• A nagyothallás kivizsgálása

        Dr. Zaránd Rajmund
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Zaránd Rajmund, fül-orr-gégész

        A hallás fontossága közvetlenül a látás után következik, hiszen az embert érő ingerek 20-40 százaléka hanginger. Mi számít nagyothallásnak, és mikor érdemes megfontolni a hallókészüléket? A hallásvizsgálatról részletesen.

        A halláskárosodás téma cikkei

        4/1 A nagyothallás okai
        4/2 A nagyothallás fokozatai
        4/3 Hogyan kezelje nagyothallását?
        4/4 Hallókészülékek

        Az emberi fül a 20 és 20 000 Hertz közötti rezgéseket érzékeli. Minél alacsonyabb a frekvencia, annál mélyebbnek érezzük a hangokat, illetve fordítva: minél magasabb a frekvencia, annál magasabb a hang is. Az emberi beszéd 125 és 1000 Hertz között hallható.

        A hallásvizsgálat során éppen ezért nem csupán a hangerő a döntő diagnosztikai kritérium, hanem különböző hangtartományokban szükséges elvégezni a vizsgálatot, külön-külön a két fül esetében.

        A hangosságot az általános érzékszervi működésekre jellemző, kissé szubjektív skálán mérjük. Elméletileg a 0 dB az egészséges egyén hallásküszöbe, ugyanakkor az enyhe fokú, műszerekkel már kimutatható halláscsökkenés még nem feltétlenül okoz nehézséget a mindennapi életben. A skála logaritmikus, azaz 10 dB hangerőfokozás, melyet szubjektíven körülbelül duplázódásnak érzünk, nagyjából tízszeres ténylegesen mérhető hangnyomás fokozódásnak felel meg.

        Hirdetés

        Kellemetlenségi küszöb

        A hallás esetén nemcsak hallásküszöbről, hanem kellemetlenségi küszöbről is érdemes beszélni. Ez azért is fontos, mert az idegi eredetű nagyothallók túlnyomó többségének a kellemetlenségi, illetve fájdalomküszöbe nem változik, így a hallás ún. dinamikatartománya beszűkül. Ez azért is fontos, mert technikailag meg kell oldania a hallókészüléknek, hogy a normál emberi fül 0-tól 70 dB-ig terjedő észlelését a hallásküszöb és 70 dB közé hangosítsa föl. Vagyis a hangosabb hangokat alig, a halkakat pedig jobban. Ezért sem lesz egy idő után eredményes, ha a nagyothalló fölhangosítja a televíziót vagy a rádiót, hisz így minden hangerősséget tovább emel.

        A hallásvizsgálat menete

        A hallásvizsgálat során a beteg kiválasztott (általában 125-250-500-1000-2000-4000 Hertz) frekvenciákon mindkét fülén külön mérve jelzi a szubjektív hallásküszöböt (ahol már illetve még érzékeli a hangot) a vizsgáló számára. (A vizsgálat fejhallgatóval történik, ez az ún. légvezetéses küszöb, illetve történhet csontra helyezett vibrátor segítségével, ez a csontvezetéses küszöb).

        A hallásküszöböt hangtartományonként és fülenként grafikonon ábrázolnak. A tájékozódás megkönnyítésére a skálát fordítva rajzoljuk, vagyis minél hangosabb hangot hall meg a beteg, annál mélyebben fut a küszöb.

        A beszédfrekvenciákon (250-500-1000 Hertz) 30 dB mélységben fekete vonal jelzi az ún. szociális hallásküszöböt. Amennyiben a légvezetéses hallásküszöb (melyet a fülhallgatóval mérünk) ez alatt fut, úgy a beteg halláscsökkenése már a mindennapi életben is zavaró lehet, mindenképpen javasolt a javítása. Amennyiben a halláskárosodás még 30 dB-nél kisebb, jellemzően nem okoz kommunikációs problémákat a mindennapokban.

        Ki számít nagyothallónak?

        Leszögezhetjük, hogy nagyothalló az, akinek a beszédkommunikáció a hallása miatt gondot okoz. Ez szubjektív meghatározás, hisz például egy szociálisan aktív nyelvtanár vagy egy ritkán beszélő, magányosan élő ember elvárása nagyon más lehet a kommunikációban-megértésben. (A zenészek speciális igényeiről nem is beszélve.)

        Orvosi értelemben egyébként az 5 és 30 dB közé eső küszöböt kisfokú, a 30 és 60 dB közöttit közepes fokú, az afölöttit nagyfokú nagyothallásnak nevezzük. Anacusis, siketség a 90 dB-nél is rosszabb kétoldali nagyothallás, mely esetekben (különösen veleszületett probléma esetén) ma már Magyarországon is elérhető a cochlearis implantáció, mely a csiga teljes funkcióját kiváltva teljes értékű beszédkommunikációt tesz lehetővé a beteg számára.

        A hallásküszöb-mérés önmagában nem ad tájékoztatást a halláskárosodás okáról, annak kiderítéséhez további vizsgálatok lehetnek szükségesek. Legegyszerűbbek a vezetéses halláscsökkenés mechanizmusai: ebben az esetben a hangrezgés belsőfülbe vezetésének akadályozása okozza a halláskárosodást. Itt a fülzsírtól kezdve, a különféle középfülgyulladásokon át, a hallócsontláncolat rendellenességéig sok okot találhatunk. Ezek nagy része konzervatív terápiával (pl. hallójárat-tisztítás, gyógyszeres kezelés) gyógyítható, illetve operálható. Nehezebb feladat a belső fül és az idegek, illetve a központi idegrendszer problémáinak kiderítése, majd gyógyítása. Ez az úgynevezett idegi halláscsökkenés.

