A COVID-19 elleni védőoltás eseti ellenjavallatairól

szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró - WEBBeteg
megjelent:

A CDC szakmai összefoglalója alapján eligazító felsorolást állítottunk össze a legfőbb tudnivalókról, hogy mikor kinek igen, mikor kinek nem lehet (mert nem javasolt, sőt kifejezetten ellenjavallt) beadni a COVID-19 elleni védőoltást - aminek felvétele egyébként mindenkinek ajánlott, egyeseknek (egyre több országban, egyre több szakmában) pedig már kötelező.

A COVID-19 elleni vakcinákkal kapcsolatosan kontraindikációs eseteknek a számbavétele mellett az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) az elővigyázatosságot különösen indokolttá tevő állapotokat is megjelöli.

Oltás és allergiás reakciók

Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ ellenjavalltnak tartja a COVID-19 elleni vakcinálás alkalmazását azon esetekben, amikor fennáll az alább jelzett probléma vagy az egyén életében ennek van már előtörténete:

  • ha súlyos allergiás reakció (anafilaxia) lépett fel egy korábbi dózis után, vagy
  • ha a beoltandónál diagnosztizált allergia áll fenn a COVID-19 elleni vakcina egyik komponensével szemben.

A CDC leiratának függelékében ezen összetevők között szerepel például a polietilén-glikol (polyethylene glycol, PEG), ami például mindkét mRNS-alapú COVID-19 elleni vakcinában megtalálható. Az ugyancsak megemlített poliszorbát (polysorbate 80) emulgeálószer, felületaktív anyag pedig a Janssen COVID-19 elleni vakcinájának egyik komponense. A polietilén-glikol és a poliszorbát hasonló molekulaszerkezetű, ezért az egyikre való túlérzékenység keresztreakciót idézhet elő a másik összetevő esetében is.

Enyhe és súlyos allergiás reakciók

A túlérzékenységre utaló tünetek olykor enyhék, ilyen az injekció beszúrásának környékén megjelenő csalánkiütés (urticaria). Ennél súlyosabb a különféle felületeken – leginkább a végtagokon, az arcon (a szem környékén, az ajkakon, a nyelven) jelentkező duzzanat (angioödéma).
Ez súlyossá válva légzési, nyelési nehézséget (fatális esetben képtelenséget) okozhat, amennyiben a nyelvcsapot (uvulát) és a garatot is érinti. Ide tartozó jelenség a légzési disztressz – például az asztmás légzés, a zihálás, a sípoló légvétel (stridor), vagy az életet is fenyegető anafilaxiás sokk, ami általában az oltás beadását követő négy órán belül szokott kialakulni. Az említett súlyos allergiás reakciók között a nehézlégzés mellett előfordul még az alacsonyra eső vérnyomás okozta – olykor súlyos – probléma is.
A nyálkahártyát is érinti az a szétterjedő formában mutatkozó kiütés, mint amilyen például a Stevens-Johnson-szindróma – ez, akárcsak a toxikus epidermális nekrolízis, a felhám nagy felületen történő hólyagos leválásával jár.
Az egészségügyi ellátó személyzetnek minden esetben meg kell próbálni megállapítani, hogy az oltást követően kialakult reakció egyértelműen közvetlen allergiás reakciónak számít-e. Léteznek ugyanis másféle reakciók is, amelyeket általában bármilyen oltás beadása után meg lehet figyelni.

Azon egyének számára, akiknél az mRNS-alapú COVID-19 elleni vakcina valamelyike ellenjavallt, rendkívül nagy körültekintéssel – orvos felügyelete mellett – szabad csak megszervezni a másik mRNS-vakcinával (Pfizer-BioNTech vagy Moderna) való oltást. Azonban az ilyen személyek kaphatnak Janssen COVID-19 elleni vakcinát vagy más vektorvakcinát, hozzátéve, hogy ha ekkor is betartják az összes elővigyázatossági szabályt.

Az érintettek számára igen fontos információ, hogy a poliszorbátra vonatkozóan ismert allergia ma már nem jelent kontraindikációt az mRNS-vakcinációval szemben, ugyanakkor ilyen esetekben ellenjavallt a Janssen COVID-19 elleni oltását beadni – persze ilyenkor is érvényes, hogy mindenképpen nagy körültekintéssel kell eljárni.

Az oltási szakemberek és a vakcinálást felügyelő személyzet fontos feladata, hogy értékelje, megbecsülje bármely azonnal fellépő allergiás reakció súlyosságát, minthogy ez az állapot mindenképpen kockázatos (akár élet-halál kérdése) lehet az egyén számára. A fellépő jelenség ismeretében az egészségügyi ellátók segítenek megállapítani, kinél ellenjavallt a vakcinálás, a koronavírus elleni vakcina második dózisának beadását is beleértve.

Óvintézkedések és megfontolások allergiás hajlam esetén

Az óvatosság és az óvintézkedések fontosságára az oltásra jelentkezők közül többen gondolnak. Mégse felesleges hangsúlyosan megismételni, amire a CDC külön figyelmeztet. Előfordulhat, hogy bármiféle oltásra (ami tehát nem csak a COVID-19 elleni vakcina!), illetve bármiféle injektálható terápiára azonnali reakcióval válaszol a beoltott. Ilyen esetekben csak elővigyázatosságra van szükség, az ilyenkor mutatott reakció nem jelent kontraindikációt a vakcinával szemben.

Azoknál az embereknél, akiknél ismerten előfordulhat, mert már volt rá náluk példa, hogy azonnali allergiás reakció alakul ki egy többkomponensű oltás, vagy injekcióban adott terápia esetén (hangsúlyozzuk, nem a COVID-19 ellen beadott vakcináról van szó!), amelyben valamely összetevő azonos a koronavírus elleni oltóanyag elemeivel, és nem tudni azt, hogy a korábbi reakciót melyik komponens váltotta ki, nagy körültekintésre van szükség. Azaz megfontoltan mérlegelve kell a COVID-19 elleni védőoltás felvételekor eljárni, de nem ellenjavallt maga az oltás beadása.

Az ilyen egyéneknek érdemes allergo-immunológussal is konzultálni, aki részletesebb kockázatbecslés mellett allergiatesztet is végezhet. Akiknél felmerül, hogy nem javasolnak egy adott COVID-19 elleni vakcinát, annál megfontolások után kell alkalmazni egy másféle vakcinát. Mint az előbbiekben említettük, az mRNS-alapú vakcinák és a Janssen COVID-19 elleni vakcinájának egyes összetevői között túlérzékenységi keresztreakció léphet fel, ezért az oltóanyagválasztásnál mindenképp célszerű konzultálni egy allergo-immunológus bevonásával. Az ilyen személyek oltását megfelelő egészségügyi környezetben kell kivitelezni, olyan orvos felügyelete mellett, aki járatos a súlyos allergiás reakciók kezelésében, ellátásában.

Meg kell külön jegyezni viszont, hogy az anafilaxiás reakció nagyon ritka! Nem tévesztendő össze „egyszerű” gyógyszerérzékenységgel vagy "egyszerű" allergiával.

Amikor nem jelent kockázatot az ismert allergia

A mégoly súlyos allergiás reakciók fennállta esetén, ha a panaszoknak nincs köze a COVID-19 elleni vakcinákhoz – ilyenek az ételekben, az állati szőrben, a kígyóméregben lévő és a környezeti allergénekre, a szájon át szedhető gyógyszerekre kialakuló allergiák –, értelemszerű, hogy ez a hajlam nem jelent kontraindikációt a COVID-19 elleni védőoltás beadásakor.

A CDC protokollja arra is kitér, hogy a COVID-19 elleni oltást tartalmazó fiolák lezárója (kupak, dugasz) nem természetesgumi-alapú latexből készül, így a latexre érzékenyeknek nincs mitől tartaniuk. Fontos azt is tudni, hogy se tojás-, se zselatintartalom nincs jelen a vakcinákban, ezen anyagokra allergiások sem kerülhetnek bajba.

Néhány egyénnél az mRNS-vakcina első dózisának beadása után késve – csak néhány nap eltelte után, vagy a második héten – beinduló és meglehetősen nagy helyi reakciót jelentettek. Akinél az oltás beszúrása környezetében ilyen jelenség, például a bőr gyulladásos pirossága (erythema), keményedése, megkérgesedése, viszkető elváltozása (pruritus) fordult elő az első dózis után, annak sem kell attól tartania, hogy számára kontraindikált volna a következő adag felvétele. Tehát az ilyen érintettnek is – a megfelelő szünet után – meg kell kapnia a második dózist (bizonyos esetekben egy kiegészítő első dózist) ugyanebből a vakcinafajtából, ám azt inkább a másik karba érdemes ilyenkor beadni.

Egyéb krónikus betegségek, állapotok esetén

A CDC szakmai ajánlása mellé hasznos lehet idézni a hazai forrásokból összeállított szakmai eligazító listát, ami alapján a magyar vakcinológusok végzik oltási munkájukat.

Nem oltják az olyan súlyosan immunsérült beteget, aki éppen kezelést kap, ugyanakkor csak bizonyos hatóanyagokra vonatkozik a javaslat, és mindez nem általános ellenjavallatot jelent, csak az oltás időbeni eltolását!

Az akut, tüneteket mutató autoimmun betegeknek szintén időben tervezett oltást javasolnak. Ez azonban semmiképpen nem jelenti, hogy az autoimmun betegek nem olthatóak koronavírus ellen, sőt, nekik kifejezetten javasolt is az oltás felvétele.

Hasonlóképpen egyénileg mérlegelve várakozni kell a vakcinálással akkor is, ha az előző COVID-19 elleni oltás után súlyos oltási szövődmény alakult ki. Ilyen esetekben azonban van mód oltóanyagváltásra is.

Továbbá ellenjavallt a vakcinálás az akut lázas betegnél, a várandós nőknél a terhesség első 12 hetében, illetve a 35. terhességi hét utáni időszakban csak egyénileg mérlegelve adható COVID-19 elleni vakcina.

Összefoglalóan

Látható tehát, hogy abszolút kontraindikáció kifejezetten ritka, inkább az oltás időpontjának elhalasztását javasolhatja a kezelőorvos egyéni mérlegelés (a beteg aktuális állapota, a folyamatban lévő terápia) alapján. A legtöbb krónikus betegnek azonban éppen, hogy kifejezetten javasolt az oltás (pl. cukorbetegek, autoimmun beteg, daganatos beteg, magas vérnyomásos, vagy szívritmuszavarral élő betegek), mivel a koronavírus-fertőzés jóval nagyobb kockázatot jelent ezen krónikus betegek számára. Az anafilaxiás kórelőzmény sem zárja ki a vakcinációt, csak ilyen esetekben az az orvosszakmai javaslat, hogy az oltás felvétele feltétlenül oltóponton történjen.

Ezek is érdekelhetik

WEBBeteg logóWEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: Interim Clinical Considerations for Use of COVID-19 Vaccines Currently Approved or Authorized in the United States (CDC)

Cikkajánló

A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása

Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
Koronavírus védőoltás
A COVID-19 elleni oltásokról rengeteg információt lehet olvasni, azonban sokszor nehéz kiszűrni a valós adatokat, követni a fejlesztések meglepően gyors ütemét, vagy eldönteni, minek higgyünk. Összefoglaló a vakcinákkal kapcsolatos legfontosabb aktuális tudnivalókról.
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.