Szívaneurizma - okok, tünetek és kezelés

Szerző: WEBBeteg - Dr. Tóth Sára Rebeka

Aneurizmának (aneurysma) nevezzük az artériák körülírt szakaszán kialakuló gömbölyded értágulatot, ami többnyire az érfal gyengesége miatt alakul ki. Aneurizma leggyakrabban, kb. 80 százalékban a szervezet legnagyobb artériáján, az aortán alakul ki. Ritkábban, többnyire szívinfarktus szövődményeként előfordulhat magában a szívben is aneurizma („szívaneurizma”) kialakulása.

Az aneurizmák mindig potenciálisan életveszélyes elváltozások, hiszen szakadásuk („ruptúra”) fatális kimenetelű vérzéshez vezethet.

Szívben aneurizma leggyakrabban a bal kamrában alakul ki. Ilyenkor a kamra falát alkotó szívizom egy meghatározott része elgyengül, elvékonyodik, majd ballonszerűen kiboltosul, kitágul, egyfajta „vaktasakot” létrehozva.

Mi okozhatja bal kamrai aneurizma kialakulását?

Hogyan alakul ki a bal kamrai aneurizma?

Leggyakrabban szívinfarktus szövődményeként formálódik bal kamrai aneurizma. Elérhető statisztikai adatok szerint az infarktusok kb. 10-15%-ában alakul ki szövődményként. A szív bal kamráját érintő szívizomelhalás következtében hegszövet marad vissza az egészséges izomzat helyén. A hegszövet nem képes összehúzódásra és jóval nehezebben áll ellen a szívműködéssel járó nyomásváltozásoknak is, ezért az érintett terület kitágulhat, aneurizma alakulhat ki. Általában a bal kamrai infarktust követő 2 nap – 2 hét közötti időszakban várható az aneurizma kialakulása, de ritkább esetekben előfordulhat későbbi megjelenése is.

Egyéb okból kialakuló bal kamrai aneurizma esetén is hasonló kórfolyamatok játszódnak le.

Milyen főbb rizikófaktorai vannak a bal kamrai aneurizma kialakulásának?

  • A bal kamra szívizomzatának körülírt elhalása, mely a teljes falvastagságot érinti (úgynevezett „transzmurális” szívizomelhalás).
  • Szegényes kollaterális vérellátás.
  • Nem megfelelő vagy késői reperfúzió (véráramlás „helyreállása”).
  • Magas vérnyomás jelenléte.
  • Kitágult bal kamra.
  • Bal kamra falának elvékonyodása.
  • Genetikai tényezők.

Milyen formái vannak a bal kamrai aneurizmának?

Két alapvető formája különíthető el:

  • Valódi aneurizma: az aneurizma „zsákját” a sérült szívizom összes rétege együttesen alkotja.
  • Álaneurizma (pseudoaneurysma): a szívizom belső, a kamra üregével érintkező rétege sérül, bereped és vérgyülem (hematóma) alakul ki. Az álaneurizmák sokkal gyakrabban repednek meg és eredményeznek halálos kimenetelű vérzést.

Milyen tünetei lehetnek a bal kamrai aneurizmának?

Önmagában a bal kamrai aneurizma sok esetben tünetmentes, inkább a szívinfarktus (vagy egyéb kiváltó ok) utáni állapot, egyéb szövődmények (pl. szívelégtelenség) klinikai képe dominál. Az esetleges klinikai tünetek kialakulása, súlyossága függ az aneurizma méretétől.

Bal kamrai aneurizma tünete, következménye lehet:

  • Szívritmuszavarok, heves szívdobogásérzés (palpitáció).
  • Hirtelen szívhalál.
  • Eszméletvesztés.
  • Mellkasi fájdalom.
  • Szívelégtelenség – ennek következtében csökkent terhelhetőség, légszomj/nehézlégzés, alsó végtagi ödéma, gyakori éjszakai vizelés.
  • Vérrögképződés az aneurizmában, vérrög „elszabadulása” (embolizáció), stroke.
  • Aneurizma megrepedése, életveszélyes vérzés, szívtamponád.

Hogyan diagnosztizálható a bal kamrai aneurizma?