        Az időskori nagyothallásról

        Mivel az idegrendszer jelfeldolgozása képes a hallottakat „kipótolni” (mint a régészeti leleteken a megtalált töredékekből többé-kevésbé az egész fölirat kitalálható), így ép, gyors agyműködés esetén a 70-80%-ban hallott szöveget teljesen megértjük, meghalljuk. Az időskori nagyothallások esetén ebből adódik a probléma összetettsége: a beteg hallja, de nem érti a beszédet, mivel elkezdődött egyrészt a korral az idegi hallásromlás, másrészt a lassabb agyműködés miatt a részlegesen hallott beszédet már gyakran nem érti meg. Ha lassabb a beszéd, akkor képes követni, ha gyors, akkor elakad. Ráadásul a hangerő fokozásával bizonyos hangosság fölött már romlik a beszédértés.

        Érdekesség, hogy nem anyanyelvi szövegek esetében ez sokkal kevésbé működik, így lassú szövegek esetén is 90% fölötti érzékelés kell a megértéshez, vagyis az idegen nyelvű adást hangosabban vagyunk kénytelenek hallgatni.

        Mindezekből következik, hogy a hallásélmény a körülményektől is jelentősen függ. Például:

        • fejhallgató - szabad hangtér,
        • lassú beszéd - gyors beszéd,
        • sötét helyiség - világos helyiség (ha látom a beszélő száját, gesztusai, a látásomnak megfelelő agyterület segít),
        • ismeretlen helyzet - ismert szöveg (kisebb „repertoárból” kell az agynak kiválasztania a lehetőségeket), stb.

        A halláscsökkenés frekvenciaspecifikus mivolta is figyelembe veendő. Az idős emberek nagyothallása a magas hangokon kezdődik, így először a madárcsicsergés, óraketyegés „tűnik el”, majd a lányunoka, fiú unoka, végül a kortárs, legutoljára pedig a mélyebb hangú férfiak lesznek zavaróan érthetetlenek.

        Sokszor hangoztatott tény, hogy a hallókészülék nem a nagyothalló (főként idős) embert, hanem a családot segíti. Tény, hogy minden segédeszközt nehéz megszokni, így a hallókészülék is bizonyos szempontból tehertétel, de azért a fejlődés során egyre kisebb, könnyebb, praktikusabb, tisztább hangú eszközök jelentek és jelennek meg folyamatosan a piacon. Fontos azt is látni, hogy a hallókészülék megszokása, megtanulása a korral nehezedik, így nem érdemes nagyon idős korra halogatni a beszerzését, ha szükséges.

        Ezt olvasta már? A nagyothallás okai

        Olvasson tovább! Hogyan kezelje nagyothallását?

        Dr. Zaránd Rajmund, fül-orr-gégész

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Zaránd Rajmund, fül-orr-gégész

        Módosítva: 2019.04.04 04:06, Megjelenés: 2017.09.27 14:55
      • Cikkajánló

        Fültisztítás

        Fültisztítás

        Dr. Horváth Tamás

        10 hasznos tanács, melyeket betartva számos problémát el lehet kerülni.

        Mi okozhat viszketést?

        Mi okozhat viszketést?

        Dr. Csuth Ágnes

        Hátterében komoly bőrgyógyászati vagy egyéb betegség is állhat.

        Hogyan kezelje nagyothallását?

        A halláskárosodás nem fordítható vissza, a nagyothallás gyógyítása nem lehetséges. Nem szükségszerű azonban, hogy egy csendesebb, hangszigetelt világban éljen. Orvosával vagy egy audiológus segítségével a hallás korrigálható.

        Világújdonságnak számító hallásjavító implantátumot kapott két kisgyerek

        Magyarországon elsőként a Debreceni Egyetemen ültették be két kisgyerek belső fülébe azt a világújdonságnak számító hallásjavító implantátumot, amely akár zajos környezetben is elősegíti a hatékony beszédértést.

        A fülgyertya hatástalan és veszélyes

        A fülgyertyázás az utóbbi években népszerű, rendkívül széles alkalmazási körben elterjedt, alternatív gyógymódként számon tartott beavatkozás, mely állítólag az amerikai hopi indiánok ősi gyógymódja volt.

        A nagyothallás okai

        A nagyothallás kialakulása részben korhoz kötött folyamat (a 65 év felettiek egyharmada szenved halláscsökkenésben), ám egyes fertőzések, betegségek vagy gyógyszerek is állhatnak a halláskárosodás hátterében.

        A nagyothallás kialakulása

        A kor előrehaladtával viszonylag gyakran alakul ki nagyothallás. A 65-75 éves korosztály körülbelül egynegyedét, míg a 75 év feletti korosztály mintegy háromnegyedét érinti valamilyen fokú halláscsökkenés.

        Siket beteg az orvosnál: egyedül még nem megy!

        Belegondolt már abba, hogyan kommunikál a siket páciens a háziorvosnál vagy a felülvizsgálat alkalmával a rendelőintézetben? Tolmáccsal – érkezik a praktikus válasz. Talán egy nap elérjük azt is, hogy az orvos a jelnyelv segítségével ad tanácsokat a betegének. A Semmelweis Egyetem orvostanhallgatói a hallássérültek társadalmáról, kultúrájáról és kommunikációjáról is tanulnak.

        Tabletta a nagyothallás megelőzéséért?

        A fülhallgatóval zenét hallgató tiniktől a zajos munkakörülmények között dolgozókig, egyre több ember szenved valamilyen mértékű nagyothallásban. Ezt a tendenciát szeretnék csökkenteni amerikai kutatók, egy vitaminokból és magnéziumból álló étrend-kiegészítővel.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.