Migrénes roham téma

A mulandó fejfájások hátterében rendszerint valamilyen átmeneti ok található, melynek megszűnésével a panasz is elmúlik. Leggyakoribb okként a fertőzések, a napszúrás, a számítógépezés, a másnaposság, a rossz levegő, a nikotinmérgezés és társaik tehetők felelőssé.

A triptánok a migrénes roham specifikus gyógyszerei, a súlyos migréntől szenvedő betegeknél gyakran ezek jelentik a megfelelő választást. Az agyi erekben érösszehúzó hatásúak, ugyanakkor csökkentik a steril gyulladásos állapotot, amely a migrén során jelentkezik az agyban.

Először figyelték meg reggeli és esti migrénesek agyműködését különböző érzelmek feldolgozása közben. A Semmelweis Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a félelmet másképp dolgozza fel az agy az egyes migrénes csoportokban. A betegség hátterének feltárása azért fontos, mert célzottabb gyógymódok alkalmazását teszi lehetővé és segít meghatározni, mi okozza a rohamokat.

Sokféle migréntípust írtak már le, ezek között ismert és kevésbé ismert formák is szerepelnek. Jó tudni, hogy nem mindegyik migrénes fejfájás egyforma: egyeseknek a tünetei térnek el, míg mások teljesen más korosztálynál fordulnak elő.

Ha Önnek volt már migrénes fejfájása, akkor bizonyára szeretné tudni, hogy mi minden provokálhatja a migrénes rohamot, és mit lehet tenni a megelőzés érdekében. Vajon hány kérdésre tud helyesen válaszolni?

Bár a hazánkban - receptre vagy anélkül - kapható fájdalomcsillapítók a megfelelő elővigyázatosság mellett biztonságosak, érdemes szót ejteni egy olyan jelenségről, mely - hatóanyagtól függetlenül - bármely fájdalomcsillapító gyakori szedése mellett kialakulhat.

A migrén, sokak hiedelmével szemben egyáltalán nem új keletű kór, a tünetek alapján valószínűnek tűnik, hogy a migrén az egyik legősibb betegség az emberiség történelmében.

Többször előfordult velem jobb oldali látótérkiesés, látászavar, arc- és kézzsibbadás, időnként beszédzavar, majd ez negyed óra múlva megszűnik, és erős féloldali fejfájás alakul ki, ami pár órát tart. A koponya-CT negatív lett. - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

A migrén kezelésének két fő iránya a rohamkezelés (fájdalomcsillapítás), illetve a migrénrohamok ritkítását célzó megelőző kezelés. Általánosságban a fejfájások kezelése kapcsán elmondható, hogy fájdalomcsillapításra minden olyan esetben szükség van, ha a fejfájás már zavaró mértékű, vagy a még enyhe, nem zavaró fejfájás beavatkozás nélkül várhatóan erősödni fog.

Szinte nincs is olyan ember, akinek ne fájt volna a feje: már Pápai Páriz Ferenc, az egyik első magyar orvosi könyv, a Pax Corporis tudós szerzője is úgy vélte: A fejfájás olyan gyakori dolog, hogy az a csoda, ha valakinek nincs (1). Ez a mondat ma is megállja helyét.

Ahogy a korábbiakban láttuk, a migrén kezelésének két fő lehetősége a rohamkezelés, illetve a migrénrohamok számának csökkentése (megelőző kezelés). Míg rohamkezelésre minden migrénesnek szüksége van, megelőző kezelést gyakori és/vagy a rohamoldókra nem reagáló fejfájások esetén javaslunk a migréneseknek.

Gyakori előfordulása, az egyénre és a társadalomra gyakorolt negatív hatása miatt a migrént tartják a legfontosabb fejfájástípusnak. A migrén egy év alatt a lakosság kb. 13 százalékát, míg élete során kb. 20 százalékát érinti (1).

Élete során a lakosság több mint 90 százalékának van hosszabb-rövidebb ideig vissza-visszatérő fejfájása. Bár a fejfájás szervi betegség (ritkán akár súlyos betegség) hírnöke is lehet, a visszatérő fejfájások túlnyomó többsége az úgynevezett önálló fejfájások közé sorolható (1,2).

A fejfájás okának megállapítása nem egyszerű feladat, hiszen nagyon sok betegség jár fejfájással. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy a Fejfájás-kórképek Nemzetközi Osztályozása egy több mint 200 oldalas kiadvány (1).

Szervezetünk érzékelő rendszere folyamatosan tájékoztat minket külső és belső környezetünk állapotáról. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a különböző változásokra reagálni tudjunk. A fájdalomérzékelés alapvető biológiai haszna az, hogy felhívja a figyelmünket a testünket érő káros behatásokra, melyek a legtöbb esetben szöveti károsodást (seb, csonttörés stb.) okoznak.

A migrén a betegek személyes életére gyakorolt hatásán túl jelentős gazdasági kihatással is bír. Ez könnyen érthető, ha belegondolunk, hogy a migrén igen gyakori, és döntően az aktív korcsoportokat érintő betegség.

A migrén kb. 1,2-1,4 millió honfitársunkat érinti: erős, a tevékenységet nagy mértékben zavaró vagy akár meggátoló fejfájás, amit hányinger, az esetek egy részében hányás, fény-, illetve zajérzékenység kísér. A migrén általában éveken, évtizedeken át visszatérő rohamok formájában jelentkezik.

Tünetek lehetnek a 0,5-72 óráig tartó féloldali, lüktető jellegű fejfájás, mely a gyermeket akadályozza a szokványos tevékenységének elvégzésében.

Akit gyakran kínoznak migrénes rohamok, gyakrabban húzzon sportcipőt! A sport pozitívan hat a migrénes rohamok erősségére, gyakoriságára és időtartamára. Ezt bizonyítják a Kieli Egyetemi Klinikán végzett vizsgálatok.

Kiskamasz koromban fájt először a fejem, talán 10-12 éves lehettem. A második, harmadik alkalom után szüleim orvoshoz vittek, ám édesanyám is migrénes, így nem túl sokáig késlekedtek a diagnózissal. Amúgy is, a leírt tünetekből, már a legelején egyértelmű volt - Máté Krisztina újságíró tapasztalatai a migrénről.

A Magyar Fejfájás Társaság a napokban tartotta XVII. kongresszusát, melyen a szegedi Neurológiai Klinika munkacsoportjának kutatásai megerősítették, hogy a migrént a központi idegrendszer működészavara okozza.

Mi is az a migrén? Mitől tör rá áldozatára váratlanul? Kovács Éva, életmód-tanácsadó válaszol.