A csuklótörés és kezelése

Dr. Molnár Anna
szerző: Dr. Molnár Anna - WEBBeteg
frissítve:

A csuklótörés az egyik leggyakrabban előforduló csonttörés. Többnyire trauma, baleset miatt következik be csuklótörés, mikor hirtelen esés kapcsán a teljes test súlya a csuklóra nehezedik. A csuklótörés kezelése függ a törés súlyosságától, valamint meghatározza a beteg életkora.

Csuklótörés szempontjából kifejezetten veszélyeztetett csoportba tartoznak a fiatalok, akik elsősorban sportsérülést követően szenvednek el csuklótörést, valamint az idősek, akik csontja csontritkulás miatt sérülékenyebb, és gyakori mozgásszervi és idegrendszeri alapbetegségeik miatt könnyebben elesnek.

A csuklótörés típusai és kezelésük

Az úgynevezett „típusos csuklótörés” esetén a csuklóízületet alkotó orsócsont ízület felőli része törik el. A csuklótörés tünetei között szerepel az igen erőteljes fájdalom, duzzanat, bőrpír, az ízület meleg tapintatú, a csuklóízületben észlelhető deformitás (élettanitól eltérő alak), kényszertartás, mozgáskorlátozottság. A diagnózis felállítása a pontos kórtörténet (megelőző trauma) ismerete és fizikális vizsgálat mellett, röntgenfelvétel készítését követően történik.

A csuklótörés kezelése függ a törés súlyosságától, valamint meghatározza a beteg életkora. Lényegét az anatómiai helyzetben történő rögzítés és fizikai kímélet jelenti. Első lépésben szükség lehet a törvégek helyretételére (repozíció), amit helyi érzéstelenítésben végeznek el. A helyretételt ismételt röntgen készítésével ellenőrzik, majd egy héten keresztül, a könyöktől az ujjak tövéig érő gipszsín kerül fel a betegre, ezt három-öt hétig tartó körkörös gipszsín viselése követi.

Csuklótörés gyermekkorban

A gyermekek csontját még igen erős és vastag csonthártya határolja, ami megakadályozza a törvégek nagymértékű elmozdulását (úgynevezett zöldgally törés alakul ki) és természetes úton sínezi a törést. Ezért a gyermekkorban kialakuló csuklótörések többségénél nincs szükség repozícióra. A balesetet követően, egy héten keresztül a könyöktől az ujjtövekig terjedő gipszsínt, majd kb. 3-4 hétig körkörös gipszkötést helyeznek fel.

Könnyen elmozduló törvégekkel járó csuklótörés esetén a csontok megfelelő rögzítését bőrön keresztül bevezetett, úgynevezett „tűződrótokkal” oldják meg. Komplikált, darabos, ízületbe terjedő töréseknél, a megfelelő élettani helyzet helyreállítása céljából, azonnal műtétet végeznek, ilyenkor külső rögzítő felhelyezésére, különböző fémlemezek behelyezésére kerülhet sor.

Nem megfelelőn összeforrott törvégek esetén, csont, illetve ízületi deformitások alakulhatnak ki, mely az élettani csuklóízületi funkciót gátolja. Előfordulhat, hogy a csuklóízület tenyéri oldalán futó ideg is nyomás alá kerül, mely rendkívül erős fájdalommal, érzészavarral jár. Minden ilyen esetben műtéti beavatkozásra van szükség. Fontos megjegyezni, hogy a csuklótörést követően kialakuló, illetőleg fennmaradó enyhe deformitások korrekciójára gyermekkorban nincsen szükség, hiszen az növekedés kapcsán általában magától korrigálódik.

Hangsúlyozandó, hogy bármilyen töréstípus esetén, a megfelelő gyógyulás szerves részét képezi a gipszrögzítést követően, szakember segítségével irányított gyógytorna végzése, elősegítve a balesetet megelőző csuklófunkció helyreállását.

Alagút szindrómák - Tünetek, okok, kezelés

Testünk különböző pontjain megjelenő, kínzó fájdalmakért, zsibbadásokért és izomgyengeségekért, gyakran az adott területet beidegző perifériás ideg nyomódása tehető felelőssé. Az idegek feladata a külvilágból, illetve a szervezetünkből származó információ szállítása a központi idegrendszerbe, és az idegrendszer által szervezett válaszok visszaszállítása a különböző szervekhez, biztosítva ezzel a szervezet megfelelő működését. Az idegek behálózzák egész testünket. A perifériás idegek lefutásuk közben izmok, inak, erek és csontos képletek között haladnak, melyek helyenként az ideg körül mintegy alagutat képeznek. Ezekben az alagutakban az idegek gyakran nyomás alá kerülnek, melyet bizonyos betegségek pl. cukorbetegség, myxoedema, elhízás, sérülések és a terhesség, valamint bizonyos foglalkozások – például a csukló, könyök fokozott igénybevételével járók – elősegíthetnek. Alagút szindrómák - Tünetek, okok, kezelés

Olvasson tovább! Csuklóalagút-szindróma

WEBBeteg.hu logóForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Anna

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Nem alkoholos zsírmáj Nem alkoholos zsírmáj

Az egyik leggyakoribb májbetegség. Milyen tünetek jelentkezhetnek?

A máj fontossága A máj fontossága

Szervezetünk legnagyobb és egyik legösszetettebb szerve.

Csonttörések és kezelésük

A váz- és izomrendszert minden nap érik kisebb-nagyobb sérülések. A zúzódások, horzsolások mindennaposak, emellett pedig az egyik legrettegettebb...

A leggyakoribb kérdések a csonttörésekről

A csonttörésekkel kapcsolatban számos kérdés felvetődik a betegekben. Összegyűjtöttük egy csokorba a szakorvosnál leggyakrabban elhangzó...

Ezért fájhat a csuklója

A csuklósérülések mellett egyre gyakrabban fordul elő a mindennapokban, hogy a csuklónkat túlerőltetjük, például a napi 8-10 órás számítógépes...

A Kienböck-betegség

Az os lunatum - holdcsont - a kéztőcsontok közé tartozik. A Kienböck-féle betegség, másik nevén az os lunatum malatia, ennek a holdcsontnak az...

A csuklóízület betegségei

Mivel kezünket a mindennapi tevékenységekhez (pl. házimunka, evés, személyes higiénia, írás) rengeteget használjuk, így nem véletlen, hogy a...

Carpalis alagút szindróma

Alagút szindrómáknak nevezzük azon kórképeket, melyek során valamely ideg nyomás alá kerül az őt körülvevő egyes izmok, inak és csontos...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.