Hirdetés
      • A fájdalomérzékelés alapjai

        Szerző: Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil, egyetemi docens

        Szervezetünk érzékelő rendszere folyamatosan tájékoztat minket külső és belső környezetünk állapotáról. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a különböző változásokra reagálni tudjunk. A fájdalomérzékelés alapvető biológiai haszna az, hogy felhívja a figyelmünket a testünket érő káros behatásokra, melyek a legtöbb esetben szöveti károsodást (seb, csonttörés stb.) okoznak.

        Van, hogy egy fájdalominger konkrét, gyors elhárító választ hoz létre. Ha pl. a tengerparton mezítláb kagylóhéjra lépünk, a másodperc tört része alatt lezajlik egy reflexes válasz, melynek célja a végtag eltávolítása a károsító ingertől (a kagylóhéjtól) – ebben a fő szerep az idegrendszeré. Más esetben a szövetkárosodás gyulladást hoz létre (ez is a szervezet védekező reakciója), és a fájdalom ennek kísérő jelensége lesz.

        Hirdetés

        Mikor tudatosul a fájdalom?

        Maga a fájdalom mindkét esetben akkor tudatosul, ha az azt kiváltó inger a megfelelő idegpályákon át eljut az agy fájdalomérző központjaiba. A fájdalmas ingereket részben szabad idegvégződésekkel, részben specializált, mechanikus, hő- vagy kémiai ingerekre aktiválódó receptorokkal érzékeljük.

        A testünket behálózó érzőidegek az ezekből származó elektromos impulzusokat továbbítják. Ezeket az érzőidegeket a fájdalomérző pályák első idegsejtjei alkotják, melyek az impulzusokat a fájdalomérzékeny szövetekből a gerincvelőbe (illetve a fej területéről a gerincvelő folytatásába eső agytörzsbe) továbbítják. Itt történik meg az első átkapcsolódás: a fájdalomérző idegsejek ingerülete a másodlagos érzőidegsejtekre kapcsolódik át, mely az impulzusokat az agy „előszobájába”, a nagyagyi féltekék mélyén elhelyezkedő thalamusba továbbítják.

        Az innen kiinduló harmadlagos érzősejtek juttatják el az impulzusokat az agykéreg érző területeihez, és számos más agyterülethez, melyeknek többek között a fájdalomra adott tudatos és nem tudatos válasz kialakításában, a fájdalom érzelmi vetületének létrehozásában, a fájdalommal kapcsolatos emlékek tárolásában és feldolgozásában van szerepe. Fontos megjegyezni, hogy valamennyi átkapcsolódás nem pusztán automatikus ingertovábbítást jelent, hanem az ingerek feldolgozását is: egyes ingerek csökkent, mások felerősített intenzitással adódnak tovább. 

        A fej két legfontosabb érzőidege

        Az egyik a háromosztatú ideg, vagyis a (nervus trigeminus), ami az állkapocstól kb. a fejtetőig idegzi be az arc és fej bőrét, a koponyán belül pedig ez felel a fájdalomérzékeny struktúrák (szem, fogak, orrmelléküregek, agyburkok és agyi erek) túlnyomó többségének beidegzéséért. A másik a fej hátulsó részének és a tarkótájnak a fő érzőidege, a nervus occipitalis (tarkótáji ideg). Érdekesség, hogy a két fő érzőideg (nervus trigeminus és nervus occipitalis) által szállított fájdalomérző impulzusok az agytörzs és a nyaki gerincvelő egymás folytatásába eső érző területein kapcsolódnak át, és ezen a területen olyan másodlagos idegsejtek is vannak, amik mindkét idegből kapnak impulzusokat.

        Részben ez magyarázza azt, hogy egyes fejfájások, bár a homloktájról indulnak, később a nyak felé is terjednek, de ennek a fordítottja is bekövetkezhet. A fej érzőpályái a továbbiakban szintén a thalamusba, majd onnan az érzőkéregbe küldenek impulzusokat.

        A fejfájások megértéséhez fontos tudni, hogy a fej fájdalomérző rendszerét nem csak szöveti károsodás aktiválhatja. Számos olyan kórkép van, ahol a fejfájást a fájdalomérző idegsejtek „spontán” aktiválódása váltja ki. Ezeket a fejfájásokat hívjuk önálló fejfájásoknak. Ezeket és a fejfájás egyéb okait a következő fejezet tárgyalja.

        Olvasson tovább! Egyszerű fejfájás vagy migrén? - A migrén tünetei

        (Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil, egyetemi docens - Készült a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. támogatásával)

        Hivatkozás

        Silberstein SD, Lipton RB, Goadsby PJ. Headache in Clinical Practice. Isis Medical Media, Oxfordt, 1998

        Anyaglezárás dátuma: 2019.08.05.

        PP-GEP-HUN-0195

        Módosítva: 2019.10.08 13:03, Megjelenés: 2019.10.08 13:03
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Tudásteszt

        Tudásteszt

        WEBBeteg

        Ön mennyit tud a vitaminhiány tüneteiről? Tesztelje tudását!

        Szürkehályog-műtét

        Szürkehályog-műtét

        Szponzorált tartalom

        Fájdalommentesen kezelhető a szürke hályog és visszaállítható a látásélesség. (x)

        Önálló fejfájások

        Élete során a lakosság több mint 90 százalékának van hosszabb-rövidebb ideig vissza-visszatérő fejfájása. Bár a fejfájás szervi betegség (ritkán akár súlyos betegség) hírnöke is lehet, a visszatérő fejfájások túlnyomó többsége az úgynevezett önálló fejfájások közé sorolható (1,2).

        A fejfájások okai

        A fejfájás okának megállapítása nem egyszerű feladat, hiszen nagyon sok betegség jár fejfájással. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy a Fejfájás-kórképek Nemzetközi Osztályozása egy több mint 200 oldalas kiadvány (1).

        Nyári fejfájás a migrén?

        A hőmérséklet emelkedésével és a nyári szabadságnak köszönhetően, a mindennapi rutinból való kiszabadulással, a migrén az egyik leggyakrabban jelentkező fájdalom, amire az emberek többsége a nyár folyamán panaszkodik. Különösen a nagyon forró napokon jelentkező betegségről van szó.

        Migrénje van? Ezeket az ételeket kerülje, és így kezelje a fájdalmat

        A migrénes fejfájás általában hirtelen és pulzáló fájdalommal jelentkezik. A fájdalomérzet fény hatására erősödhet, s gyakran a migrént egy figyelmeztető jelenség, az úgynevezett aura előzi meg.

        Fejfájás gyerekeknél - Mi okozhatja?

        A gyerekkori fejfájás hátterében számos ok állhat. Lehet éhség, kialvatlanság, stressz, lehet fülgyulladás, láz, agyhártyagyulladás, fejsérülés, vérszegénység, egyes gyógyszerek is fejfájást provokálhatnak stb. Egyszerű vírusfertőzés is indulhat fejfájással.

        Fájdalomcsillapító is okozhat fejfájást

        Furcsának tűnhet, de a fájdalomcsillapítók is okozhatnak fejfájást, ráadásul minél többet szedünk belőlük, annál erősebben, ez az úgynevezett gyógyszer okozta vagy rebound (visszacsapásos) fejfájás.

        A gyerekek migrénjét komolyan kell venni

        Az USA-ban mintegy 30 millió ember küzd migrénes fejfájással, mely betegség kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak.

        A tenziós fejfájás - Hogyan kezelhető?

        Bár még folyik a tudományos vita a tenziós fejfájást kiváltó okokról, szerencsére már megfelelő terápiás lehetőségek állnak a betegségben szenvedők rendelkezésre.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA