• A nagyothallás kivizsgálása

        WEBBeteg - Dr. Zaránd Rajmund, fül-orr-gégész
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Zaránd Rajmund, fül-orr-gégész

        A hallás fontossága közvetlenül a látás után következik, hiszen az embert érő ingerek 20-40 százaléka hanginger. Mi számít nagyothallásnak, és mikor érdemes megfontolni a hallókészüléket? A hallásvizsgálatról részletesen.

        A halláskárosodás téma cikkei

        4/1 A nagyothallás okai
        4/2 A nagyothallás fokozatai
        4/3 Hogyan kezelje nagyothallását?
        4/4 Hallókészülékek

        Az emberi fül a 20 és 20 000 Hertz közötti rezgéseket érzékeli. Minél alacsonyabb a frekvencia, annál mélyebbnek érezzük a hangokat, illetve fordítva: minél magasabb a frekvencia, annál magasabb a hang is. Az emberi beszéd 125 és 1000 Hertz között hallható.

        A hallásvizsgálat során éppen ezért nem csupán a hangerő a döntő diagnosztikai kritérium, hanem különböző hangtartományokban szükséges elvégezni a vizsgálatot, külön-külön a két fül esetében.

        A hangosságot az általános érzékszervi működésekre jellemző, kissé szubjektív skálán mérjük. Elméletileg a 0 dB az egészséges egyén hallásküszöbe, ugyanakkor az enyhe fokú, műszerekkel már kimutatható halláscsökkenés még nem feltétlenül okoz nehézséget a mindennapi életben. A skála logaritmikus, azaz 10 dB hangerőfokozás, melyet szubjektíven körülbelül duplázódásnak érzünk, nagyjából tízszeres ténylegesen mérhető hangnyomás fokozódásnak felel meg.

        Hirdetés

        Kellemetlenségi küszöb

        A hallás esetén nemcsak hallásküszöbről, hanem kellemetlenségi küszöbről is érdemes beszélni. Ez azért is fontos, mert az idegi eredetű nagyothallók túlnyomó többségének a kellemetlenségi, illetve fájdalomküszöbe nem változik, így a hallás ún. dinamikatartománya beszűkül. Ez azért is fontos, mert technikailag meg kell oldania a hallókészüléknek, hogy a normál emberi fül 0-tól 70 dB-ig terjedő észlelését a hallásküszöb és 70 dB közé hangosítsa föl. Vagyis a hangosabb hangokat alig, a halkakat pedig jobban. Ezért sem lesz egy idő után eredményes, ha a nagyothalló fölhangosítja a televíziót vagy a rádiót, hisz így minden hangerősséget tovább emel.

        A hallásvizsgálat menete

        A hallásvizsgálat során a beteg kiválasztott (általában 125-250-500-1000-2000-4000 Hertz) frekvenciákon mindkét fülén külön mérve jelzi a szubjektív hallásküszöböt (ahol már illetve még érzékeli a hangot) a vizsgáló számára. (A vizsgálat fejhallgatóval történik, ez az ún. légvezetéses küszöb, illetve történhet csontra helyezett vibrátor segítségével, ez a csontvezetéses küszöb).

        A hallásküszöböt hangtartományonként és fülenként grafikonon ábrázolnak. A tájékozódás megkönnyítésére a skálát fordítva rajzoljuk, vagyis minél hangosabb hangot hall meg a beteg, annál mélyebben fut a küszöb.

        A beszédfrekvenciákon (250-500-1000 Hertz) 30 dB mélységben fekete vonal jelzi az ún. szociális hallásküszöböt. Amennyiben a légvezetéses hallásküszöb (melyet a fülhallgatóval mérünk) ez alatt fut, úgy a beteg halláscsökkenése már a mindennapi életben is zavaró lehet, mindenképpen javasolt a javítása. Amennyiben a halláskárosodás még 30 dB-nél kisebb, jellemzően nem okoz kommunikációs problémákat a mindennapokban.

        Ki számít nagyothallónak?

        Leszögezhetjük, hogy nagyothalló az, akinek a beszédkommunikáció a hallása miatt gondot okoz. Ez szubjektív meghatározás, hisz például egy szociálisan aktív nyelvtanár vagy egy ritkán beszélő, magányosan élő ember elvárása nagyon más lehet a kommunikációban-megértésben. (A zenészek speciális igényeiről nem is beszélve.)

        Orvosi értelemben egyébként az 5 és 30 dB közé eső küszöböt kisfokú, a 30 és 60 dB közöttit közepes fokú, az afölöttit nagyfokú nagyothallásnak nevezzük. Anacusis, siketség a 90 dB-nél is rosszabb kétoldali nagyothallás, mely esetekben (különösen veleszületett probléma esetén) ma már Magyarországon is elérhető a cochlearis implantáció, mely a csiga teljes funkcióját kiváltva teljes értékű beszédkommunikációt tesz lehetővé a beteg számára.

        A hallásküszöb-mérés önmagában nem ad tájékoztatást a halláskárosodás okáról, annak kiderítéséhez további vizsgálatok lehetnek szükségesek. Legegyszerűbbek a vezetéses halláscsökkenés mechanizmusai: ebben az esetben a hangrezgés belsőfülbe vezetésének akadályozása okozza a halláskárosodást. Itt a fülzsírtól kezdve, a különféle középfülgyulladásokon át, a hallócsontláncolat rendellenességéig sok okot találhatunk. Ezek nagy része konzervatív terápiával (pl. hallójárat-tisztítás, gyógyszeres kezelés) gyógyítható, illetve operálható. Nehezebb feladat a belső fül és az idegek, illetve a központi idegrendszer problémáinak kiderítése, majd gyógyítása. Ez az úgynevezett idegi halláscsökkenés.

        Az időskori nagyothallásról

        Mivel az idegrendszer jelfeldolgozása képes a hallottakat „kipótolni” (mint a régészeti leleteken a megtalált töredékekből többé-kevésbé az egész fölirat kitalálható), így ép, gyors agyműködés esetén a 70-80%-ban hallott szöveget teljesen megértjük, meghalljuk. Az időskori nagyothallások esetén ebből adódik a probléma összetettsége: a beteg hallja, de nem érti a beszédet, mivel elkezdődött egyrészt a korral az idegi hallásromlás, másrészt a lassabb agyműködés miatt a részlegesen hallott beszédet már gyakran nem érti meg. Ha lassabb a beszéd, akkor képes követni, ha gyors, akkor elakad. Ráadásul a hangerő fokozásával bizonyos hangosság fölött már romlik a beszédértés.

        Érdekesség, hogy nem anyanyelvi szövegek esetében ez sokkal kevésbé működik, így lassú szövegek esetén is 90% fölötti érzékelés kell a megértéshez, vagyis az idegen nyelvű adást hangosabban vagyunk kénytelenek hallgatni.

        Mindezekből következik, hogy a hallásélmény a körülményektől is jelentősen függ. Például:

        • fejhallgató - szabad hangtér,
        • lassú beszéd - gyors beszéd,
        • sötét helyiség - világos helyiség (ha látom a beszélő száját, gesztusai, a látásomnak megfelelő agyterület segít),
        • ismeretlen helyzet - ismert szöveg (kisebb „repertoárból” kell az agynak kiválasztania a lehetőségeket), stb.

        A halláscsökkenés frekvenciaspecifikus mivolta is figyelembe veendő. Az idős emberek nagyothallása a magas hangokon kezdődik, így először a madárcsicsergés, óraketyegés „tűnik el”, majd a lányunoka, fiú unoka, végül a kortárs, legutoljára pedig a mélyebb hangú férfiak lesznek zavaróan érthetetlenek.

        Sokszor hangoztatott tény, hogy a hallókészülék nem a nagyothalló (főként idős) embert, hanem a családot segíti. Tény, hogy minden segédeszközt nehéz megszokni, így a hallókészülék is bizonyos szempontból tehertétel, de azért a fejlődés során egyre kisebb, könnyebb, praktikusabb, tisztább hangú eszközök jelentek és jelennek meg folyamatosan a piacon. Fontos azt is látni, hogy a hallókészülék megszokása, megtanulása a korral nehezedik, így nem érdemes nagyon idős korra halogatni a beszerzését, ha szükséges.

        Ezt olvasta már? A nagyothallás okai

        Olvasson tovább! Hogyan kezelje nagyothallását?

        Dr. Zaránd Rajmund, fül-orr-gégész

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Zaránd Rajmund, fül-orr-gégész

        Módosítva: 2019.04.04 04:06, Megjelenés: 2017.09.27 14:55
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Sport

        Sport

        Sándor Judit, erőnléti edző

        Miért kell nyújtani? Miért sérülünk le, ha nem nyújtunk? Cikkünkből megtudhatja.

        Rett-szindróma

        Rett-szindróma

        Dr. Debreczeni Anikó

        Fejlődési rendellenesség, amely a központi idegrendszert érinti elsődlegesen.

        Világújdonságnak számító hallásjavító implantátumot kapott két kisgyerek

        Magyarországon elsőként a Debreceni Egyetemen ültették be két kisgyerek belső fülébe azt a világújdonságnak számító hallásjavító implantátumot, amely akár zajos környezetben is elősegíti a hatékony beszédértést.

        A fülgyertya hatástalan és veszélyes

        A fülgyertyázás az utóbbi években népszerű, rendkívül széles alkalmazási körben elterjedt, alternatív gyógymódként számon tartott beavatkozás, mely állítólag az amerikai hopi indiánok ősi gyógymódja volt.

        A nagyothallás okai

        A nagyothallás kialakulása részben korhoz kötött folyamat (a 65 év felettiek egyharmada szenved halláscsökkenésben), ám egyes fertőzések, betegségek vagy gyógyszerek is állhatnak a halláskárosodás hátterében.

        A nagyothallás kialakulása

        A kor előrehaladtával viszonylag gyakran alakul ki nagyothallás. A 65-75 éves korosztály körülbelül egynegyedét, míg a 75 év feletti korosztály mintegy háromnegyedét érinti valamilyen fokú halláscsökkenés.

        Hogyan kezelje nagyothallását?

        A halláskárosodás nem fordítható vissza, a nagyothallás gyógyítása nem lehetséges. Nem szükségszerű azonban, hogy egy csendesebb, hangszigetelt világban éljen. Orvosával vagy egy audiológus segítségével a hallás korrigálható.

        Siket beteg az orvosnál: egyedül még nem megy!

        Belegondolt már abba, hogyan kommunikál a siket páciens a háziorvosnál vagy a felülvizsgálat alkalmával a rendelőintézetben? Tolmáccsal – érkezik a praktikus válasz. Talán egy nap elérjük azt is, hogy az orvos a jelnyelv segítségével ad tanácsokat a betegének. A Semmelweis Egyetem orvostanhallgatói a hallássérültek társadalmáról, kultúrájáról és kommunikációjáról is tanulnak.

        Tabletta a nagyothallás megelőzéséért?

        A fülhallgatóval zenét hallgató tiniktől a zajos munkakörülmények között dolgozókig, egyre több ember szenved valamilyen mértékű nagyothallásban. Ezt a tendenciát szeretnék csökkenteni amerikai kutatók, egy vitaminokból és magnéziumból álló étrend-kiegészítővel.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.