• Nyelőcsövön keresztül végzett szívultrahang vizsgálat (TEE)

        Dr. Osikóczki Orsolya
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Osikóczki Orsolya

        Az utóbbi időben a szív ultrahangvizsgálata (echocardiographia) nagymértékben elterjedt a kardiológiai gyakorlatban. A szívultrahang-laboratóriumokban a szívet, illetve a nagy ereket különböző módszerek segítségével monitorozhatják.

        Leggyakrabban a hagyományos, külső behatással nem járó (nem invazív), mellkasfalon keresztül történő szívultrahang vizsgálatra (TE - transthoracalis echocardiographiára) kerül sor. Vannak azonban olyan esetek, amikor a nyelőcsövön keresztül végzett szívultrahang vizsgálat pontosabb képet ad a szívről.

        A nyelőcsövön keresztül végzett szívultrahang (TEE (Transoesophagealis echocardiographia) átmenet a külső behatással nem járó és az azzal járó vizsgálómódszerek között, ezért csak speciális esetekben végzendő.

        Hirdetés

        Mikor van szükség a nyelőcsövön keresztül végzett ultrahangvizsgálatra?

        Szükséges lehet például rossz minőségű mellkasi szívultrahang esetén, mivel az alkati sajátságok kevésbé befolyásolják. Ennél a vizsgálatnál az ultrahangos vizsgálófej a nyelőcsőben, közvetlenül a szív mögött helyezkedik el, és mivel anatómiailag a szív viszonylag közel fekszik a nyelőcsőhöz, így az egyes szívstruktúrák, melyek mélyen, a bőrtől távolabb helyezkednek el (szív hátsó részei, a mellkasi aorta), közelebbről, részletesebben, pontosabban vizsgálhatóak ezzel a módszerrel. Szívműtétek során is ezt alkalmazzák a pontosabb diagnózishoz, és a műtéti eredmény megítéléséhez.

        A transoesophagealis echocardiográfia során a kardiológus orvos mozgóképet kap a szívről, a szívüregeket, az azokat határoló falakat, a szívbillentyűket, a szívburkot, a nagy ereket tudja tanulmányozni.

        Infarktus utáni falmozgás-zavarokat, illetve hegesedést, különböző billentyűbetegségeket, a szívüregek közötti kóros irányú véráramlást, a szívüregekben kialakult vérrögöket, a szívburokban meggyűlő folyadékot lehet például kimutatni vele, illetve a műbillentyűk vizsgálatára is alkalmas.

        Ezt olvasta már? Mit mutat még a szívultrahang? (ECHO)

        Hogyan is történik egy ilyen beavatkozás?

        A nyelőcsövön keresztül végzett szívultrahang vizsgálat minimum 4 óra éhezés után végezhető el.

        A transthoracalis echcardiographia során a páciens meztelen felsőtesttel fekszik a bal oldalán a vizsgálóasztalon. Mellkasán EKG elektródok vannak, mert a vizsgálat alatt mindvégig EKG monitorozás alatt áll. A gyomortükrözéshez hasonlóan egy körülbelül egy cm vastag csövet, szondát kell lenyelnie, így a szív a nyelőcsövön keresztül tanulmányozható. A szondát, melyet a beavatkozás során az orvos mozgat, helyi érzéstelenítésben  helyezik be. Maga a vizsgálat enyhe, rövid ideig tartó bódításban, de - kivéve gyermekek esetében - nem altatásban történik.

        A bódító szert vénán keresztül juttatják a szervezetbe az ultrahang előtt. A beavatkozás kellemetlen, de nem fájdalmas. A helyi érzéstelenítés,  illetve a bódító szer alkalmazása csökkentik a beavatkozással járó kellemetlenségeket. A bódítás miatt célszerű kísérővel érkezni.

        A kardiológus közvetlenül a vizsgálat alatt leletben foglalja össze véleményét, melyet így a beteg akár azonnal a beavatkozás után megkaphat. A lelet a mérési adatokat, leírásokat és ezek értelmezését is tartalmazza.

        A transoesophagealis echocardiographia körülbelül 15-30 percig tart. A vizsgálatot követően 2 óra múlva már lehet enni, inni, autót vezetni azonban csak 12 óra elteltével szabad.

        Magának az ultrahangnak az alkalmazott frekvencián nincsenek káros hatásai a szervezetre. Ritkán azonban előfordulhat hangszálödéma (ami enyhébb torokfájást jelent), és mivel félig külső behatással járó (félinvazív) vizsgálatról van szó, igen ritkán nyelőcső perforáció, a gyomor-bél traktus vérzése vagy a nyelőcső égési sérülése is megtörténhet.


        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Osikóczki Orsolya, háziorvos

        Módosítva: 2018.06.25 03:51, Megjelenés: 2017.03.26 03:00
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Tenziós fejfájás

        Tenziós fejfájás

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        Önálló fejfájás, messze a leggyakoribb fejfájástípus. Mik a jellemzői?

        Mozgásszervi betegségek

        Mozgásszervi betegségek

        Feövenyessy Krisztina

        Megelőzhető-e a mozgásszervi betegségek kialakulása? Mit tehetünk?

        Szűrés vagy kivizsgálás? Nem mindegy!

        Az egészségügy területén manapság valószínűleg a szűrés szó a legdivatosabb. De vajon tudjuk, mi a különbség vizsgálat és szűrés között? Vagy hogy mitől lesz szűrővizsgálat egy szűrővizsgálat és mennyire biztos az eredménye? Miért lehet szükség további vizsgálatokra egy pozitív szűrővizsgálati eredmény után?

        Csont-izotópvizsgálat (csontszcintigráfia, csontscan)

        A csont-izotópvizsgálat radioaktív, gamma-sugárzást kibocsátó izotópokkal végzett képalkotó vizsgálat, a nukleáris medicina része. Az izotópvizsgálatok során valamely szerv vagy szervrendszer anyagcseréjére, bizonyos anyagok szervezeten belüli eloszlására kapunk választ.

        Az acetilszalicilsav szerepe a stroke megelőzésében

        A stroke (agyi infarktus) nagyon súlyos, gyakran halálos betegség, amit ha túl is él a beteg, élete általában gyökeresen megváltozik, ápolásra és segítségre szorulhat. A beteg fél oldala hirtelen megbénulhat, gyakran beszédzavara és tudatzavara is kialakulhat.

        A nők és a szív- és érrendszeri problémák

        A női hormonális rendszer változásai a nők különböző életszakaszaiban jelentősen befolyásolják a keringési rendszer állapotát. Az ideális testsúly megőrzése, a megfelelő vérnyomás és vércukor-, valamint koleszterin-értékek minden életkorban kulcsfontossággal bírnak a nők esetében is, ám életkoronként számos egyéb tényezőre is kiemelt figyelmet kell fordítani.

        Szív- és érrendszeri betegségek: három pilléren nyugvó terápia

        A fejlett országokban megvalósított, társadalmi szintű megelőzés és kezelés az elmúlt évtizedekben a szív- és érrendszeri betegségek terén nagymértékű halálozás-csökkenést ért el. Hazánk azonban az életmódi tényezők tekintetében jelentősen le van maradva az európai átlagtól - mondta a WEBBeteg kérdésére prof. dr. Tóth Kálmán, a Pécsi Tudományegyetem KK I. sz. Belgyógyászati Klinika intézetvezetője, egyetemi tanár, az MTA doktora.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.