A nagyothallás okai

A nagyothallás kialakulása, részben korhoz kötött folyamat (a 65 év felettiek egyharmada szenved halláscsökkenésben), ám egyes fertőzések, betegségek vagy gyógyszerek is állhatnak a halláskárosodás hátterében.

A kor előre haladtáva,l viszonylag gyakran alakul ki nagyothallás. A 65-75 éves korosztály, körülbelül egynegyedét, míg a 75 év feletti korosztály mintegy háromnegyedét érinti valamilyen fokú halláscsökkenés.

Jó tudni

A halláskárosodás nem fordítható vissza, azonban nem szükségszerű, hogy egy csendesebb, hangszigetelt világban éljen. Orvosával, vagy egy audiológus segítségével a hallás korrigálható. Hogyan kezelje nagyothallását?

A hallásnak alapvetően öt lépcsője van:

• légvezetés a külső hallójáratból a dobhártyáig,
• csontvezetés a középfülből (hallócsontok) a belsőfülig,
• a belsőfül folyadéktere, a Corti-féle szerv folyadékrezgései,
• idegi vezetés az agyhoz,
• központi feldolgozás az agyban.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Hallás zavart szenvedhet, az öt lépcső bármelyikének megbetegedése miatt. A külső hallójáratot fülzsír, fertőzések, daganatok vagy idegentestek zárhatják el. A hallójáratot csontkinövések szűkíthetik, elsősorban úszóknál, vagy rendszeres vízi sportokat űző embereknél.

A dobhártya kifejezetten vékony, könnyen megrepedhet ütések, nyomásváltozások, középfüli fertőzések kapcsán, éles tárgyak is megsérthetik. A középfülben található hallócsontlánc mozgékonyságát, számos állapot csökkentheti.

Hangok és hallás

A fül részei Forrás A hangintenzitás pszichoakusztikai megfelelőjét hangerőnek nevezzük, ennek egysége a decibel (dB). A dB értéke relatív, azaz 0 dB nem jelenti a hang hiányát. A hangerő 10 dB-nyi csökkenése még zeneileg képzetlen hallgató által is érzékelhető. A hang levegőben vagy vízben hullámként terjed, tehát ritkulások és sűrűsödések formájában. Ezeket a hullámokat a külsőfül összegyűjti és a dobhártya felé továbbítja. A dobhártya másik oldalához kapcsolódó hallócsontlánc (a kalapács, az üllő és a kengyel) továbbítja a rezgéseket az ovális ablakhoz, közben azok amplitúdóját körülbelül 20-szorosára növeli. A belsőfül folyadékterében (endolimfa), a Corti-féle szervben a hullámok energiamaximumai állóhullámokat alakítanak ki (hasonlóan ahhoz, ahogy állóhullámok keletkezhetnek egy rezgő kávéscsésze belsejében). Az állóhullámok kialakulási helyei a bejutó hang frekvenciájától függenek, ezeket sokezer apró idegvégződés érzékeli és továbbítja agyunk felé, amely hangokként érzékeli őket. A hang tehát a levegőben terjedve a külső hallójáratból a hallócsontokon keresztül jut a belsőfül folyadékterébe. A rezgések ott idegi kisülésekké alakulnak, amelyek az idegek közvetítésével az agyba jutnak, ahol hangokként értelmezzük őket.

A vezetéses típusú halláscsökkenés okai

Középfülgyulladás esetén, amikor a zárt fülkürt miatt a dobüregben felgyülemlő folyadék a torok felé nem tud lefolyni, a folyadék gátolja a hallócsontlánc mozgását és a hangátvitelt.

Az otoszklerózis nevű betegségben a kengyel talpa körül képződő csonttömeg a kengyelt fixálja az ovális ablakban, így okoz siketséget (a források szerint Beethovennek is ilyen betegsége volt). Az eddig említett állapotok mindegyike vezetéses, más néven konduktív halláscsökkenést okoz.

Szenzoros és idegi halláscsökkenés

A szenzorineurális (szenzoros) típusú halláscsökkenés esetén a Corti-szerv, a neurális (idegi) típusú esetén a hallóideg károsodik. Az szenzorineurális halláscsökkenés leggyakoribb oka a zajártalom, a túl hangos zene, illetve a munkahelyi zajártalom.

Hallásvizsgálatok

Fül-orr gégészeti szakvizsgálat, hangvillapróbás és speciális hallásvizsgálatok, neurális halláscsökkenés esetén egyéb, neurológiai irányú kivizsgálás, képalkotó vizsgálatok végzése is javasolt.

A 65 év felettiek egyharmada szenved korhoz kötött halláscsökkenésben, az időskori halláscsökkenésben (presbikúzis). A zajártalom és az időskori halláscsökkenés, elsősorban a magas frekvenciákat érinti. A legtöbb nyelvben a beszédértés a magas frekvenciák hallásához kapcsolt, így e betegek beszédértése általában rossz, főleg háttérzaj esetén.

Agyi fertőzések (például az agyhártyagyulladás), vagy aminoglikozid-típusú antibiotikumok (streptomycin, gentamycin, kanamycin, tobramycin) szedése és a Menière-betegség, szintén maradandó szenzoros típusú halláscsökkenéssel jár. Menière-betegségben a halláscsökkenés rohamos szédüléssel, fülzúgással járhat, de a tünetek esetenként külön is jelentkezhetnek.

A szalicilátok vagy kininek szedése átmeneti, magas frekvenciákon fellépő halláscsökkenést okozhat.

Elhúzódó szedésük maradandó siketséget okozhat.

Hirtelen halláscsökkenésnek a három napon belül kialakuló, legalább 30 dB-nyi szenzorineurális halláscsökkenést nevezzük, ennek hátterében gyaníthatóan vírus által okozott belsőfüli gyulladás (cochleitis) áll. Veleszületett halláscsökkenést okozhat a rubeolafertőzés is.

Idegi típusú halláscsökkenés hátterében, a hallóideg vagy bizonyos agyi területek károsodása áll, oka lehet agyvérzés, szklerózis multiplex és akusztikus neurinóma (a hallóideg csontos csatornáját szűkítő jóindulatú daganat).

Hogyan kezelhető a nagyothallás?

A vezetéses típusú halláscsökkenés, az esetek legnagyobb részében helyrehozható a hallójáratban rekedt zsír vagy idegentest eltávolításával, a hallójárati csontkinövés sebészi eltávolításával, a középfülgyulladás megfelelő kezelésével, a repedt dobhártya helyreállításával, az otoszklerózis műtéttel.

A szenzoros és idegi halláscsökkenés, legtöbbször sajnos egyelőre nem gyógyítható. A hallás - esetenként sebészileg implantált - hallókészülékkel javítható.

(Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész, fej-nyaksebész szakorvos)