Bal kamrai aneurizma gyanúja esetén az alábbi vizsgálatok lehetnek szükségesek:

  • EKG: szívinfarktust követően a gyógyulással párhuzamosan az EKG-eltérések is regrediálnak. Bal kamrai aneurizma esetén egyes eltérések (pl. úgynevezett ’ST-eleváció’) tartósan fennmaradhatnak.
  • Szívultrahang (echocardiographia): szívultrahang segítségével rendkívül sok információ nyerhető a szív anatómiájáról és működéséről, így segítségével látható lehet egy szívben lévő aneurizma is. A vizsgálat non-invazív, fájdalommentes, sokszor ismételhető.
  • Ventrikulográfia: invazív vizsgálat. Vékony katéteren keresztül kontrasztanyagot juttatnak az érrendszerbe, melynek útját röntgensugarak segítségével követik. Így történik a szívkoszorúér-festés (coronarographia), ami a szívinfarktus modern diagnosztikájának és kezelésének alapeleme. A vizsgálattal lehetséges a bal kamra „megfestése”, azaz ventrikulográfia elvégzése is. Ennek során a szív bal kamrájának működését, méretét, esetleges morfológiai eltéréseit is lehet vizsgálni.
  • Nukleáris ventrikulográfia: radioaktív izotóp használatával lehet információt nyerni a szív kamráinak működéséről, morfológiájáról. A vizsgálat non-invazív, fájdalommentes.
  • Szív-MR-vizsgálat: pontos kép kapható a szív anatómiájáról, és az esetlegesen jelen lévő bal kamrai aneurizma pontos elhelyezkedéséről, szerkezetéről. Amennyiben szóba jön az aneurizma műtéti megoldása, szív-MR-vizsgálat elvégzése mindenképpen előnyös. A vizsgálat non-invazív, fájdalommentes és nem jár sugárterheléssel.
  • Mellkas CT-angiográfia: egyes esetekben segítheti a bal kamrai aneurizma diagnózisának felállítását; struktúrájának, elhelyezkedésének pontosítását. A vizsgálat non-invazív, fájdalommentes.

A vizsgálatokat minden esetben egyénre szabottan rendeli el a beteg kezelőorvosa.

Kiterjedt bal kamrai infarktus esetén mindig gondolni kell potenciális szövődményként bal kamrai aneurizma lehetőségére.

Hogyan kezelhető a bal kamrai aneurizma?

A bal kamrai aneurizma végleges kezelése a műtéti megoldás, de a gyógyszeres terápia is fontos szerepet kap a komplex kezelésben. A megfelelő kezelés megválasztása minden esetben egyéni mérlegelés alapján történik.

Alapvetően a kisebb, illetve a nagyobb, de tünetmentes bal kamrai aneurizmák esetében elegendő a gyógyszeres kezelés és a szoros utánkövetés. Nagyobb és/vagy tünetes aneurizmák esetén szükség lehet műtéti megoldásra. Fontos tudni, hogy álaneurizmák esetén gyakrabban van szükség műtéti megoldásra a ruptúra nagyobb veszélye miatt.

A kezelés formájától függetlenül a rendszeres kardiológiai gondozás elengedhetetlen.

Gyógyszeres kezelés

  • Antikoaguláns („vérhígító”) kezelés: az aneurizmában történő vérrögképződés, embolizáció megakadályozására.
  • Társuló szív- és érrendszeri betegségek (pl. magas vérnyomás) megfelelő gyógyszeres kezelése.
  • A szív munkáját csökkentő gyógyszerek (pl. ACE-gátló, bétablokkoló) beállítása, a gyógyszerek dózisának optimalizálása.
  • Optimális gyógyszeres kezelés mellett is előfordulhat, hogy műtét is szükségessé válik.

Műtéti kezelés

Műtéti indikációt képezhet: gyógyszeresen nem befolyásolható szívelégtelenség; gyógyszeresen nem befolyásolható ritmuszavar; aneurizmában elhelyezkedő, embolizációt eredményező vérrög; kifejezetten nagy méretű aneurizma, melynek esetében nagyobb a további szövődmények (pl. ruptúra) esélye.

A műtéti eljárás lényege az aneurizma kirekesztése vagy kivágása a kamra üregéből.

A műtéti technika pontos kiválasztását és a műtét elvégzését szívsebész végzi.

Kórjóslat

A kórjóslat nagyban függ az aneurizma méretétől, az aneurizma esetleges tüneteitől, a kiváltó októl, valamint a beteg általános állapotától és társbetegségeitől.

