Tudta, hogy szívünknek saját agya van?

Well PR
megjelent: 2022.09.29.

Szívünkről mindenki tudja, hogy nagyjából akkora méretű, mint az öklünk és hogy a testünkben lévő 5-6 liter vér keringetéséről gondoskodik. Összegyűjti az „elhasznált” vért és továbbítja a tüdőbe, ahol az oxigénnel telítődik; majd az oxigénnel telített vért továbbítja szervezetünk egésze felé.

Arról viszont már kevesebben hallottak, hogy a szívünk más, nem kevésbé fontos funkciókat is ellát: endokrin funkciót; azaz fontos eleme szervezetünk hormonháztartásának. Egy sor olyan peptidet állít elő, tárol és bocsájt ki, melyekkel a szervezet víz- és elektrolit háztartását, illetve a vérnyomást szabályozza[1].

Sőt, szívünknek saját belső idegrendszere is van, amely több mint 40 000[2] idegsejtből áll. Így tulajdonképpen egy saját „aggyal” rendelkezik, melynek segítségével egyéb szerveinkkel kommunikál. Ráadásul nem egy, hanem kétirányú párbeszédet folytat agyunkkal és testünk más részeivel: nemcsak fogadja, hanem küldi is az információkat. Szívünk tehát egy sokoldalú, többfunkciós, interaktív szerv, jóval több mint egy pumpa, mely segít vérünk keringését fenntartani.

Tényleg „összetörhet” a szívünk?

Elsőre valószínűleg nevetve legyintünk erre a felvetésre, mondván csak egy néphiedelem, de nem az. Az összetört szív szindróma (takotsubo kardiomiopátia) egy létező betegség, melyet először a japánok azonosítottak. Azt a jelenséget hívjuk így, amikor szívünk erős érzelmi stressz hatására úgy viselkedik, mint egy szívinfarktus alatt, de szerencsére a szívinfarktussal járó tartós károsodások nélkül.

Ezt a betegséget tulajdonképpen a hormonok és az adrenalin hirtelen és nagy mennyiségű felszabadulása okozza. Ilyenkor a szív egyes részei megnagyobbodnak és a szívinfarktus tüneteit produkálják, olyan kóros következmények nélkül, mint az artériák elzáródása vagy a szívizom károsodás. Az összetört szív szindrómát pozitív és negatív események is kiválthatják, inkább az a meghatározó, hogy mennyire intenzív érzések kapcsolódnak hozzá: például egy lottónyeremény is elindíthatja a folyamatot.

Ez a betegség főképp az idősebb nőket érinti, a férfiaknál ritkán, körülbelül az esetek 11%-ban[3] alakul csak ki.

Ennek ellenére, ha a tüneteket észleljük magunkon semmiképpen se legyintsünk rá, azonnal hívjunk mentőt ugyanúgy, mint egy „klasszikus” szívrohamnál, mert csak szakember döntheti el, mi áll a dolog hátterében, ehhez pedig kórházi kivizsgálás szükséges. A szívinfarktus leggyakoribb tünetei közé tartozik a mellkastáji nyomásérzés vagy szorító fájdalom, kisugárzó fájdalom a mellkasból a váll, a kar, a hát vagy akár a fogak, állkapocs irányába, légszomj, izzadás, hányinger, hányás.

Érzelmi állapotunk és szívünk egészsége

Nemcsak az extrém mértékű stressz van hatással szívünk egészségére. Az enyhébb, de tartós érzelmeknek is lehet fizikai vetületük.

A túlzott mértékű, hosszan tartó stresszt már jó ideje összefüggésbe hozzák a magas vérnyomással, és a szívinfarktussal. De az élethez kapcsolódó alapattitűdünk is hatással lehet szívünk egészségére: ma már kutatások bizonyítják, hogy a negatív érzelmek, mint a harag, rosszindulat és pesszimizmus együtt járnak a szívbetegségek kialakulásának magasabb kockázatával, míg a pozitív érzelmek, mint a boldogság, hála, optimizmus, céltudatosság és az élettel való megelégedettség javítják szívünk és agyunk egészségét.

