Hajlamos Ön az Alzheimer-kór kialakulására?

Az Alzheimer-kór komplex betegség, amit az eddigi kutatások alapján feltehetően több tényező (adottságok és az életmódból adódó okok) kombinációja eredményez. Rizikófaktorok.

Az Alzheimer-kór kialakulását valószínűleg bizonyos tényezők, például fertőzés, csökkent agyi vérellátás és genetikai érzékenység kombinációja eredményezi. A kutatók néhány feltételezhető rizikófaktort már meghatároztak.

1. A kor
Az Alzheime-kór általában 65 éves kor fölött jelentkezik, ritkán azonban 40 éves kor előtt is találkozhatunk vele. A 65 és 74 éves korosztály kevesebb, mint 5 százalékánál alakul ki Alzheimer-kór, 85 éves kor felett azonban ez az arány már az 50 százalékot is eléri.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

2. Öröklődés
Abban az esetben, ha Önnek első fokú rokona Alzheimer-kórban szenved - tehát szülei, testvérei betegek -, nagyobb a valószínűsége, hogy Önnél is megjelenik a betegség. Bár az Alzheimer-kór hátterében álló genetikai elváltozások nincsenek teljesen felderítve, már azonosítottak három olyan genetikai mutációt, ami jelentősen növeli a kockázatot bizonyos családokban. Az amyloid prekurzor fehérje, valamint a preszenilin 1 és preszenilin 2 fehérjék bizonyos mutációja korai kezdetű Alzheimer kórhoz vezet, továbbá az apolipoprotein E (APOE) gén egy bizonyos formája növeli a kései kezdetű Alzheimer-kór kialakulásának esélyét.

3. Nem
A nőknél nagyobb gyakorisággal alakul ki a betegség, mint a férfiaknál, bár részben azért, mert tovább élnek.

4. Életmód
Ugyanazok a tényezők, amelyek a szívbetegség kockázatát növelik, növelik az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűségét is, például a magas vérnyomás és a magas koleszterin szint. A nem megfelelően kezelt cukorbetegség szintén rizikófaktor. Nem elég a testet edzeni, fontos, hogy az agyunkat is folyamatosan kondicionáljuk. Egyes vizsgálatok szerint a szellemileg egész életükben aktív emberek kisebb eséllyel betegednek meg.

5. Képzettség
Vizsgálati eredmények szerint minél alacsonyabb szintű valakinek a képzettsége, annál nagyobb az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata. Egyes kutatók feltételezik, hogy minél többet használja valaki az agyát, annál több szinapszis (idegsejtek közötti kapcsolat, amelyben információátadás történik neurotranszmitterek segítségével) alakul ki, ami nagyobb tartalékot jelent az egyén számára a kor előrehaladtával (van miből veszíteni). Nem tisztázott azonban, hogy a gyengébb iskolázottság és a kisebb szellemi aktivitás önmagában kockázati tényezője-e, vagy egyszerűen nehezebb kimutatni az Alzheimer betegséget olyan embereknél, akik képzettebbek, illetve gyakran edzik az agyukat.

6. Toxicitás
Egy régóta ismert elmélet szerint bizonyos elemeknek, illetve vegyszereknek kitett emberek könnyebben kapnak Alzheimer-kórt. Egy időben az alumíniumot tartották ilyen lehetséges veszélyeztető tényezőnek, mert az Alzheimer kóros embereknek az agyában alumínium lerakódás található. Számos év elteltével azonban, senkinek sem sikerül közvetlen kapcsolatot találni az Alzheimer-kór és a szervezetbe jutott alumínium között. Jelenleg nem áll rendelkezésünkre olyan bizonyíték, amely szerint egy konkrét anyag növelné a betegeknél az Alzheimer-kór rizikóját.

7. Fejsérülés
Egyes megfigyelések szerint bizonyos volt bokszolóknál idővel demencia alakul ki. Feltételezik, hogy a fej súlyos traumája - például a hosszabb eszméletvesztéssel kísért agyrázkódás -, rizikófaktora lehet az Alzheimer-kórnak. E kapcsolatot nem minden vizsgálat igazolta.

8. Hormon szubsztitúciós terápia
A női hormonok bejuttatásának szerepe a demencia kialakulásában, jelenleg nem tisztázott. Az 1980-as és 90-es években a vizsgálatok azt mutatták, hogy a menopauza (a menzesz elmaradása) után adott ösztrogén kezelés, csökkentheti a demencia kockázatát. Más vizsgálatok viszont azt mutatták, hogy a 65 éves kor felett ösztrogént szedő nők esetén, a demencia kockázata inkább nő. Egyelőre nincs eldöntve, hogy az ösztrogén csökkenti-e vagy növeli a kockázatot.

(WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, általános orvos, klinikai farmakológus)