A nagyothallás kivizsgálása

Dr. Zaránd Rajmund
Szerző: WEBBeteg - Dr. Zaránd Rajmund, fül-orr-gégész

A hallás fontossága közvetlenül a látás után következik, hiszen az embert érő ingerek 20-40 százaléka hanginger. Mi számít nagyothallásnak, és mikor érdemes megfontolni a hallókészüléket? A hallásvizsgálatról részletesen.

A halláskárosodás téma cikkei

4/1 A nagyothallás okai
4/2 A nagyothallás fokozatai
4/3 Hogyan kezelje nagyothallását?
4/4 Hallókészülékek

Az emberi fül a 20 és 20 000 Hertz közötti rezgéseket érzékeli. Minél alacsonyabb a frekvencia, annál mélyebbnek érezzük a hangokat, illetve fordítva: minél magasabb a frekvencia, annál magasabb a hang is. Az emberi beszéd 125 és 1000 Hertz között hallható.

A hallásvizsgálat során éppen ezért nem csupán a hangerő a döntő diagnosztikai kritérium, hanem különböző hangtartományokban szükséges elvégezni a vizsgálatot, külön-külön a két fül esetében.

A hangosságot az általános érzékszervi működésekre jellemző, kissé szubjektív skálán mérjük. Elméletileg a 0 dB az egészséges egyén hallásküszöbe, ugyanakkor az enyhe fokú, műszerekkel már kimutatható halláscsökkenés még nem feltétlenül okoz nehézséget a mindennapi életben. A skála logaritmikus, azaz 10 dB hangerőfokozás, melyet szubjektíven körülbelül duplázódásnak érzünk, nagyjából tízszeres ténylegesen mérhető hangnyomás fokozódásnak felel meg.

Kellemetlenségi küszöb

A hallás esetén nemcsak hallásküszöbről, hanem kellemetlenségi küszöbről is érdemes beszélni. Ez azért is fontos, mert az idegi eredetű nagyothallók túlnyomó többségének a kellemetlenségi, illetve fájdalomküszöbe nem változik, így a hallás ún. dinamikatartománya beszűkül. Ez azért is fontos, mert technikailag meg kell oldania a hallókészüléknek, hogy a normál emberi fül 0-tól 70 dB-ig terjedő észlelését a hallásküszöb és 70 dB közé hangosítsa föl. Vagyis a hangosabb hangokat alig, a halkakat pedig jobban. Ezért sem lesz egy idő után eredményes, ha a nagyothalló fölhangosítja a televíziót vagy a rádiót, hisz így minden hangerősséget tovább emel.

A hallásvizsgálat menete

A hallásvizsgálat során a beteg kiválasztott (általában 125-250-500-1000-2000-4000 Hertz) frekvenciákon mindkét fülén külön mérve jelzi a szubjektív hallásküszöböt (ahol már illetve még érzékeli a hangot) a vizsgáló számára. (A vizsgálat fejhallgatóval történik, ez az ún. légvezetéses küszöb, illetve történhet csontra helyezett vibrátor segítségével, ez a csontvezetéses küszöb).

A hallásküszöböt hangtartományonként és fülenként grafikonon ábrázolnak. A tájékozódás megkönnyítésére a skálát fordítva rajzoljuk, vagyis minél hangosabb hangot hall meg a beteg, annál mélyebben fut a küszöb.

A beszédfrekvenciákon (250-500-1000 Hertz) 30 dB mélységben fekete vonal jelzi az ún. szociális hallásküszöböt. Amennyiben a légvezetéses hallásküszöb (melyet a fülhallgatóval mérünk) ez alatt fut, úgy a beteg halláscsökkenése már a mindennapi életben is zavaró lehet, mindenképpen javasolt a javítása. Amennyiben a halláskárosodás még 30 dB-nél kisebb, jellemzően nem okoz kommunikációs problémákat a mindennapokban.

Ki számít nagyothallónak?

Leszögezhetjük, hogy nagyothalló az, akinek a beszédkommunikáció a hallása miatt gondot okoz. Ez szubjektív meghatározás, hisz például egy szociálisan aktív nyelvtanár vagy egy ritkán beszélő, magányosan élő ember elvárása nagyon más lehet a kommunikációban-megértésben. (A zenészek speciális igényeiről nem is beszélve.)

Orvosi értelemben egyébként az 5 és 30 dB közé eső küszöböt kisfokú, a 30 és 60 dB közöttit közepes fokú, az afölöttit nagyfokú nagyothallásnak nevezzük. Anacusis, siketség a 90 dB-nél is rosszabb kétoldali nagyothallás, mely esetekben (különösen veleszületett probléma esetén) ma már Magyarországon is elérhető a cochlearis implantáció, mely a csiga teljes funkcióját kiváltva teljes értékű beszédkommunikációt tesz lehetővé a beteg számára.

A hallásküszöb-mérés önmagában nem ad tájékoztatást a halláskárosodás okáról, annak kiderítéséhez további vizsgálatok lehetnek szükségesek. Legegyszerűbbek a vezetéses halláscsökkenés mechanizmusai: ebben az esetben a hangrezgés belsőfülbe vezetésének akadályozása okozza a halláskárosodást. Itt a fülzsírtól kezdve, a különféle középfülgyulladásokon át, a hallócsontláncolat rendellenességéig sok okot találhatunk. Ezek nagy része konzervatív terápiával (pl. hallójárat-tisztítás, gyógyszeres kezelés) gyógyítható, illetve operálható. Nehezebb feladat a belső fül és az idegek, illetve a központi idegrendszer problémáinak kiderítése, majd gyógyítása. Ez az úgynevezett idegi halláscsökkenés.

Az időskori nagyothallásról

Mivel az idegrendszer jelfeldolgozása képes a hallottakat „kipótolni” (mint a régészeti leleteken a megtalált töredékekből többé-kevésbé az egész fölirat kitalálható), így ép, gyors agyműködés esetén a 70-80%-ban hallott szöveget teljesen megértjük, meghalljuk. Az időskori nagyothallások esetén ebből adódik a probléma összetettsége: a beteg hallja, de nem érti a beszédet, mivel elkezdődött egyrészt a korral az idegi hallásromlás, másrészt a lassabb agyműködés miatt a részlegesen hallott beszédet már gyakran nem érti meg. Ha lassabb a beszéd, akkor képes követni, ha gyors, akkor elakad. Ráadásul a hangerő fokozásával bizonyos hangosság fölött már romlik a beszédértés.

Érdekesség, hogy nem anyanyelvi szövegek esetében ez sokkal kevésbé működik, így lassú szövegek esetén is 90% fölötti érzékelés kell a megértéshez, vagyis az idegen nyelvű adást hangosabban vagyunk kénytelenek hallgatni.

Mindezekből következik, hogy a hallásélmény a körülményektől is jelentősen függ. Például:

  • fejhallgató - szabad hangtér,
  • lassú beszéd - gyors beszéd,
  • sötét helyiség - világos helyiség (ha látom a beszélő száját, gesztusai, a látásomnak megfelelő agyterület segít),
  • ismeretlen helyzet - ismert szöveg (kisebb „repertoárból” kell az agynak kiválasztania a lehetőségeket), stb.

A halláscsökkenés frekvenciaspecifikus mivolta is figyelembe veendő. Az idős emberek nagyothallása a magas hangokon kezdődik, így először a madárcsicsergés, óraketyegés „tűnik el”, majd a lányunoka, fiú unoka, végül a kortárs, legutoljára pedig a mélyebb hangú férfiak lesznek zavaróan érthetetlenek.

Sokszor hangoztatott tény, hogy a hallókészülék nem a nagyothalló (főként idős) embert, hanem a családot segíti. Tény, hogy minden segédeszközt nehéz megszokni, így a hallókészülék is bizonyos szempontból tehertétel, de azért a fejlődés során egyre kisebb, könnyebb, praktikusabb, tisztább hangú eszközök jelentek és jelennek meg folyamatosan a piacon. Fontos azt is látni, hogy a hallókészülék megszokása, megtanulása a korral nehezedik, így nem érdemes nagyon idős korra halogatni a beszerzését, ha szükséges.

Ezt olvasta már? A nagyothallás okai

Olvasson tovább! Hogyan kezelje nagyothallását?

Dr. Zaránd Rajmund, fül-orr-gégész

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zaránd Rajmund, fül-orr-gégész

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Körömgomba Körömgomba

Hogyan ismerhető fel és hogyan kezelhető a körömgomba?

A nagyothallás kialakulása

A kor előrehaladtával viszonylag gyakran alakul ki nagyothallás. A 65-75 éves korosztály körülbelül egynegyedét, míg a 75 év feletti korosztály...

Hogyan kezelje nagyothallását?

A halláskárosodás nem fordítható vissza, a nagyothallás gyógyítása nem lehetséges. Nem szükségszerű azonban, hogy egy csendesebb, hangszigetelt...

A nagyothallás okai

A nagyothallás kialakulása részben korhoz kötött folyamat (a 65 év felettiek egyharmada szenved halláscsökkenésben), ám egyes fertőzések...

SCDS - Felsőívjárat-dehiszcencia...

A felső ívjárat dehiszcencia szindróma vagy röviden SCDS (superior canal dehiscence syndrome, helytelenül felső ívjárat kifakadási szindróma néven...

Tabletta a nagyothallás...

A fülhallgatóval zenét hallgató tiniktől a zajos munkakörülmények között dolgozókig, egyre több ember szenved valamilyen mértékű...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.