A csontritkulás (oszteoporózis) előjelei és veszélyei

Az oszteoporózis alattomos betegség, kezdetben semmilyen klinikai tünetet nem okoz. Első jele egy kisebb baleset, például egyszerű elesés miatti csonttörés lehet, előrehaladott formájában azonban már a mindennapi élet biztonságát is veszélyezteti.

Az oszteoporózis a csontok szövetének kóros mértékű megkevesbedése úgy, hogy a maradék csontállomány szerkezete és eloszlása a testben szabályos marad. Az oszteoporotikus csontok meggyengülnek, ami miatt korábban még könnyen elviselt terhelések hatására is eltörhetnek.

Első jele egy kisebb baleset miatti csonttörés lehet, leggyakrabban a gerinc, a combnyak, a medence és a csukló csontjai törnek el. Előrehaladott formájában már egy lehajolás, kisebb tárgy felemelése, köhögés is csonttöréshez vezethet. Súlyos esetben a csigolyák a test súlyától összeroppanhatnak, ami görnyedéshez és a testmagaság csökkenéséhez vezet.

Az oszteoporózis gyakran kísér bizonyos hormonális betegségeket, állapotokat (pl. menopauza), illetve egyes gyógyszerek mellékhatása is lehet (pl. szteroidok szedése közepes vagy nagy dózisban hosszú időn keresztül).

Bár sokan úgy tekintenek a csontritkulásra mint női betegségre, jelentős számú férfit is utolér.

Magas azon egyének száma is, akik még nem oszteoporotikusak, csontsűrűségük azonban már kisebb.

Általánosságban elmondható, hogy az oszteoporózis hatékony kezelése sok esetben nem könnyű, viszont sohasem túl késő, illetve sohasem túl korai az oszteoporózis elleni intézkedéseket elkezdeni.

Hogyan állapítható meg az oszteoporózis?

Oszteopéniáról akkor beszélünk, amikor már kialakult egy kisfokú csonttömegvesztés, -csökkenés, de ez még nem éri el az oszteoporózis súlyossági fokát.

Az oszteopénia fokozott oszteoporózis-kockázatot jelent, amely a csontsűrűséget (csontdenzitást) mérő vizsgálattal kimutatható. A csontsűrűség igazolására a DEXA vizsgálat a legelterjedtebb. Alacsony sugárterhelés mellett tökéletes információt ad a csont sűrűségéről és ásványianyag-tartalmáról.

A legjobb szűrővizsgálat a duális energia röntgen absorptiometria. Ez az eljárás gyors, egyszerű és pontos eredményt ad a csontsűrűségről a gerinc, a csípő és a csukló területén, azaz a legveszélyeztetettebb területeken.

A fentieken kívül más módszer is rendelkezésre áll, például az ultrahang és a kvantitatív komputertomográfia.

A csontritkulás veszélyei

A csontritkulás miatt a csont állománya fellazult, „lukacsos” szerkezetű lesz, ezért törékeny. Az oszteoporózis leggyakoribb és legsúlyosabb szövődménye tehát a csonttörés.

A csontanyagcsere nem azonos szintű a két féle csontállományban: a szivacsos állományban nagyobb mértékű, a kompakt állományban alacsonyabb. Ennek megfelelően a csontritkulás tünetei először azon csontokban jelentkeznek, ahol nagyobb a szivacsos csont állománya: pl. csukló, gerinccsigolyák, combcsont. A csontritkulásos törések típusos helyei ezért a csípő, a gerinc, a medence és a csukló.

Csigolyaösszeroppanás - A gerincoszlop esetében a csontritkulás leggyakrabban a hát alsó és deréktáji szakaszait érinti. A csigolyák jelentéktelen traumára (pl. tüsszentés, lehajolás, kisebb tárgy felemelése) is összeroppanhatnak, sőt, súlyos esetben akár magától a test súlyától is. Az összeroppanás súlyos fájdalommal járhat és a felépülésig tartó út hosszú. Ha egyszer már történt ilyen törés, az ismételt előfordulás esélye nagyobb, többszöri ismétlődés esetén a háton görbület keletkezik, és egy idő után a testmagasság akár több centiméteres csökkenésével is jár. A gerinc előre hajlik, a mellkas és a hasi rész összenyomódik. Ez hátfájdalommal, emésztési és légzési panaszokkal jár.

Combnyaktörés - A combnyaktörést leginkább esés okozza, de a tomport érő ütés kapcsán is bekövetkezhet. Jelentős mozgáskorlátozottsággal jár, időskorban a törés szövődményei gyakran halálozáshoz is vezethetnek.

Csuklótörés - A csuklóízület is könnyen eltörhet egy esés kapcsán, ha nyújtott karral a gyenge csuklóízületre támaszkodunk.

Hogyan történik a kezelés?

A vizsgálatok eredményét mindig szakorvosnak kell értékelnie, aki meghatározza a terápiát.

Ha van a háttérben kiváltó ok, azt kezelni kell. Az okok többnyire hormonálisak és 50 év fölött kezdenek kialakulni. De pajzsmirigy-túlműködés, mellékpajzsmirigy túlműködése, Cushing-kór, nem megfelelő táplálkozás is elősegíti a csontritkulás kialakulását, a hosszú távú szteroidterápián kívül. Emellett cukorbetegekben is gyakrabban fordul elő.

A háttérok kezelésén kívül elengedhetetlen a megfelelő étrend (kalcium, D-vitamin-bevitel). Megfelelő és egyénre szabott mozgás, illetve általában gyógyszeres kezelés, rendszeres orvosi ellenőrzés mellett.

Tovább

• Az osteoporosisos fájdalom kezelésének módszerei
• Ha kialakulóban van a csontritkulás - Mit tehetünk?
• A csontritkulás nem csak az idősebb korosztályt fenyegeti

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, táplálkozási tanácsadó