyes lehet az allergiások számára.

Tévhit, hogy a kecsketejet és a juhtejet fogyaszthatják a tehéntej-allergiában szenvedők. Az állatok tejének fehérjeösszetétele ugyanis hasonló, ezért ugyanúgy allergizálhatnak. Az is tévhit, hogy a kecsketej fogyasztása megszünteti vagy megelőzi az allergiát.

Az asztma nem képzelt betegség

Fokozódó légszomj vagy kilégzéskor megjelenő sípoló légzés. Mellkasi szorítás vagy fájdalom. Az asztma egy légúti gyulladásos betegség. Tünetei változékonyak. Nem mindig jár súlyos tünetekkel, fulladással. Gyakran tünetmentes vagy enyhe tünetei vannak, de a betegség fellángolása a beteg számára igen megterhelő állapot.

Sokan tévesen azt képzelik, hogy az asztma csak egy „képzelt betegség”. Úgy vélik, hogy lelki alapon nyugszik, és az érzelmekkel teli személyiség könnyebben lesz asztmás. Az érzelmek nem okozhatnak asztmát, de a meglevő asztmát a negatív érzelmek és hangulat ronthatja. Ha valaki asztmás, akkor a sírás, az idegeskedés vagy az erős nevetés asztmás tüneteket okozhat, a légúti gyulladás erős hörgőérzékenységgel jár.

Veszélyes, ha az enyhe, tünetszegény asztmát nem kezeljük, mert hirtelen súlyos asztmás roham alakulhat ki ezekben az esetekben. Az asztma egy krónikus betegség, minden formája állandó kezelésre és rendszeres ellenőrzése szorul.

Napjainkban terjedőben van az a tévhit is, hogy az asztmás gyerekek kinövik a betegséget. Előfordul, főleg fiú gyermekeknél, hogy serdülőkorra az asztmát valóban „kinövik”, de az esetek egy részében fiatal felnőtt korra a betegség újra fellángol.

Sokan úgy gondolják, hogy ha asztmások, soha nem sportolhatnak. Több olimpiai bajnok is van, aki asztmás. A titok nyitja, hogy megfelelően kezelje betegségét, betartsa orvosa utasításait. Megfelelően kezelt asztmás gyermeknek a megfelelő testnevelés és sport jót tesz, nem rontja állapotát. A jól megválasztott mozgás, sport erősíti a légzőizmokat, ami ebben a betegségben rendkívül fontos, és az asztmások légzését jelentősen javítja.

Tévhit, hogy az allergia csak kellemetlen, de nem veszélyes

Az allergia tünetei rontják az életminőséget, csökkentik a fizikai és szellemi aktivitást, a koncentrálóképességet, ami a munka és tanulás rovására megy. A kezeletlen allergiából allergiás asztma alakulhat ki, ami akár súlyos légzési elégtelenséghez vezethet kezelés nélkül.

Az sem igaz, hogy aki gyermekkorában nem lett allergiás, felnőttként később nem lehet az

Allergia bármely életkorban kialakulhat. A genetikailag allergiára hajlamos emberek bármikor, bármire allergiásak lehetnek. Igaz ez a darázs- és méhméreg-allergiára is.

Tévhit, hogy a vidéken élők körében gyakoribb az allergia, mint a városban lakóknál. Tanulmányok igazolják, hogy azoknál, akik gyermekkorukat vidéken töltötték, ritkábban fordul elő allergiás megbetegedés, mint a városlakóknál. Ennek elsődleges oka, hogy a szervezetük, immunrendszerük korábban találkozott azokkal a fehérjetermészetű anyagokkal és így megtanulta felismerni azokat, amiket az allergiások szervezete allergénként kezel és így allergiás reakcióval reagál rájuk, holott ezek egyébként teljesen ártalmatlan anyagok. Ugyanez a magyarázata annak is, hogy azok között, akik kutyát vagy macskát tartó családban nőnek fel (akár városban), ugyancsak kevesebb az allergiás. A másik oka annak, hogy a gyermekkorukat vidéken töltők közt kevesebb az allergiás beteg, az, hogy a városokban mérhető nagyobb mértékű légszennyezettség is növeli az allergia kialakulásának és a betegeknél a tünetek megjelenésének kockázatát.

Tabletta, injekció, szirup vagy spray?

A korszerű asztma terápia alapvető készítményei a belégzőszerek, amik lehetnek spray vagy porbelégző formájúak. Ezt a betegséget tablettával nem lehet eredményesen kezelni. Kivétel ez alól a gyermekkori asztma , melynek kezelésében fontos szerepe lehet egyes tablettás készítményeknek, amíg a kisgyerekek nem tudják megfelelően használni a belégzőszereket. Természetesen bizonyos súlyosságú tünetek esetén szükség lehet a kezelés kiegészítésére tablettás vagy injekciós készítményekkel.

A hörgőtágító spray-t azért fejlesztették ki, hogy lokálisan hatva gyorsan képes legyen oldani a hörgőizom görcsét, a légúti gyulladást a lehető legkevesebb adagban, a legkevesebb mellékhatással. Ha késünk, és nem oldjuk időben a hörgőizom görcsét, akkor a nyálkahártya-duzzanat (ödéma) is fokozódik, és halmozódik a légúti váladék, fokozva a nehézlégzés súlyosságát, rontva a hörgőtágító spray-k hatását.

Sok gyógyszer? Kevés gyógyszer?

Az asztma kezelésére gyulladáscsökkentő és hörgőtágító hatóanyagú belégzőszereket használunk. Ezek kombinációja is megtalálható egy-egy belégzőszerben, hogy ne kelljen sokféle inhalátort használni a betegeknek.

A megelőző, bázis gyógyszereket akkor is használni kell, ha semmi panasza nincs a betegnek, így előzhetők meg a fulladásos rohamok. Az asztmás betegek terápiáját rendszeresen ellenőrizni kell a tünetmentesség eléréséhez.

A szteroidfóbia

Az orális szteroid kezelés során rövid idő alatt is kialakuló mellékhatások miatt a szteroidfóbia gyakori jelenség a betegek, de az orvosok között is. Jól kontrollált klinikai vizsgálatok megállapították, hogy 4 éven keresztül felnőttkorban napi 1000 mikrogramm, gyermekkorban napi 400 mikrogramm inhalációs szteroid adása nem okoz jelentős mellékhatást.

Nem felel meg az igazságnak, hogy az inhalációban alkalmazott gyógyszer veszélyesebb (több a mellékhatása, hamarabb hozzászokik a beteg, vagy a spray "kikészíti a szívet"). A ma alkalmazott készítmények nem károsítják a szívet, átmeneti pulzusszám-emelkedét okozhatnak, ami nem indokolja a kezelés megszakítását. Az inhalációs formában bejuttatott gyógyszer gyorsabban hat és kevesebb a mellékhatása is. A spray-ket éppen azért alkalmazzák, mert többszörösen (tízszer-százszor) kevesebb gyógyszert visznek be, és azt is lokálisan a légutakba, a vérbe ebből alig szívódik fel hatóanyag. Ezekhez a gyógyszerekhez nem lehet hozzászokni, éveken át történő használatuk során sem veszítenek hatékonyságukból. Terhesség, szoptatás esetén, sportoláskor is biztonsággal alkalmazhatók.

Súlyos esetben szükség lehet néhány napos szisztémás szteroid kezelésre, de sem az asztma, sem az allergia kezelésében nem javasoltak a depo-szteroid injekciók.

Összefoglalás

Összefoglalva tehát, az allergiás betegségeket komolyan kell venni és kezelni kell. A korszerű készítmények nem okoznak hozzászokást, nincs jelentős mellékhatásuk, viszont tünetmentessé tehetik a betegeket, hogy teljes életet élhessenek.

Tartózkodni kell viszont a tudományos alapokat nélkülöző, interneten terjesztett, sok esetben veszélyes gyógymódoktól.

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Szerző: Dr. Brugós László, pulmonológus, allergológus
Aktualizálta: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus