Migrénes Roham téma

Ha Önnek volt már migrénes fejfájása, akkor bizonyára szeretné tudni, hogy mi minden provokálhatja a migrénes rohamot, és mit lehet tenni a megelőzés érdekében. Vajon hány kérdésre tud helyesen válaszolni?

Szinte nincs is olyan ember, akinek ne fájt volna a feje: már Pápai Páriz Ferenc, az egyik első magyar orvosi könyv, a Pax Corporis tudós szerzője is úgy vélte: A fejfájás olyan gyakori dolog, hogy az a csoda, ha valakinek nincs (1). Ez a mondat ma is megállja helyét.

Bár a hazánkban - receptre vagy anélkül - kapható fájdalomcsillapítók a megfelelő elővigyázatosság mellett biztonságosak, érdemes szót ejteni egy olyan jelenségről, mely - hatóanyagtól függetlenül - bármely fájdalomcsillapító gyakori szedése mellett kialakulhat.

Ahogy a korábbiakban láttuk, a migrén kezelésének két fő lehetősége a rohamkezelés, illetve a migrénrohamok számának csökkentése (megelőző kezelés). Míg rohamkezelésre minden migrénesnek szüksége van, megelőző kezelést gyakori és/vagy a rohamoldókra nem reagáló fejfájások esetén javaslunk a migréneseknek.

A migrén kezelésének két fő iránya a rohamkezelés (fájdalomcsillapítás), illetve a migrénrohamok ritkítását célzó megelőző kezelés. Általánosságban a fejfájások kezelése kapcsán elmondható, hogy fájdalomcsillapításra minden olyan esetben szükség van, ha a fejfájás már zavaró mértékű, vagy (a korábbi tapasztalatok alapján) a még enyhe, nem zavaró fejfájás beavatkozás nélkül egyértelműen erősödni fog.

Gyakori előfordulása, az egyénre és a társadalomra gyakorolt negatív hatása miatt a migrént tartják a legfontosabb fejfájástípusnak. A migrén egy év alatt a lakosság kb. 13 százalékát, míg élete során kb. 20 százalékát érinti (1). Nőkben lényegesen gyakrabban fordul elő. Legnagyobb mértékben az aktív korosztályokat (20-50 év közötti korcsoport) sújtja: a 40 éves korú nők negyede migrénes (2) Magyarországon hazai (3) és európai adatok alapján 1,2-1,4 millió migrénessel számolunk.

Élete során a lakosság több mint 90 százalékának van hosszabb-rövidebb ideig vissza-visszatérő fejfájása. Bár a fejfájás szervi betegség (ritkán akár súlyos betegség) hírnöke is lehet, a visszatérő fejfájások túlnyomó többsége az úgynevezett önálló fejfájások közé sorolható (1,2).

A fejfájás okának megállapítása nem egyszerű feladat, hiszen nagyon sok betegség jár fejfájással. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy a Fejfájás-kórképek Nemzetközi Osztályozása egy több mint 200 oldalas kiadvány (1).

Szervezetünk érzékelő rendszere folyamatosan tájékoztat minket külső és belső környezetünk állapotáról. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a különböző változásokra reagálni tudjunk. A fájdalomérzékelés alapvető biológiai haszna az, hogy felhívja a figyelmünket a testünket érő káros behatásokra, melyek a legtöbb esetben szöveti károsodást (seb, csonttörés stb.) okoznak.

A migrén a betegek személyes életére gyakorolt hatásán túl jelentős gazdasági kihatással is bír. Ez könnyen érthető, ha belegondolunk, hogy a migrén igen gyakori, és döntően az aktív korcsoportokat érintő betegség.