Ez azért van így, mert az erős negatív érzések az agy érzelemszabályozó területét (az amigdalát) aktiválják, ennek következtében bekapcsol a szervezet „üss vagy fuss” üzemmódja, melynek hatására megnő a kortizol, illetve az adrenalin kibocsájtás. Ezek a hormonok megemelik a szívritmust és a vérnyomást. Ha valakinek emellett van már valamilyen alapbetegsége, akár vérrögök is keletkezhetnek, melyek ha bejutnak az agyba vagy a szívbe, szívinfarktust vagy stroke-ot is okozhatnak.

Szerencsére a stressz hatékony kezelése tanulható, így ha javítjuk mentális megküzdési technikáinkat, és minden nap néhány apró örömforrást iktatunk be a napi rutinunkba, növelhetjük pozitív érzelmeink arányát. Megfelelő légzőgyakorlatokkal pedig megnyugtathatjuk, lelassíthatjuk szívverésünket.

Mit tehetünk szívünk egészségéért?

Amit nem lehet eleget ismételni, az az egészséges életmódra váltás kiemelkedő fontossága, mely helyes táplálkozást – vitaminokban, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend kialakítása – mellett, rendszeres testmozgást ír elő. Egy kiegyensúlyozott, apró örömökkel teli élettel, aktív szociális kapcsolatokkal és rendszeres lelki munkával (akár szakember támogatásával megsegítve) tehetünk a legtöbbet szívünk és szervezetünk egészségéért.

Ha pedig már van valamilyen alapbetegségünk (magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegség), az említettek mellett a kezelőorvos által előírt, számunkra legmegfelelőbb terápia pontos betartásával javíthatjuk hosszútávú életkilátásainkat.

Ez is érdekelheti A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői

(well.hu)

Felhasznált irodalom:

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Étrend-kiegészítők Étrend-kiegészítők

Hogyan tájékozódjunk az étrend-kiegészítők útvesztőjében? (x)

Krónikus betegek Krónikus betegek

A téli szezon a légúti fertőzések nagyobb kockázatával jár. (x)

Mit mutat a szívultrahang?

A szívultrahang vagy orvosi szaknyelv szerint echocardiographia egy olyan vizsgálat, mely során a vizsgáló szakember ultrahanghullámok segítségével...

Szívaneurizma - okok, tünetek és kezelés

Aneurizmának (aneurysma) nevezzük az artériák körülírt szakaszán kialakuló gömbölyded értágulatot, ami többnyire az érfal gyengesége miatt...

A cardiomyopathia (szívizom-elfajulás, szívizombántalom)

Az úgynevezett cardiomyopathiák (kardiomiopátia) a szívizom betegségei közé sorolhatók. A szívizomzat szerkezetileg és funkciójában is károsodik...

A szívbillentyűk leggyakoribb szerzett betegségei

A szívben levő billentyűk a szelepekhez hasonlóan működnek - egy irányba terelik a vért, bezáródva megakadályozzák annak visszafelé áramlását.

A szívnagyobbodás

A szívnagyobbodás diagnózissal a páciens gyakran a mellkasi röntgenfelvétel leletét olvasva találkozik először. A mellkasröntgen vizsgálata során...

A szív jó- és rosszindulatú daganatai

A daganatok bizonyos típusai a szívet is érinthetik, de szerencsére ezek nagyon ritka betegségek. Szövettani szempontból lehetnek jóindulatúak (az...

Az ülőmunka megnöveli a tüdőembólia és a trombózis veszélyét

Az emberek többsége ülőmunkában dolgozik, melynek bizony megvannak a hátulütői is. A mozgáshiány ugyanis számtalan betegség kialakulásának...

Defibrillátor - Mikor és hogyan kell használni?

A defibrillátor egy életmentő eszköz, de nem pótolja az újraélesztést. Hogyan működik a szerkezet, és mikor szükséges használni?

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.