• Defibrillátor - Mikor és hogyan kell használni?

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Ács Gábor, oxyológus †

        A defibrillátor egy életmentő eszköz, de nem pótolja az újraélesztést. Hogyan működik a szerkezet, és mikor szükséges használni?

        Életünk fenntartója a vérkeringés, melynek alapfeltétele a pumpa, azaz a szív ritmusos, átlagosan percenként 72 alkalommal történő összehúzódása. A szívizom szabályozott összehúzódása pitvarban elhelyezkedő ritmus szabályozó sejtekből kiinduló és bonyolult vezetőrendszeren tovaterjedő elektromos ingerület hatására következik be, hatásos szívizom összehúzódás jön létre, ami a vért az ütőeres rendszerbe, létfontosságú szerveink felé továbbítja.

        Hirdetés

        A hirtelen halálesetek több mint 80 százalékában a szív elektromos tevékenysége rendezetlenné válik, ennek következtében az izomsejtek összehúzódása sem programozottan történik, megszűnik a pumpa funkció, kamraremegés, azaz kamrafibrilláció alakul ki. A korábban szabályos EKG helyett, igen bizarr fibrillációs hullámokat lehet észlelni.

        A készülékek működése

        A HELP program keretében mind több helyen mindenki számára elérhetők az életmentő készülékek, az AED-k (automata külső defibrillátorok), melyek elektródákkal a beteghez csatlakoztatva képesek a szívritmus elemzésére, kommunikálnak az elsősegélynyújtóval, kamrafibrilláció észlelése esetén figyelmeztetnek az elektrosokk szükségességére, és nekünk, életmentőknek csak engedélyezni kell egy gomb megnyomásával az életmentő áramütést.

        Az AED egyes típusait a telep behelyezésével tudjuk életre kelteni, más esetben a készülék bekapcsolása is elegendő. A bekapcsolást követően valamennyi készülék öntesztet végez, ezt követően figyelmeztet az elektródák felhelyezésére.

        Tegyük szabaddá a beteg mellkasát, ha nedves töröljük szárazra és az öntapadó elektródákról a védőfóliát eltávolítva, azokat ragasszuk a megfelelő pozícióba a beteg mellkasára. Ellenőrizzük, hogy az elektróda kábel helyesen csatlakozik-e a készülékhez, ha igen indulhat  az életmentés.

        Egy kis történelem
        Majd 200 év kellett a rejtély megfejtéséhez, és a kamrafibrilláció hatásos kezelési módjának a kifejlesztéséhez. 1775-ben Peter Abilgaart dán állatorvos észlelte, hogy az áramütés miatt elhalt csirkéknél a mellkasra leadott újabb elektromos kisülés hatására újra indul a szív, az állatok életre kelnek. Csak 1899-ben ismertették tudósok a kamrafibrilláció megszüntetésének, a defibrillálásnak az elméletét, s az emberen végzett első sikeres váltóárammal végzett defibrillálásra 1947-ig kellett várni, Magyarországon Széll Kálmán és Szabó Judit alkalmazta elsőként sikeresen az eljárást a szombathelyi kórházban. Ezt követően továbbfejlesztve az eszközöket készültek el a mai defibrillátorok első darabjai, melyek már egyenáramot használnak az életmentő áramütéshez. A napjainkban, a tenyerünkben is elférő eszközök ősei nemegyszer 25 kilót nyomtak, hosszas töltés után is csak néhány ütésre voltak képesek.

        Az AED-k hang-/szöveges üzenetekkel irányítják a felhasználót a segítségnyújtás során

        “NE ÉRJEN A BETEGHEZ! RITMUSELEMZÉS FOLYIK.” – a készülék elemzi a beteg szívmüködését, EKG-t készít, és az eredmény alapján dönt helyettünk. Az elemzés alatt nem szabad a beteghez érni, mert saját szívműködésünk megzavarja a vizsgálatot, téves eredményre vezethet.

