Tüdőnk egészsége: röntgen, CT vagy MR?

Szerző: WEBBeteg

Gyakran hallhatunk a tüdőszűrés kötelező jellegének megszüntetéséről, kevesebben tudják azonban, hogy nem a tüdőszűrés során alkalmazott mellkasröntgen az egyetlen lehetséges képalkotó eljárás a tüdő betegségeinek felderítésében. A tüdő vizsgálata többféle módszerrel történhet, melyek segíthetnek a tüdőt érintő betegségek felismerésében, elkülönítésében vagy követésében.

A mellkasröntgen és előnyei

A röntgen a mellkast érintő betegségek tisztázása során általában az első választandó képalkotó diagnosztikus módszer. Mellkas-röntgenfelvételeken láthatóak a tüdők, a gátorüreg, a szív, a nagyerek, a bordák és a rekeszizom árnyéka, illetve bizonyos eltéréseik is. A röntgen készülékek alacsony dózisú ionizáló sugárzással működnek, így a szervezetet érő sugárzás alacsony, a vizsgálat biztonságos módszernek tekinthető.

Mellkasröntgent leggyakrabban tüdőgyulladás gyanúja esetén végeznek. A megjelenő foltárnyék tájékoztató jelleggel utalhat a tüdőgyulladás eredetére, illetve megmutatja a gyulladás kiterjedését. Röntgen segítségével követni lehet a folyamatot, tudnunk kell azonban, hogy a kezdődő tüdőgyulladás az első 1-2 napban gyakran nem látható a röntgenfelvételen, vagyis a kép „késik” a klinikai tünetekhez képest. A tüdőgümőkór (tbc) diagnózisához is alapvető vizsgálat a mellkas röntgen. Sok évvel ezelőtt ennek a betegségnek a korai felismerése céljából jött létre a tüdőszűrés.

A mellkasröntgen korlátai

A tüdő CT-vizsgálata - mellkas CT

A CT technika egy gyors, fájdalommentes, röntgensugárzással, számítógép segítségével végzett, megfelelő indikáció mellett veszélytelen, nagyon hatékony diagnosztikai képalkotó eljárás. Testünk különböző részeiről készülhetnek CT felvételek, így a mellkasunkról is. A tüdő CT-vizsgálata - mellkas CT

A tüdő egy része nehezen vizsgálható röntgennel, mert a rávetülő anatómiai képletek (például a rekeszizom, a szív, a nagyerek) nehezítik a megítélést. A bordák mögötti területek, a tüdőcsúcs, illetve a mellkasbemenet gyakran rejtve maradnak a hagyományos röntgenfilmen.

A röntgen észlelési mérettartománya ráadásul korlátozott, az egy centiméternél kisebb eltérések sokszor nem határozhatók meg biztonsággal.

A tüdőszűrés a tüdődaganatok szűrésére nem elég hatékony eljárás, számos elváltozást nem lehet időben felismerni a segítségével (amikor a röntgenfelvételen megjelenik a kóros elváltozás, rendszerint már hosszabb ideje fennálló, kiterjedtebb folyamatról van szó). Ennek ellenére napjainkban a tüdőrákos elváltozások nagy részét - elsősorban más vizsgálatok elterjedésének a hiánya miatt - még tüdőszűrő- vagy más okból készült mellkasi rtg-vizsgálat kapcsán fedezik fel.

Mellkas CT

A mellkas CT (komputer tomográfia) vizsgálatára rendszerint akkor kerül sor, ha a röntgenfelvételen valamilyen elváltozás volt látható. CT-vel ugyanis jobban ábrázolódik a tüdő szerkezete, rendkívül részletgazdag képet kapunk a tüdő állapotáról, a tüdőben lévő esetleges elváltozásokról. A röntgenvizsgálattal biztonsággal nem megítélhető, „rejtettebb” területek is vizsgálhatók.

A CT a daganatok diagnózisában, illetve stádium meghatározásához elengedhetetlen vizsgálat. A hagyományos röntgenvizsgálattal szemben sokkal pontosabb, érzékenyebb módszer, a tüdő rosszindulatú daganatai például 95%-nál is nagyobb biztonsággal ismerhetők fel a segítségével.
A CT észlelési mérettartománya jóval tágabb, az egy centiméternél kisebb, néhány milliméter nagyságú elváltozások is felismerhetők, a korai stádiumban felismert tüdődaganat (vagy áttét) túlélése pedig lényegesen jobb, mintha késői stádiumban ismerték volna fel.

MR (mágneses magrezonancia)

Az MR csak korlátozottan alkalmazható a mellkasi szervek vizsgálata során. A mellkasfal, a gátorüreg, a szív és a nagyerek elváltozásairól ad információt, a tüdő azonban MR-en gyakorlatilag nem ábrázolódik.

Daganatos betegségek elkülönítésében és stádiumba sorolásában speciális esetekben hasznos lehet, általános esetben azonban a CT a megfelelőbb vizsgálati eljárás. Nagy előnye, hogy a gátorüreg elváltozásait (például daganatok, tüdő embólia) akár kontrasztanyag alkalmazása nélkül is képes vizsgálni, ami előnyös lehet kontrasztanyag allergia esetén.

(WEBBeteg)

Hozzászólások (3)

Cikkajánló

Koronavírus Koronavírus

Vérplazmakészítménnyel életeket menthetünk.

Ciszták a hasban - Jelentéktelen...

A ciszta lényegében egy folyadékkal teli hólyagként írható le, mely orvosi értelemben egy kötőszövetes tokkal határolt kerekded elváltozás...

Szűrés vagy kivizsgálás? Nem...

Az egészségügy területén manapság valószínűleg a szűrés szó a legdivatosabb. De vajon tudjuk, mi a különbség vizsgálat és szűrés között?...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.