A migrén gazdasági hatásai
megjelent:
A migrén a betegek személyes életére gyakorolt hatásán túl jelentős gazdasági kihatással is bír. Ez könnyen érthető, ha belegondolunk, hogy a migrén igen gyakori, és döntően az aktív korcsoportokat érintő betegség.
A sokszor kiszámíthatatlanul jelentkező rohamok még hatékony kezelés mellett is zavarhatják, sőt átmenetileg meg is gátolhatják a munkavégzést. A migrénesek fele a rohamok alatt súlyos korlátozottságról számol be, vagy ágynyugalmat igényel (1).
Más betegségekhez hasonlóan a migrén költségei is több részből tevődnek össze
A direkt költségek közé tartoznak a kivizsgálás (háziorvosi és szakorvosi vizsgálatok, CT, MRI stb.) és a kezelés költségei, beleértve erős migrén esetén a kórházi kezelés költségét is. Ezek a költségek – az élet egyéb költségeihez hasonlóan – igen nagy különbségeket mutatnak az egyes országokban. Egy friss svéd vizsgálat szerint a migrén éves direkt költsége évi 800 euro és 4000 euro között változik, attól függően, milyen gyakoriak a rohamok: az úgynevezett krónikus migrén (havi legalább 15 fejfájós nap, melyekből legalább 8 napon migrénje van a betegnek) bizonyult a legköltségesebbnek (2).
Hasonló költségeket találtak egy 2012-ben publikált vizsgálat során, melyben öt európai ország (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország) migrénesei körében végeztek: itt is feltűnően magasabb volt a krónikus migrén kezelési költsége (3).
A migrénnek azonban nem csak direkt költségei vannak, ami egyrészt azért is érthető, mert a migrénesek kb. fele nem fordul orvoshoz a fejfájások miatt (4). Másrészt, mivel igen gyakori, és az aktív korúakat érintő betegségről van szó, költségeinek jelentős része a kiesett, vagy csökkent termelékenységű munkanapokból, illetve ezek mellett a tanulást ill. a karriert érintő hátrányokból származik. Ezek a migrén úgynevezett indirekt költségei, melyek az eddig megjelent vizsgálatok tanúsága szerint sokkal magasabbak, mint a direkt költségek.
Egy 2005-ben megjelent tanulmány szerint az Európai Unióban az idegrendszer betegségei közül a migrén a legköltségesebb, megelőzve pl. a stroke vagy az Alzheimer-kór költségeit. A tanulmány szerint az Európai Unióban a migrén évente 27 milliárd eurós kiadást jelent (5). Ebből az óriási összegből mindössze 1,5 milliárd euro a direkt költség, a többi 25,5 milliárd euró jelenti a migrén indirekt költségeit.
S hogy mi a helyzet Magyarországon?
Tudományos igényű vizsgálat nem készült a migrén gazdasági hatásairól, de Bánk és Márton (6) vizsgálata, illetve a nemzetközi epidemiológiai vizsgálatok (1) alapján egy adott évben óvatos becsléssel is legalább egymillió honfitársunknak van migrénje. A fentebb említett svédországi vizsgálat alapján (ahol a migrén kezelési lehetőségei a hazai lehetőségeket meghaladják) egy átlagos migrénes évente 22 munkanapot (azaz egy teljes hónapot) veszít a migrén miatt, és további 30 napon migrén mellett dolgozik, valószínűleg a szokottnál jóval kisebb termelékenységgel (2).
Ha csak az elveszített munkanapokból indulunk ki, és a jelenleg érvényes napi minimálbérrel egyenlőnek vesszük az elveszített munkanapok gazdasági következményeit, akkor is évente 149 milliárd Ft-os gazdasági hátránnyal kalkulálhatunk. Mindez aláhúzza, hogy a migrén felismerése és hatékony kezelése nemcsak az egyén, hanem a társadalom számára is fontos. Mivel a migrénesek kevesebb mint fele fordul orvoshoz (4), nagy jelentőségük van azoknak a kérdőíveknek, melyek a migrén felismerését segítik elő.
Hazánkban az elérhető kérdőívek közül legnagyobb pontossággal a Migréndiagnosztikus kérdőív (MDX kérdőív) tudja jelezni, ha valaki migrénes (7).
(Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil, egyetemi docens - Készült a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. támogatásával)
| Hivatkozás |
| 1. Lipton RB, Bigal ME, Diamond M, et al. Migraine prevalence, disease burden, and the need for preventive therapy. Neurology. 2007;68:343-349. 2. Hjalte F, Olofsson S, Persson U, Linde M. Burden and costs of migraine in a Swedish defined patient population - a questionnaire-based study. J Headache Pain. 2019 May 31;20(1):65. doi: 10.1186/s10194-019-1015-y. 3. Bloudek LM, Stokes M, Buse DC, Wilcox TK, Lipton RB, Goadsby PJ et al (2012) Cost of healthcare for patients with migraine in five European countries: results from the international burden of migraine study (IBMS). J Headache Pain 13(5):361–378 4. Lipton RB, Diamond S, Reed M, Diamond ML, Stewart WF. Migraine diagnosis and treatment: results from the American Migraine Study II. Headache. 2001 Jul-Aug;41(7):638-45. 5. Andlin-Sobocki P, Jönsson B, Wittchen H-U, Olesen J. Cost of disorders of the brain in Europe. Eur J Neurol 2005;12(S1):1-27. 6. Bánk J, Márton S. Hungarian migraine epidemiology. Headache 2000;40:164-169. 7. Csépány É, Bozsik Gy, Kellermann I, Hajnal B, Scheidl E, Palásti Á, Tóth M, Gyüre T, Ertsey C. Új önkitöltős migrén-szűrőeszköz diagnosztikus hatékonyságának vizsgálata. Ideggyogy Sz, 2014;67(7–8):258–268. |
Anyaglezárás dátuma: 2019.08.05.
PP-GEP-HUN-0194