Klinikai vizsgálatok adatai alapján a bal kamrai aneurizmák 5 éves mortalitása („halálozás”) 50% körül van; ám kis aneurizmák esetén a mortalitás kb. 10%-ra csökken.

Műtéti kezelés esetén az 5 éves túlélés 68-79% között van, a műtét közbeni halálozás aránya pedig 10%-ra tehető. Egyértelmű műtéti indikáció jelenléte nélkül, konzervatív, gyógyszeres kezelés mellett az 5 éves túlélés 66-70% között van.

Megelőzhető-e a bal kamrai aneurizma kialakulása?

A bal kamrai aneurizma kialakulásának konkrét, egyértelmű megelőzési módja nincs. Fontos a társbetegségek (pl. magasvérnyomás-betegség) megfelelő kezelése, a vérnyomás optimális értéken tartása. Szintén nagyon fontos az infarktus utáni rehabilitáció, ami mindig egy hosszú, komplex folyamat. A rehabilitáció többek között magában foglalja a megfelelő gyógyszeres terápia beállítását, az egészséges életmód kialakítását, életmódváltást, megfelelő diéta összeállítását, biztonságos testmozgási formák elsajátítását, valamint az optimális testsúly elérését/fenntartását. Mindezek együtt segíthetik az infarktus utáni szövődmények (pl. bal kamrai aneurizma), illetve az ismételt infarktus kialakulási esélyének minimalizálását. Nagyon fontos továbbá, hogy minden érintett beteg rendszeresen részt vegyen kardiológiai kontrollvizsgálaton.

Előfordulhat-e a szívben máshol is aneurizma?

Elvileg a szív jobb kamrájában is kialakulhat aneurizma, de ennek előfordulása extrém ritka.

Ugyancsak ritkán, de előfordulhat aneurizma a szív jobb és bal pitvara között található lemezen (septum) is. Ez utóbbi leggyakrabban kongenitális („veleszületett”) eredetű és klinikai jelentőségét az adja, hogy megnöveli a stroke előfordulási lehetőségét. A kongenitális eredetű aneurizma sok esetben társul egyéb veleszületett szívdefektussal is, ami komplikálhatja a klinikai képet.

Tovább

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Tóth Sára Rebeka

Felhasznált irodalom:

Módosítva: 2022.06.01 14:33, Megjelenés: 2022.06.01 14:33
Címkék: Szív, Aneurizma
Hozzászólások (0)

Cikkajánló

A-vitamin és terhesség A-vitamin és terhesség

Mind a hiánya, mind a túlzott bevitele magzatkárosító hatású lehet.

A változékony időjárás hatásai A változékony időjárás hatásai

Fronthatások, nyári meleg - Minden korosztály szervezetének megterhelő.

A szívbillentyűk leggyakoribb...

A szívben levő billentyűk a szelepekhez hasonlóan működnek - egy irányba terelik a vért, bezáródva megakadályozzák annak visszafelé áramlását.

Miért gyakoribb a trombózis...

Tudományos tapasztalat, hogy az életkor növekedésével fokozódik a véralvadás, így tehát arra lehet számítani, hogy egyre több vérrög képződik...

Szívaneurizma - okok, tünetek és...

Aneurizmának (aneurysma) nevezzük az artériák körülírt szakaszán kialakuló gömbölyded értágulatot, ami többnyire az érfal gyengesége miatt...

Ezek jelezhetik előre a...

Bizonyos pótütések vagy az alkalmanként jelentkező erős szívdobogás érzése előre vetítheti a pitvarfibrilláció kialakulását. Dr. Sztancsik...

Rendetlen szív - Idősebb korban sem...

Idősebbek gyakran természetesnek tekintik, ha be-bedobban, kihagy a szívverésük vagy mellkasi fájdalmat tapasztalnak. Holott Dr. Sztancsik Ilona, a Budai...

A szívnagyobbodás

A szívnagyobbodás diagnózissal a páciens gyakran a mellkasi röntgenfelvétel leletét olvasva találkozik először. A mellkasröntgen vizsgálata során...

6 tünet, amellyel kardiológushoz kell...

Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a halálozások több mint felét. Jó tudni, hogy a megelőzés, vagy időben...

Ön tudja, hogy hány éves a szíve?...

Ha valaki dohányzik, magas a vérnyomása és a koleszterinszintje, jelentős esélye van annak, hogy a szíve öregebb, mint a valós életkora. Dr. Vaskó...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.