• Migrénes Roham téma

        WEBBeteg
        Ha Önnek volt már migrénes fejfájása, akkor bizonyára szeretné tudni, hogy mi minden provokálhatja a migrénes rohamot, és mit lehet tenni a megelőzés érdekében. Vajon hány kérdésre tud helyesen válaszolni?
        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil, egyetemi docens
        Szinte nincs is olyan ember, akinek ne fájt volna a feje: már Pápai Páriz Ferenc, az egyik első magyar orvosi könyv, a Pax Corporis tudós szerzője is úgy vélte: A fejfájás olyan gyakori dolog, hogy az a csoda, ha valakinek nincs (1). Ez a mondat ma is megállja helyét.
        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil, egyetemi docens
        Bár a hazánkban - receptre vagy anélkül - kapható fájdalomcsillapítók a megfelelő elővigyázatosság mellett biztonságosak, érdemes szót ejteni egy olyan jelenségről, mely - hatóanyagtól függetlenül - bármely fájdalomcsillapító gyakori szedése mellett kialakulhat.
        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil, egyetemi docens
        Ahogy a korábbiakban láttuk, a migrén kezelésének két fő lehetősége a rohamkezelés, illetve a migrénrohamok számának csökkentése (megelőző kezelés). Míg rohamkezelésre minden migrénesnek szüksége van, megelőző kezelést gyakori és/vagy a rohamoldókra nem reagáló fejfájások esetén javaslunk a migréneseknek.
        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil, egyetemi docens
        A migrén kezelésének két fő iránya a rohamkezelés (fájdalomcsillapítás), illetve a migrénrohamok ritkítását célzó megelőző kezelés. Általánosságban a fejfájások kezelése kapcsán elmondható, hogy fájdalomcsillapításra minden olyan esetben szükség van, ha a fejfájás már zavaró mértékű, vagy (a korábbi tapasztalatok alapján) a még enyhe, nem zavaró fejfájás beavatkozás nélkül egyértelműen erősödni fog.
        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil, egyetemi docens
        Gyakori előfordulása, az egyénre és a társadalomra gyakorolt negatív hatása miatt a migrént tartják a legfontosabb fejfájástípusnak. A migrén egy év alatt a lakosság kb. 13 százalékát, míg élete során kb. 20 százalékát érinti (1). Nőkben lényegesen gyakrabban fordul elő. Legnagyobb mértékben az aktív korosztályokat (20-50 év közötti korcsoport) sújtja: a 40 éves korú nők negyede migrénes (2) Magyarországon hazai (3) és európai adatok alapján 1,2-1,4 millió migrénessel számolunk.
        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil, egyetemi docens
        Élete során a lakosság több mint 90 százalékának van hosszabb-rövidebb ideig vissza-visszatérő fejfájása. Bár a fejfájás szervi betegség (ritkán akár súlyos betegség) hírnöke is lehet, a visszatérő fejfájások túlnyomó többsége az úgynevezett önálló fejfájások közé sorolható (1,2).
        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil, egyetemi docens
        A fejfájás okának megállapítása nem egyszerű feladat, hiszen nagyon sok betegség jár fejfájással. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy a Fejfájás-kórképek Nemzetközi Osztályozása egy több mint 200 oldalas kiadvány (1).
        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil, egyetemi docens
        Szervezetünk érzékelő rendszere folyamatosan tájékoztat minket külső és belső környezetünk állapotáról. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a különböző változásokra reagálni tudjunk. A fájdalomérzékelés alapvető biológiai haszna az, hogy felhívja a figyelmünket a testünket érő káros behatásokra, melyek a legtöbb esetben szöveti károsodást (seb, csonttörés stb.) okoznak.
        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil, egyetemi docens
        A migrén a betegek személyes életére gyakorolt hatásán túl jelentős gazdasági kihatással is bír. Ez könnyen érthető, ha belegondolunk, hogy a migrén igen gyakori, és döntően az aktív korcsoportokat érintő betegség.
        A lista folytatódik a következő oldalon, kérjük lapozzon!