        Kamrafibrilláció, illetve más sokkolható ritmuszavar esetén a készülék figyelmeztet minket: “SOKK JAVASOLT. TÖLTÉS.”, a töltés során sípoló hang hallható, majd a teljes energia elérése után újabb üzenet érkezik: “NE ÉRJEN A BETEGHEZ! NYOMJA MEG A VILLOGÓ GOMBOT A SOKK LEADÁSÁHOZ.”

        A sokk engedélyezése előtt mégegyszer ellenőrizzük, hogy senki ne érjen a beteghez, mert áramütés veszélyének vagyunk kitéve. Ha minden rendben van, nyomjuk meg a sokk gombot. Az ütés során hirtelen összerándul a beteg, majd a készülék visszaigazolja a beavatkozást: “SOKK LEADVA.”,“MOST MÁR HOZZÁÉRHET A BETEGHEZ.”

        A defibrillátor egy életmentő eszköz, de nem pótolja az újraélesztést. A sokk leadása után 2 percig folytatni kell az újraélesztést, amennyiben nem térnek vissza az életjelenségek, meg kell ismételni a ritmus analízist illetve a defibrillálást. Azokban az esetekben, amikor a készülék a „SOKK NEM JAVASOLT” üzenetet küldi, végezzük folyamatosan az újraélesztést és 2 percenként ismételjük az elemzést, az újraélesztést folytassuk a mentők megérkezéséig. Merjünk életet menti!

        Az AED-vel végzett újraélesztés (CPR) folyamata

        Defibrillátoros újraélesztés folyamat ábra

        Forrás: A Magyar Resuscitatiós Társaság 2006. évi felnőtt alapszintű újraélesztési (BLS), valamint a külső automata defibrillátor (AED) alkalmazására vonatkozó irányelvei.

        (WEBBeteg - Dr. Ács Gábor)

        Legutóbb frissült: 2012.04.24 23:23
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Diabétesz gyermekeknél

        Diabétesz gyermekeknél

        Dr. Horváth Balázs

        Gyermekkorban többnyire az 1-es típus alakul ki, de a 2-es is egyre gyakoribb.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Mikor kell a nyugalmi és mikor a terheléses? - EKG-kisokos

        Még azok is hallottak az EKG-vizsgálatról, akiknek nincs ismert szívproblémájuk. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa a vizsgálat jelentőségét, és a nyugalmi, valamint terheléses EKG közti különbséget magyarázta el.

        6 tünet, amellyel kardiológushoz kell fordulni

        Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a halálozások több mint felét. Jó tudni, hogy a megelőzés, vagy időben történő beavatkozás életet menthet. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa azokról a tünetekről beszélt, amelyek okát feltétlenül ki kell vizsgáltatni.

        Mi okozhat hevesebb szívdobogást? - Az orvos válaszol

        Étkezés után gyakran érzem, hogy hevesebben ver a szívem. Okozhatja ezt a vércukorszint megemelkedése? Vagy esetleg allergiás lehetek valamilyen tápanyagra, ételre?

        Mellkasi fájdalom - Hosszabb vagy rövidebb 20 percnél?

        Iszkémiás szívbetegségek néven foglalhatók össze azok a kórállapotok, amelyek kialakulásában a szívizom elégtelen vérellátása (iszkémiája) játszik szerepet. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakembere a legfontosabb tünetről, a mellkasi fájdalomról beszélt.

        Diagnosztikai módszerek - EKG

        Az EKG-vizsgálat során a szív elektromos feszültségváltozását regisztrálják. A vizsgálat nem igényel nagyobb előkészületet és nem terheli meg a szervezetet, nem fájdalmas, ugyanakkor nagyban hozzájárul a szívinfarktus és szívritmuszavarok diagnosztizálásához.

        Mikor nem ajánlott a terheléses EKG?

        A terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, vagyis, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa arról beszélt, mikor ajánlott és mikor ellenjavallt a vizsgálat.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.