Mi a teendő rovarcsípés-allergia esetén?

Ismert allergia esetén azonnal vigyük orvoshoz a beteget, ha rovarcsípés érte! A nem allergiás betegeknél a legtöbb esetben csak tüneti kezelés kell a fájdalom és viszketés enyhítésére, ám az egész szervezetre kiterjedő súlyos reakció esetén feltétlenül vigyük orvoshoz a beteget!

Allergiát és életveszélyes csípést okozó rovarok a Hymenopterák rendjéhez tartozó darazsak, méhek és egyes hangyafélék, allergiás reakciók más rovarokkal szemben nem gyakoriak.

A méhek fullánkjának felszíne nem sima, "szőrös" és a csípést követően a bőrben marad a méregzsákkal együtt, ami a rovar halálát okozza. A darázs általában nagyobb testű, színesebb, mint a méh, és fullánkjának felszíne simább és erősebben tapad a törzséhez, ezért csípés után nem pusztul el és egy alkalommal többször is csíphet.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Normális körülmények között egy darázs vagy méhcsípés után a bőrön fájdalom, viszketés, 2 cm körüli gyulladás alakulhat ki, amely nem-immunológiai helyi bőrreakció. Nagyobb helyi reakcióknál már ödéma is kialakul 10 cm átmérőn túl, ami 24 óráig is eltarthat. A halálos végződésű eseteken kívül súlyos reakciókat 0,3-7,5 százalékban váltanak ki. A méhészek között ennek aránya jóval magasabb, 22-43 százalék, és a nagyobb helyi reakciók is 31-38 százalékban vannak jelen.

Gyermekeknél általában lokális bőrreakciók alakulnak ki, mint csalánkiütés vagy bőrduzzanat, sokk ritka jelenség. Felnőtteknél gyakoribb a légúti elzáródás (obstrukció) és a vérnyomás leesése.

A rovarcsípés - a toxikus folyamatokhoz járuló immunmechanizmusok - hatására helyi és a szervezet egészét érintő reakciók is kialakulhatnak. A csípés - helyétől és számától függően - súlyos esetben életveszélyes is lehet. A helyi reakció fájdalom, ödéma, viszketés, vérzés, bőrpír és csalánkiütés, míg az úgynevezett szisztémás reakció általános bőrkiütés, sípoló légzés, nehézlégzés, nyelv-, ajak-és légúti duzzanat, eszméletvesztés, gégeödéma, szapora légzés, a vérnyomás leesése, sokk, légzésleállás lehet.

Azoknál, akiknek mastocytózisuk van (nagyszámú hízósejt), különösen gyakran alakul ki súlyos, úgynevezett anafilaxiás reakció csípést követően. Béta-blokkolók és ACE-inhibitorok (vérnyomáscsökkentők) szedése is fokozza az anafilaxia gyakoriságát.

A rovarcsípés-allergiában a kórelőzmény ismerete nagyon fontos, amit a bőrpróba, a méregspecifikus IgE vizsgálat vagy az úgynevezett RAST-vizsgálat (RAST - radioallergosorbent test) támaszt alá. Egyes centrumokban élő rovarokkal végzik a provokációt. Vizsgálatok adatai szerint a méhvel végzett provokáció esetében 52 százalékban anafilaxiás reakció alakul ki.

Hogyan védekezzünk rovarcsípés ellen?

• Ne öltözzünk élénk színű ruhákba, ne használjunk édes illatú kozmetikumokat és szappant, ha a szabadba megyünk!
• Az ételt és a szemetet fedjük le!
• Cipőben járjunk, hogy a talpunkat ne érje csípés!
• Ha a szabadban vagyunk, hordjunk olyan ruhát, mely befedi a kart és a lábakat!
• Tartózkodjunk a rovarok hessegetésétől, megfogásától!
• Kerüljük a rovarok fészkét!

Rovarcsípések kezelése

Csípés esetén a fullánk eltávolítása (főleg a méhcsípés esetében) nagyon fontos. Figyeljünk a bőr párhuzamos simítására késsel vagy bankkártyával, ami a méregzsák kiürülését akadályozza meg. Helyi fájdalom és ödéma esetén hideg borogatást, viszketés ellen antihisztaminos kenőcsöt, fájdalomcsillapítást alkalmazzunk!

Az egész szervezetre kiterjedő súlyos reakció esetén feltétlenül vigyük orvoshoz a beteget, aki a csípéstől a szív irányába érlekötést alkalmazhat, injekciót adhat a betegnek, szükségessé válhat továbbá a folyadékpótlás és a hörgőtágító inhaláció, vagy injekció.

A legtöbb estben csak tüneti kezelés kell a fájdalom és viszketés enyhítésére. A fullánk megfelelő eltávolításakor a helyi borogatáson kívül csak a seb fertőzése esetén kell antibiotikumot adni. A súlyos reakciókat kórházban kell kezelni. Az immunterápia egy végső lehetőség a kezelésben, de a rovarcsípés-allergiás változatában életmentő lehet alkalmazása.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Brugós László, tüdőgyógyász