A migrén típusai

Sokféle migréntípust írtak már le, ezek között ismert és kevésbé ismert formák is szerepelnek. Jó tudni, hogy nem mindegyik migrénes fejfájás egyforma: egyeseknek a tünetei térnek el, míg mások teljesen más korosztálynál fordulnak elő.

Klasszikus migrén

Klasszikus migrén (migrén simplex) esetében a fájdalom általában lüktető, görcsös jellegű, szinte mindig hányinger, de legalábbis étvágytalanság, máskor hányás, a külvilág ingerei (pl. fények hangok, szagok) iránti fokozott érzékenység kíséri. A betegek többsége nehezen vagy alig tudja ellátni napi teendőit. Ennél a típusnál a legjobb, ha a betegek sötét, nyugodt szobában le tudnak feküdni, ahol nem zavarja őket senki.

Gyermekeknél ez a típus általában kétoldali fejfájással jár. Nők esetén a migrénes roham rendszerint a menstruációs ciklushoz kapcsolódik (a legújabb osztályozások szerint a menstruációs migrént emiatt már külön kategóriába sorolják).

Aurás migrén

Aurás migrénről beszélünk, ha a rohamokat látászavar vezeti be, ilyenkor előfordul, hogy a látótér egy részén csak fekete folt van, mást nem látunk, máskor villogó pontok vagy fényes, esetleg színes vonalak, gömb vagy csillag alakzatok jelennek meg. Ezek a jelenségek fokozatosan alakulnak ki és 15-20 perc alatt megszűnnek. Előfordul az is, hogy valakinek vannak aurával bevezetett migrénes rohamai, máskor a migrén aura nélkül is jelentkezik.

Ez is érdekelheti Az aurával járó migrén

Fejfájás nélküli migrén

Meglepő, de léteznek fejfájás nélküli migrén típusok is. Ezek közül a leggyakoribb az aurás migrén esetén leírt látászavar formájában jelentkező, úgynevezett retineális migrén, melynél a látási élményeket nem követi a szokásos roham.

Ophtalmikus migrén esetén sem jelentkezik fejfájás, ilyenkor a látászavar kétoldali látótérkiesés formájában jelentkezik, sokszor mintha víztükrön keresztül jutna el a fény, vagy vibráló mintázat takarja el a látóteret. Ez a jelenség ijesztő volta ellenére teljesen jóindulatú, 10-15 perc után szűnik.

Szövődményes migrén

A migrén kialakulását előidézheti az agy bizonyos területének működészavara, ami miatt értágulatot és gyulladást okozó anyagok szabadulnak fel. Valószínűleg a szerotonin nevű hormonnak van központi szerepe, ennek felszaporodása vezet a kezdeti érszűkülethez, ami az aurák kialakulásának is fő oka. Később a vérszint csökken, az agyi artériák kitágulnak, és migrénes roham jelentkezik. A szerotonin mellett a dopamin rendszer szintjén is változások lépnek fel. A roham alatt a véreloszlás is megváltozik, egyes területeken tulajdonképpen vérellátási hiány lép fel.

Ilyen okok állnak a szövődményes migrén hátterében. Ezek közül ismert hemiplegiás migrén. Ez lehet a felelős az esetlegesen kialakuló idegrendszeri tünetekért, például a beszédzavarért, féloldali zsibbadásért, átmeneti féloldali bénulásért, járászavarért, melyeket olykor tudatzavar is kísér - ezek mind ijesztőek lehetnek. Mai tudásunk szerint ez a migrénfajta öröklődik, ennek genetikai alapjáról vannak már ismereteink. A hemiplegiás migrén azonban előfordul sporadikusan is, amely azt jelenti, hogy családi előzménye nincsen, tünetei azonban megegyeznek az öröklődő típussal. Ez leginkább férfiaknál jellemző.

Szövődményes migrén csoportba tartozik a baziliáris migrén és a vestibuláris migrén is, melyek elnevezésüket a leginkább domináló tüneteik alapján kapták. A baziliáris típus esetén jellegzetes panasz a szédülés, fülcsengés, a hallás- és beszédzavar, kettőslátás, az ataxia, esetleg az öntudatzavar. Ennél a típusnál a fejfájás rendszerint kétoldali. A vestibuláris típusnál hasonló tünetek dominálnak, azonban ez a típus jellemzően fejmozdításra jelentkező szédüléssel kezdődik, és rohammentes időszakban is fokozottan fennáll a szédülési hajlam (pl. hirtelen mozgulatok, tévénézés közben).

Migrén vagy sem?

Látjuk, hogy bár a migrén klinikai tünetei jól ismertek, sokszor találunk olyan esetet, amikor a fejfájás nem felel meg a migrén összes ismert kritériumainak. Ezeket soroljuk a valószínűsíthető migrén csoportjába, ezekben az esetekben a kezelés elvei mindenben azonosak.

Migrén és epilepszia

Egyes kutatások azt bizonyítják, hogy a migrén és az epilepszia erőteljes közös genetikai alappal rendelkezik, mivel a migrén gyakorisága magasabb azoknál, akiknek epilepsziában szenvedő közeli rokona van.

Megfigyeltek eseteket, mikor migrénre jellemző aurát követően epilepsziás roham alakult ki. Ezen eseteket migralepszia néven ismeri a szakirodalom. Valószínűleg arról van szó, hogy ugyanannál a betegnél nem kizárt a két betegség együttes fennállása.

A szokatlan tünetek kivizsgálást igényelnek!

Minden olyan esetben, amikor az addig is ismert migrénes betegnél a fejfájás jellege megváltozik, gyakoribbá, intenzívebbé válik, a szokásos fájdalomcsillapítók nem használnak, fontos az újabb szakorvosi vizsgálat, hiszen a háttérben agyérbetegség, kisebb infarktusok okozta agykárosodás felismerhetővé és kezelhetővé válik. Nem bizonyítható, hogy ilyen betegségek okaként a migrén felelőssé tehető, de migrénes betegeknél az ezekre való esély mérhetően nagyobb.

Sok esetben sürgős orvosi vizsgálat, képalkotó vizsgálat (CT, MRI) döntheti el, hogy a háttérben agyvérzés (subarachnoidális vérzés) vagy kisebb agyinfarktus kizárható-e.

Bár a migrén hátterében szervi eltérések nincsenek, egyes esetekben érfejlődési rendellenesség állhat a háttérben, ezek szintén képalkotó módszerekkel igazolhatók.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szappanos Zsuzsanna, neurológus