• Tüdőnk egészsége: röntgen, CT vagy MR?

        Szerző: WEBBeteg

        Gyakran hallhatunk a tüdőszűrés kötelező jellegének megszüntetéséről, kevesebben tudják azonban, hogy nem a tüdőszűrés során alkalmazott mellkasröntgen az egyetlen lehetséges képalkotó eljárás a tüdő betegségeinek felderítésében. A tüdő vizsgálata többféle módszerrel történhet, melyek segíthetnek a tüdőt érintő betegségek felismerésében, elkülönítésében vagy követésében.

        A mellkasröntgen és előnyei

        A röntgen a mellkast érintő betegségek tisztázása során általában az első választandó képalkotó diagnosztikus módszer. Mellkas-röntgenfelvételeken  láthatóak a tüdők, a gátorüreg, a szív, a nagyerek, a bordák és a rekeszizom árnyéka, illetve bizonyos eltéréseik is. A röntgen készülékek alacsony dózisú ionizáló sugárzással működnek, így a szervezetet érő sugárzás alacsony, a vizsgálat biztonságos módszernek tekinthető.

        Mellkasröntgent leggyakrabban tüdőgyulladás gyanúja esetén végeznek. A megjelenő foltárnyék tájékoztató jelleggel utalhat a tüdőgyulladás eredetére, illetve megmutatja a gyulladás kiterjedését. Röntgen segítségével követni lehet a folyamatot, tudnunk kell azonban, hogy a kezdődő tüdőgyulladás az első 1-2 napban gyakran nem látható a röntgenfelvételen, vagyis a kép „késik” a klinikai tünetekhez képest. A tüdőgümőkór (tbc) diagnózisához is alapvető vizsgálat a mellkas röntgen. Sok évvel ezelőtt ennek a betegségnek a korai felismerése céljából jött létre a tüdőszűrés.

        Hirdetés

        A mellkasröntgen korlátai

        A tüdő CT-vizsgálata - mellkas CT

        A CT technika egy gyors, fájdalommentes, röntgensugárzással, számítógép segítségével végzett, megfelelő indikáció mellett veszélytelen, nagyon hatékony diagnosztikai képalkotó eljárás. Testünk különböző részeiről készülhetnek CT felvételek, így a mellkasunkról is. A tüdő CT-vizsgálata - mellkas CT>>

        A tüdő egy része nehezen vizsgálható röntgennel, mert a rávetülő anatómiai képletek (például a rekeszizom, a szív, a nagyerek) nehezítik a megítélést. A bordák mögötti területek, a tüdőcsúcs, illetve a mellkasbemenet gyakran rejtve maradnak a hagyományos röntgenfilmen.

        A röntgen észlelési mérettartománya ráadásul korlátozott, az egy centiméternél kisebb eltérések sokszor nem határozhatók meg biztonsággal.

        A tüdőszűrés a tüdődaganatok szűrésére nem elég hatékony eljárás, számos elváltozást nem lehet időben felismerni a segítségével (amikor a röntgenfelvételen megjelenik a kóros elváltozás, rendszerint már hosszabb ideje fennálló, kiterjedtebb folyamatról van szó). Ennek ellenére  napjainkban a tüdőrákos elváltozások nagy részét - elsősorban más vizsgálatok elterjedésének a hiánya miatt - még tüdőszűrő- vagy más okból készült mellkasi rtg-vizsgálat kapcsán fedezik fel.

        Mellkas CT

        A mellkas CT (komputer tomográfia) vizsgálatára rendszerint akkor kerül sor, ha a röntgenfelvételen valamilyen elváltozás volt látható. CT-vel ugyanis jobban ábrázolódik a tüdő szerkezete, rendkívül részletgazdag képet kapunk a tüdő állapotáról, a tüdőben lévő esetleges elváltozásokról. A röntgenvizsgálattal biztonsággal nem megítélhető, „rejtettebb” területek is vizsgálhatók.

        A CT a daganatok diagnózisában, illetve stádium meghatározásához elengedhetetlen vizsgálat. A hagyományos röntgenvizsgálattal szemben sokkal pontosabb, érzékenyebb módszer, a tüdő rosszindulatú daganatai például 95%-nál is nagyobb biztonsággal ismerhetők fel a segítségével.
        A CT észlelési mérettartománya jóval tágabb, az egy centiméternél kisebb, néhány milliméter nagyságú elváltozások is felismerhetők, a korai stádiumban felismert tüdődaganat (vagy áttét) túlélése pedig  lényegesen jobb, mintha késői stádiumban ismerték volna fel.

        MR (mágneses magrezonancia)

        Az MR csak korlátozottan alkalmazható a mellkasi szervek vizsgálata során. A mellkasfal, a gátorüreg, a szív és a nagyerek elváltozásairól ad információt, a tüdő azonban MR-en gyakorlatilag nem ábrázolódik.

        Daganatos betegségek elkülönítésében és stádiumba sorolásában speciális esetekben hasznos lehet, általános esetben azonban a CT a megfelelőbb vizsgálati eljárás. Nagy előnye, hogy a gátorüreg elváltozásait (például daganatok, tüdő embólia) akár kontrasztanyag alkalmazása nélkül is képes vizsgálni, ami előnyös lehet kontrasztanyag allergia esetén.

        (WEBBeteg)

        Módosítva: 2016.03.11 07:38, Megjelenés: 2016.03.11 07:38
      • Cikkajánló

        Diabéteszes neuropátia

        Diabéteszes neuropátia

        Prof. Dr. Barkai László

        A cukorbeteg útja a neuropátia felismeréséhez és kezeléséhez, illetve megelőzéséhez.

        Migrén

        Migrén

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        Mikor javasolt megelőző kezelés a migréneseknek? Milyen lehetőségek vannak?

        Szűrés vagy kivizsgálás? Nem mindegy!

        Az egészségügy területén manapság valószínűleg a szűrés szó a legdivatosabb. De vajon tudjuk, mi a különbség vizsgálat és szűrés között? Vagy hogy mitől lesz szűrővizsgálat egy szűrővizsgálat és mennyire biztos az eredménye? Miért lehet szükség további vizsgálatokra egy pozitív szűrővizsgálati eredmény után?

        Csont-izotópvizsgálat (csontszcintigráfia, csontscan)

        A csont-izotópvizsgálat radioaktív, gamma-sugárzást kibocsátó izotópokkal végzett képalkotó vizsgálat, a nukleáris medicina része. Az izotópvizsgálatok során valamely szerv vagy szervrendszer anyagcseréjére, bizonyos anyagok szervezeten belüli eloszlására kapunk választ.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
        Hogy lesz így párom?
        Az első lépés sokszor a legnehezebb: önmagunk elfogadása a betegségünkkel.
        Egymillió migrénes
        Volt már valaha olyan mértékű fejfájásod, hogy nem tudtál dolgozni?
      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások