• Tojás és koleszterin - Fél évszázadig félreértelmezték a hatását

        Szerző:
        WEBBeteg

        A tojás közismert a magas koleszterintartalmáról. Mivel a koleszterin - pontosabban a vér magas koleszterintartalma - bizonyítottan kulcsszerepet játszik az érelmeszesedés és a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában, jogosan merült fel a gyanú, hogy a tojás fogyasztása növelheti ezeknek a betegségeknek a kockázatát. De vajon csakugyan így van? A tojásfogyasztás története az elmúlt fél évszázad talán legnagyobb táplálkozástudományi balfogása.

        A nyers tojás fogyasztásának előnyei

        A tojás leggyakrabban főzve vagy sütve kerül a tányérra, pedig a nyers tojás fogyasztásának számtalan előnye van: nagy mennyiségben és kiváló minőségben biztosítja a szervezet számára esszenciális tápanyagokat, valamint a test izomzatának tömegét is növeli.

        A nyers tojás fogyasztásának előnyei

        A kutatási eredmények félreértelmezése

        A főleg kardiológusokat tömörítő, tekintélyes American Heart Association (AHA) 1968-ban kiadott ajánlása szerint nem javasolt hetente háromnál több tojás, pontosabban tojássárgája elfogyasztása. Ez azokban az időkben egy könnyen megfogadható javaslat volt, könnyű volt a fogyasztók tömegeinek elmagyarázni, és megindokolni: a magas tojásfogyasztás magas koleszterinbevitelt jelent, az pedig rossz az ereknek. Hasonló értelmű ajánlásokat fogalmazott meg az összes, táplálkozástudománnyal foglalkozó szakmai szervezet. Az üzenetet a média és az egészségkommunikáció is felkapta, és a fejenkénti tojásfogyasztás évről évre csökkenni kezdett a fejlett világban. Az egyedüli vesztesek a tojástermelők voltak.

        Aztán egyre több kutató tette fel a kérdést, hogy ez a gyakorlatba sikeresen átültetett ajánlás vajon gyakorolt-e bármilyen hatást a szív- és éreredetű halálozásra. Egy ideig úgy gondolták, hogy legalábbis nem ártalmas, azonban lassacskán kiderült, hogy az ajánlás a kutatási eredmények teljes félreértelmezésén alapult, és nemcsak teljesen hatástalan volt, de hosszú évtizedekre hibás irányba terelte a nagyközönség táplálkozási megfontolásait és szokásait.

        Hirdetések

        Tojás- és koleszterin-ellenesség

        A tojásellenes felfogás kéz a kézben járt a koleszterin-ellenességgel, amelynek az alapja egy súlyos félreértés volt, nevezetesen az elfogyasztott koleszterin és a vérben lévő koleszterin összemosása. A koleszterinnel és tojásfogyasztással kapcsolatos szakmai ajánlások háromféle kutatáson alapultak. Állatkísérletekből kiderült, hogy a magas koleszterintartalmú étrenden tartott állatoknál megemelkedett a vér koleszterintartalma és gyakoribbá vált az érelmeszesedés; járványtani tanulmányok bizonyították, hogy az ételek magas koleszterintartalma és a magas szív-érrendszeri halandóság között összefüggés van, végül pedig klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy a magas koleszterinfogyasztás magas szérumkoleszterin-szintet okoz.

        Koleszterin: összkoleszterin, HDL, LDL

        A koleszterin minden emberi és állati sejtben megtalálható vegyület. A koleszterin kisebb részét táplálékkal vesszük magunkhoz, a másik nagyobb hányada a májban képződik (szintetizálódik). Részt vesz a sejtmembránok felépítésében, az epesavak egyik alkotója, számtalan hormon előállításának kiindulási anyaga.

        Koleszterin: összkoleszterin, HDL, LDL

        Bár ezek összességükben erős bizonyítéknak tűntek, valamennyi kísérleti eredményt külön-külön komoly vita kísérte. Az állatkísérletek többségét növényevő állatokkal végezték, amelyek sokkal érzékenyebbek az étkezési koleszterinre, mint a húsevők. Megfelelő állatmodelleken a válasz kiváltásához extrém magas koleszterinbevitelre volt szükség

        Probléma a klinikai vizsgálatokkal

        A hatvanas-hetvenes évek járványtani vizsgálatai egyszerűen csak az adatok egybeesését tárták fel, az egyes tényezők gondos statisztikai elemzését nem végezték el. A fejlettebb statisztikai módszerek (a többváltozós elemzések) azt mutatták, hogy nem a magas koleszterinbevitel növeli a szív-érrendszeri halálozást, és az egybeesés mögött nincs ok-okozati összefüggés. A magas koleszterintartalmú étrend általában együtt jár az alacsony zöldség és gyümölcsfogyasztással, ami viszont valóban káros.

        A klinikai vizsgálatokkal két probléma is volt: egyrészt szélsőséges tojásadagokat használtak (hat tojás hat héten keresztül minden nap), másrészt nem tettek különbséget a jó és a rossz (LDL) koleszterin között. A tojásfogyasztás növelte a vér összkoleszterin-tartalmát, azonban a jó és rossz koleszterin arányát nem befolyásolta, márpedig elsősorban ez a fontos az érelmeszesedés kockázata szempontjából.

        A tojás igenis fontos

        Az évek során lassan gyűltek a tojásfogyasztást támogató tudományos adatok. Az korábban is ismert volt, hogy a tojás rendkívül tápláló, fehérjetartalma magas minőségű, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag. E tulajdonságok különösen fontosak a gyermekek, várandósok és az idősek táplálása szempontjából.

        A fehérjék szerepe az étrendben

        A fehérjék funkciója rendkívül fontos és változatos, többek között az izmok, a kötőszövetek, az inak, a csontok, a haj és a szőr szerkezeti elemei (például kreatin, kollagén, elasztin), a hormonok és az enzimek alkotórészei, szerepük van az immunrendszer felépítésében, valamint a különböző transzportfolyamatokban. Biztosítják a folyadék-, és sav-bázis egyensúlyt, fenntartják az érrendszer rugalmasságát.

        A fehérjék szerepe az étrendben

        Az is kiderült, hogy a tojásban lévő fehérje fogyasztása sokkal hamarabb vezet a jóllakottság érzéséhez, mint más fehérjeforrások. Ahogy az elmúlt fél évszázadban számos kultúrkörben a reggelire elfogyasztott tojás átadta a helyét a szénhidrátokban gazdag gabonaféléknek, az hozzájárulhatott az elhízás járványszerű terjedéséhez.

        A tojássárgája magas koncentrációban tartalmaz karotinoidokat – főleg luteint és zeaxantint – amelyek az időskori makuladegeneráció és a szürkehályog megelőzésében bizonyítottan hatékonyak. Ezen kívül csökkenthetik egyes rosszindulatú daganatok és a nyaki artériák elmeszesedésének kockázatát.

        A tojás az egyik leggazdagabb kolinforrás. A kolin a B-vitaminok közé tartozó anyag, amely fontos szerepet játszik a magzati és újszülöttkori agyfejlődésben, hiánya növeli a velőcsőzáródási rendellenességek (nyitott gerinc) előfordulási veszélyét. Felnőtteknél az elégtelen kolinbevitel csökkenti a vér homociszteinszintjét és gyulladásos faktorok termelődését indítja be – ezek növelik a szív-érrendszeri betegségek kockázatát. Közelmúltban megjelent tanulmányok pedig azt derítették ki,  hogy az elégtelen kolinbevitel mellett gyakoribb az emlőrák kialakulása. A fejlett országokban a lakosság 90 százaléka kolinhiányosan táplálkozik.

        A tojássárgája zsírtartalmának közel fele olajsav, amely egy egyszeresen telítetlen zsírsav. A zsírtartalom fennmaradó része telített és többszörösen telítetlen zsírsavakból áll. A tojás omega-6- és omega-3-zsírsavainak arányát a tyúkok tartási módja jelentősen befolyásolja: a kereskedelemben kapható, általában tápokon, illetve magvakon élő tyúkok tojásában kevesebb omega-3-zsírsav található, míg a szabadon tartott, „legelésző” tyúkok tojásának telítetlenzsírsav-tartalma kedvezőbb.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Visszavonták a tévesnek ítélt ajánlást

        2002-ben az AHA visszavonta a tojásfogyasztás korlátozásáról szóló ajánlását,  azonban továbbra is érvényben maradt az a javaslat, amely szerint napi 300 mg koleszterinnél több fogyasztása nem ajánlott. Mivel egy nagyobb tojás önmagában kb. 213 mg koleszterint tartalmaz, ez nem igazán volt jelentős előrelépés – erre még egy bő évtizedet kellett várni.

        2012-ben az AHA kimondta: “Nincs rá bizonyíték, hogy az étkezéssel bevitt koleszterin csökkentése csökkentené az LDL-koleszterin szintjét a vérben”. A következő évben aztán más szervezetek ajánlásaiban és táplálkozástudományi irányelvekben is elismerték, hogy az elfogyasztott és a vérben lévő koleszterin szintje közt nincs összefüggés.

        Elhárult hát az akadály a tojás rehabilitálása elől, azonban a fél évszázados tévedés hatásait nem lesz könnyű helyreállítani a köztudatban és a táplálkozási szokásokban.

        Dr. Reinhardt IstvánForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Reinhardt István
        Felhasznált irodalom: McNamara DJ. The Fifty Year Rehabilitation of the Egg. Nutrients 2015, 7, 8716–8722.; Examine.com. Are eggs healthy?

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        A csontáttét kezelése

        Dr. Puskás Réka

        Első tünetként a beteg fájdalmat jelez, melyre fájdalomcsillapító adható.

        Önzetlen barátság

        Balogh Mária, újságíró

        Vesetestvérség született - ismerje meg Tamás és Péter történetét!

        Mivel helyettesíthetjük a tiltott...

        Ha táplálékallergiában vagy táplálékintoleranciában szenvedünk, elsődleges szempont egy olyan terápia tartása, amellyel a tüneteket...

        Elhízás - Mi van a háttérben?

        Az elhízott emberek között csak igen ritkán találunk betegséget a háttérben, általában régi beidegződések és pszichológiai problémák...

        Hasznos tippek a koleszterinszint...

        A megfelelő táplálkozás és a testmozgás segít a koleszterinszint normalizálásában. Ezek az első lépések nemcsak a megelőzésben, de a...

        Az ételallergia kezelése

        Forduljon orvoshoz, ha allergiás tüneteket tapasztal röviddel étkezés után, különösen, ha ez ismétlődik. Ha lehetséges, akkor keresse meg...

        Egyszerre használ és árt a tojás

        Kanadai tudósok kutatási eredménye szerint a tojásfogyasztás noha növeli a koleszterinszintet, ezzel egyidejűleg csökkenti a vérnyomást. A...

        Tejtermelést fokozó praktikák

        Az anyák több mint 95 százaléka képes arra, hogy szoptassa gyermekét. De sokszor sajnos hiányzik a kellő ismeret, önbizalom és motiváció...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA