Hallókészülékek - Fontos tudnivalók

A mai kor modern vívmányaival a részleges halláscsökkenésben szenvedők is lehetőséget kapnak, hogy beszédértésük, kommunikációjuk javuljon. Cikkünkben a hallókészülékek működését és azok mechanizmusát vettük górcső alá.

A hallókészülék olyan, a hanghullámokat erősítő készülék, amely segítségével közepes vagy nagyfokú halláscsökkenésben szenvedők is tisztábban hallják környezetünk hangjait. A modern technológia segítségével, a hallássérült személy beszédértése, ezáltal kommunikációs képessége javul.

Korlátok

Fontos, hogy mielőtt a páciens hallókészülékhez jut, tudatában legyen annak, hogy készüléke mire képes. A készülék segít abban, hogy a beteg hallása javuljon, de sajnos soha nem fog tökéletesen hallani. A hallókészülék minden hangot felerősít, nem csak azokat, amelyeket hallani szeretnénk.

Különösképpen akkor, amikor a hang forrása távol van (például egy színpadon), a környezet zajai zavarhatják a beszédértést. És bár a készülék erősíti a hangokat, nem javít azok tisztaságán. A hallókészülék egy olyan gép, amely nem többszörözheti meg a hallás élményét, de segít abban, hogy a maradék hallóképesség jobb hallásélményhez juttasson.

A hallókészülékek anatómiája

Több mint ezerféle hallókészülék létezik. Ezek mindegyike miniatűr mikrofont, erősítőt és hangszórót, illetve elemeket tartalmaz. Típustól függően, egyedi jellegzetességek szerint képesek lehetnek szűrni vagy blokkolni a háttérzajokat, zajos környezetben csökkenteni az erősítést, illetve hangosítani, ha szükséges. A hallókészüléket lehet az egyik (monaurális erősítés), vagy mindkét fülben viselni (binaurális erősítés).

Általánosan elmondható, hogy olyan hallókészülék javasolt, amelynek akusztikai paraméterei a beteg halláscsökkenésének a leginkább megfelelőek. Hallókészülék kizárólag fül-orr-gégészeti szakorvosi vizsgálat, hallásvizsgálatok alapján klinikai audiológus szakorvos által javasolható.

ITC - hallójárati hallókészülék (bal oldali kép) és BTE - fülkagylóra illeszthető hallókészülék (jobb oldali kép)

A hallókészülékek két fő csoportja a digitális, illetve az analóg készülékek. A kétfajta hallókészülék a fül mögött (BTE: behind-the-ear), a fülkagyló belső felszínén (ITE: in-the-ear), a hallójáratban (ITC: in-the-canal) vagy CIC: completely-in-the-canal) helyezkedhet el. A digitális hallókészülékek kifinomultabbak, lehetnek nagyon drágák, hiszen beültetett számítógépes technológiájuknak köszönhetően, erősítésük a halláscsökkenés profiljának megfelelően egyénileg változtatható.

A hallójárati készülékek viselése kényelmesebb, de ezek csak enyhe halláscsökkenés esetén használhatóak, mert nagy erősítésre nem képesek. Mivel egyedileg készülnek, sajnos nincs lehetőség arra, hogy rendelés előtt kipróbáljuk őket. A fül mögötti készülékek előnyei, hogy nem igényelnek annyi karbantartást, cseréjük egyszerű, erősítésük nagyobb, kezelésük egyszerű, jobb hangminőséget biztosítanak. Léteznek szemüvegszárba épített hallókészülékek is. Kifejezetten súlyos fokú halláscsökkenés esetén, megfelelő erősítést esetenként csak a régi, testre erősíthető, "dobozos" hallókészülékek biztosítanak.

Speciális hallókészülékek, implantátumok

Léteznek sebészileg beültethető hallókészülékek is - a fül mögötti csontba, a középfülbe, a középfül és a belső fül határán lévő kerek ablak membránjára, a belsőfülbe vagy az agytörzsbe juttatva el a hangot vagy az elektromos impulzust. A legkisebb beavatkozást a fül mögötti csontba ültetett csavar jelenti, amelyre a hangokat rezgésekké alakító külső egységet csatlakoztatva, zenei hallás érhető el (a készülék neve BAHA: bone-anchored hearing-aid).

A középfülbe ültethető (implantálható) készülék esetén, az erősítő nem egy kis hangszórót hajt meg, hanem egy vibrátort, amelyet valamelyik hallócsonthoz illesztenek, ezáltal biztosít zajmentes, hanghű jelátvitelt. Kétoldali teljes, vagy azzal határos halláscsökkenés esetén, a belsőfüli implantátum (más néven cochleáris implantátum), a középfül hangvezetését megkerülve, a belsőfülben lévő idegvégződések elektromos stimulálásával kelt hangérzetet. A betegek egy szűk csoportjánál - amennyiben a hallóideg, vagy a belsőfül szerkezete vagy működése beteg - az agytörzsi implantáció jön szóba. A kifejezetten drága készülék elektródjait tartalmazó tappancsot, idegsebészeti műtét keretében helyezik a nyúltvelő hallásért felelős magcsoportjainak közelébe.

Utókezelés

A hallókészülék használatbavételét követően - a betegek körülbelül 40 százalékánál -, a készülék további beállítására van szükség. A hallókészülék beállításainak pontosítása céljából, a viselés első hónapja után célszerű hallásvizsgálatot végezni. Műtétileg beültetett hallókészülékek esetén, a megfelelő eredmény eléréséhez a műtétet követő utókezelés és rehabilitáció legalább olyan fontos, mint maga a műtét.

Kockázatok

A betegek nagy része végül nem viseli a készülékét - esztétikai okból, vagy a megnövekedett zajszint miatt. A másik probléma a hallókészülékekkel az, hogy az illeszték - vagy maga a készülék viselése kényelmetlen, a hallójárat öntisztulása zavart szenved, a fülzsír megreked.

Előnyei miatt azonban mégis érdemes viselni a hallókészüléket - a halláscsökkenés minél korábbi fázisában. Sajnos az érintettek gyakran még ma is szégyellik készüléküket, kiközösítéstől tartanak. Jó lenne, ha a hallókészüléket viselő emberek valóban nem lennének "különlegesebbek", mint a szemüvegesek.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész